A szájszag kilencven százalékban szájüregi problémával függ össze, és ennek a kilencven százaléknak ráadásul kétszáz különböző oka lehet. A lakosság egynegyedét érinti a szájszag problémája - ha azokat is beszámítják, akiknél ez nem állandóan, hanem csak időnként vagy átmenetileg lép fel. De hogyan tehetünk a szájszag ellen? Erre is igyekszünk válaszolni.
Nagyon nehéz magunk által észlelni a problémát, ezért a legjobb, ha valakit megkérünk: árulja el, tényleg szájszagunk van-e. Természetesen orvoshoz is lehet fordulni ilyen kérdéssel. A tesztek és a profi mérőberendezések különböző erősségű és fajtájú szájszagokat képesek kimutatni. Ezekből a típusokból lehet következtetni a kiváltó okokra is. A szájszag kapcsolatokat tehet tönkre, munkahelyeket veszélyeztethet, miközben számos terápia létezik ellene.
A szájszag az esetek 90 százalékában a szájüregben lévő probléma miatt lép fel. Itt körülbelül 200 oka lehet ennek, és sokszor ezek összejátszanak a szag kialakulásában. A leggyakoribb okok közé tartozik a nyelvlepedék, a parodontális tasakok vagy a nyálelválasztás csökkenése. A maradék tíz százalékot a nyak-fül-orr tájékán fellépő problémák, főleg a melléküreggyulladások (2-3 százalék), a torokmandula-gyulladás (1 százalék) és pszichiátriai esetek teszik ki. Ez utóbbiak azt jelentik, hogy valaki szájszagra gyanakszik vagy panaszkodik, de ez nem mutatható ki. Ugyanakkor a gyomorból szinte sosem származik a szájszag.
Lepedék a nyelven, parodontózis, csökkent nyálelválasztás
Valójában az esetek 85-90 százalékában olyan baktériumok felelősek a szájszagért, amelyek a szerves anyagok (nyál, ételmaradékok) lebontásában vesznek részt. Ezeknek a mikrobáknak ideális táptalajt jelent a nyelv érdes felülete. Így sokszor a nyelvlepedék a panaszok kiváltó oka. Ilyenkor a legegyszerűbb az "elhárítás" is: a nyelv hátsó részét naponta tisztítanunk kell. A legjobb, ha ehhez speciális nyelvtisztító kefét és nyelvtisztító (fog)krémeket használunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A fogágy baktériumok által okozott gyulladása, a parodontózis immár népbetegségnek számít. Kezelés nélkül nemcsak szájszagot okoz, hanem a fogakat is veszélyeztetheti, illetve növeli a szív- és cukorbetegség kockázatát is. Az esetek súlyosságától függően a terápia ilyenkor egy professzionális fogtisztítástól kezdve a sebészeti beavatkozásig terjedhet.
A csökkent nyálelválasztás száraz szájhoz vezet. Ez elősegíti a szájszag keletkezését. Abban, hogy a nedvességről gondoskodjunk, segíthet a rendszeres víz- vagy teaivás. A cukormentes cukorkák szopogatása szintén hatékony megoldás lehet. A rágás a nyálelválasztást segíti, ezért a cukormentes rágógumik is jók erre. Vannak ugyanakkor speciális gyógyszerek is, de ezek mellékhatásaira felhívja a figyelmet a Spiegel Online.
A táplálkozás is szerepet játszhat a szájszagban: nemcsak a hagyma és a fokhagyma fontos e szempontból. Alkohol, kávé, zsálya- és kamillatea növeli a nyálkahártyák kiszáradásának kockázatát. Szintén károsító tényező, ha extrém keveset (fél liternél kevesebbet) iszunk naponta, illetve ha az étkezések között túl nagy szüneteket tartunk.
A diétázás, a böjtölés és a hasonló módszerek ahhoz vezetnek, hogy a testünk leépíti a zsírokat. Ilyenkor úgynevezett "ketontestek" jönnek létre, ezek a kilégzéskor édeskés-gyümölcsös szagúak. A dohányzás többféle módon károsítja a testünket, így például azáltal is, hogy a felső légutak szöveteiben a dohány bizonyos összetevői lerakódnak. Ilyenkor a cigaretta még órákkal a dohányzás után is rontja a kilégzett levegőt.
Számos széles körben használt gyógyszer okozhat szájszagot. Antidepresszánsok, vaspótló-készítmények, altatók, vérnyomáscsökkentők is szóba jöhetnek. Ilyenkor azonban magunktól nem szabad elhagynunk a gyógyszerek szedését, forduljunk feltétlenül orvoshoz, és kérjünk tőle tanácsot. A stressz is növeli a szájszag kockázatát: ilyenkor károsodik az immunrendszerünk, és ez megváltoztathatja a nyál összetételét is.
Ez is érdekelhet
Forrás: spiegel.de
