Sokan fiatalon még ma is úgy gondolják, semmi problémát nem jelent, ha egy-egy rossz, lyukas, elhanyagolt fogukat nem kezeltetik, ha nem vállalják a gyökérkezelést, hanem "egyszerű" megoldásként a foghúzás mellett döntenek. Mások - és szerencsére egyre többen - úgy döntenek, érdemes harcolni a saját fogakért. Néha mégis indokolt a foghúzás, mert töméssel már nem lehet megmenteni.
Gyökeres változás, ha elhal az ideg
A fogorvosok egyik komoly és fontos feladata az úgynevezett fogkonzerválás, vagyis a fog megtartása. Töméssel gyakran már azért nem lehet megtartani egy adott fogat, mert például külső behatás miatt elhalt vagy, mert olyan gyulladásos folyamat zajlott le a fogágynál, ami szintén a fogideg elhalásához vezetett. Akkor sem mindig menthető meg a fog, ha a lyuk (kavitás) már elérte a pulpakamrát vagyis a fogidegkamrát. A gyökértöméssel megmenthető fog azonban már nem él, beidegzése, tápanyagellátása nincs. Ennek ellenére még sokáig megmenthető, koronával "élete" meghosszabítható.
A fog gyökere a baj gyökere
Sokszor csak gyökérkezeléssel, vagyis az ideg eltávolításával volna a fog megtartható. Ennek a beavatkozásnak viszont lehetnek akadályai, amelyek miatt mégis csak húzni kell.
Induljunk ki abból a szerencsés esetből, hogy nem a fogorvos ügyességén, rendelőjének felszereltségén múlik a fog sorsa.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Objektív akadály például, ha a fognak olyan elágazásai és görbületei vannak, amelyek nem teszik lehetővé az ideg teljes eltávolítását.
Többgyökerű fogak esetén nem biztos, hogy mindegyik egyenes, tehát hogy valamennyit sikerül úgy kikezelni, ahogy szükséges lenne.
Ha nem sikerül megfelelően elvégezni a beavatkozást, akkor például granulóma (kis gennyzacskó), ciszta vagy más elváltozás alakulhat ki a gyökércsúcs körül.
Ha ilyen elváltozás jött létre, akkor sem a foghúzás az egyetlen lehetőség, hiszen bizonyos beavatkozások még ilyenkor is lehetővé teszik a fog megtartását. Ezért ezekről érdemes körültekintően tájékozódni, mielőtt belenyugszunk a húzásba.
Műtét, mégsem húzás
A gyökércsúcs körül létrejött elváltozások kezelése érdekében a fogorvos gyökércsúcs-rezekciót alkalmazhat, ami azt jelenti, hogy azt a részt, ahol az elváltozás kialakult, kis műtéttel eltávolítja:
Ha a gyökérnek bizonyos részét valamilyen ok miatt nem sikerült megfelelően letömni, akkor a kialakult "holt térben" elszaporodhatnak a baktériumok, és ezt a részt a gyógyulás érdekében el kell távolítani. A beavatkozás lényege, hogy az orvos felszabadítja az adott helyen az ínyt, az állcsont foggyökér felőli részéből levési a gyökércsúcsot, majd ezt a gyökércsúcs-részt valamilyen műszerrel levágja. Utána kiveszi, kikaparja ezt a területet, majd visszavarrja az ínyt. Ilyen probléma esetén ez az egyik leggyakoribb beavatkozás.
Ez is érdekelhet
A felezés fél siker
A fogorvosok ritkábban alkalmazzák azt a hasznos beavatkozást, ami főleg akkor fontos, ha valakinek például alul már alig van rágófoga. Ezek sokszor két gyökérrel rendelkeznek: a hátsó gyökerük csatornája általában egyenes, ezért ilyenkor lehetőség nyílik arra, hogy a fogorvos "megfelezze" a fogat. A középvonal felé eső - általában a görbébb vagy kezelhetetlenebb, illetve komolyabb elváltozást mutató - gyökeret eltávolítja, míg a hátsó - egyenesebb és egészséges - gyökér és az annak megfelelő koronai rész megmarad. Ezután természetesen meg kell várni a teljes gyógyulást, csontosodást (miként foghúzás után is), ám mégis megmarad a szájban az érintett fog hátsó fogpillére, ami híd vagy csapos fog kialakítása kapcsán rögzített fogpótlást tesz lehetővé. A gyógyulás után ezen a hátsó, megmaradt gyökéren felépített csonk teljes értékű fogként funkcionál.
Legjobban: