A krónikus fogínygyulladás standard ellátásának alapja a fogkő-eltávolítás és a gyökérkezelés. A oldalain bemutatott, 30 fő bevonásával végzett vizsgálat szerint azonban ezeket megfelelően egészíti ki a Lactobacillus reuteri. A hagyományos ellátást követően betegek foga melletti apró zsebeket mérték, és kiértékelték az ezekben 12 hét alatt bekövetkező vérzést is. A jelenleg érvényben lévő ajánlások szerint akkor kerül sor szájsebészeti beavatkozásra, amennyiben a zsebek mérete meghaladja a 6 mm-t, illetve eléri 5 mm-t, és vérzés is jelentkezik.
A vizsgálat megállapította, hogy a Lactobacillus reuteri alkalmazása mellett szignifikánsan csökkent a sebészeti beavatkozás szükségessége. Emellett a placebo csoport 67 százaléka került a magas kockázati csoportba, míg ez az arány a valódi kezelteknél 27 százalék maradt. A sebészeti beavatkozások várható csökkenése nemcsak a költségek csökkentésében játszhat szerepet, hanem a betegek fogászati ellátásba vetett bizalmát is növeli.
Az íny betegségei a fogszuvasodás mellett a szájüreg második leggyakoribb megbetegedései közé tartoznak. Itt valójában tehát nem a fog, hanem a fogíny és fogágy megbetegedéséről van szó. A fogágy ad helyet a fogaknak, és egyúttal azok rögzítésében játszik szerepet. A fogágy négy részből áll: íny, gyökércement, gyökérhártya és a fogakat beágyazó (alveoláris) csont. Az ezeket érintő betegségeket összefoglaló néven fogkő , és a helytelen fogtisztítás játszik szerepet. Ha a fogíny gyulladt, gingivitisztről beszélünk. Ha a gyulladás továbbterjed a fogágyra parodontitiszről van szó.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
