Akár a felnőtt lakosság harmadánál is jelentkezhet az éjszakai fogcsikorgatás vagy a fogak görcsös összeszorítása, ám ez sokszor még azoknál sem derül ki idejében, akik nem egyedül alszanak. A szakszóval bruxizmusnak nevezett jelenséget azért (is) érdemes kivizsgáltatni és kezelni, mert gyakran egyéb alvás közbeni zavarral párosulhat, például horkolással vagy alvási apnoéval, azaz légzéskimaradással - hívja fel a figyelmet a Mayo Clinic összeállítása.
A bruxizmus tünetei
A bruxizmus fokozatosan súlyosbodhat addig az állapotig, amikor már komoly panaszokat okoz. Ezek közé tartozik a hangos fogcsikorgatás , a letört vagy meglazult fog, a fáradt vagy feszes állkapocsizmok, és az őrlőfogak felületi dudorainak lecsiszolódása is. Előfordulhat továbbá a fogzománc károsodása, ami miatt felszínre kerül a foggyökér. Az is előfordulhat, hogy megváltozik a száj nyitásának és zárásának mértéke, és ropog vagy kattog az állkapocs. Gyakori az áll, a nyak vagy az arc fájdalma, illetve a fülfájásszerű fájdalom és a halánték körüli tompa fejfájás. Emellett kialakulhat a rágás miatti sérülés az arc belső oldalán a szájüregben, illetve többször fel is ébredhetünk éjszaka. Az orvostudomány egyelőre nem teljesen érti, mi okozza az éjszakai fogcsikorgatást, egyes kutatások szerint viszont összetett testi, lelki és örökletes okai lehetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kockázati tényezők
A bruxizmus kialakulásában számos kockázati tényező játszik szerepet. Így például:
- a stressz: a fokozott szorongás és feszültség így mutatkozik meg az éjszakai pihenés közben
- az életkor: a fogcsikorgatás gyakori gyerekkorban, de felnőttkorra általában megszűnik
- a személyiségtípus: olyanoknál nagyobb a kockázata, akik agresszív, versengő vagy hiperaktív jegyekkel jellemezhetőek
- gyenge színvonalú fogászati kezelés: nem megfelelő magasságú tömés, korona vagy fogpótlás
- gyógyszerek vagy más hatóanyagok: a pszichiátriában alkalmazott egyes gyógyszerek, így az antidepresszánsok mellékhatása lehet a fogcsikorgatás, de a dohányzás, a koffeines és alkoholos italok fogyasztása, illetve egyes rekreációs drogok használata is növelheti a gyakoriságát
- bruxizmussal diagnosztizált családtag: az éjszakai fogcsikorgatás általában a család több tagjánál is jelentkezhet, tehát ha valakinél diagnosztizálják, akkor érdemes a többieket is kivizsgáltatni
- egyéb betegségek: a bruxizmus több mentális és testi betegség kísérőjelensége lehet, így a Parkinson-kór, a demencia, areflux(GERD), az epilepszia, éjszakai pánikzavar, alvási apnoé, illetve figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD).
Kezelési módszerek
A bruxizmus kezelésére számos módszert ajánlanak a szakértők. Javallott az alvás közben az alsó vagy felső fogsoron viselhető harapásemelő vagy fogvédő sín , amely rugalmas szilikonból készül, és megakadályozza a fogak összedörzsölődését. (Jóllehet az interneten rendelhető előregyártott sín is, érdemes inkább személyre szabott eszközt készíttetni a fogorvossal, fogtechnikussal.) Amennyiben három-hathavonta cserélik, vékonyabb szilikonból is készülhet, amit talán könnyebb megszokni. A rossz tömés vagy fogpótlás korrekcióját is elvégzi a fogorvos, illetve, ha a fogcsikorgatás miatt túlságosan megkoptak a fogak, koronára is szükség lehet. A fogorvos továbbá azt is meg tudja tanítani, hogyan tartsuk helyesen az állkapcsunkat, ha valamely rossz szokás a bruxizmus oka.
Ez is érdekelhet
A bruxizmus gyógyításához a nappali stressz mértékének csökkentése elengedhetetlen, ebben segíthet a relaxáció vagy meditáció elsajátítása, valamint pszichológiai viselkedésterápia . Amennyiben a fogcsikorgatást reflux okozza, gasztroenterológiai kivizsgálást kell kérni. Súlyos esetben - de csak rövid időre - felírhatnak izomlazító gyógyszert is, amelyet lefekvés előtt kell bevenni. Talán meglepően hangzik, de az idegeket átmenetileg bénító botox-injekciós kezelés is alkalmazható a bruxizmus enyhítésére.
Legjobban: