Noha sok ember életét keseríti meg, a rossz lehelet még nemrég is szinte tabutémának számított az orvostudományban. Éppen ezért ezt a témát állították egy chicagói tudományos konferencia középpontjába.
A rendezvényen több mint kétszázan vettek részt, volt köztük fogorvos, gyógyszerész, mikrobiológus, pszichológus, de még illatszakértő is.
A szakemberek kutatási területei magukba foglalják a szájszag elleni természetes ellenszereket - a fahéj például jó választás -, a rossz lehetet kiszimatoló mesterséges orrot, valamint a kilélegzett levegő és a betegségek közötti kapcsolatot is.
"Gyorsabb haladást szeretnénk ezen a területen. A fogorvosok például azért nem törődnek vele, mert a szájszagba nem hal bele senki. Pedig ez jelentős probléma, élete egy szakaszában mindenki küzd a rossz lehelettel" - jelentette ki Christine Wu, a konferencia egyik szervezője, a chicagói fogászati főiskola munkatársa.
A legtöbb embernél a rossz lehelet oka, hogy a szájban élő baktériumok a fehérjék bontása közben illékony kénvegyületeket termelnek. Emellett a száraz száj, a fogszuvasodás, egyes gyógyszerek és betegségek - például a cukorbetegség - is okozhatnak kellemetlen szájszagot.
A baktériumok 90 százaléka a nyelven él, amelynek meleg, nyirkos környezete valóságos inkubátor számukra.
A minnesotai fogászati főiskola munkatársa szerint a megfelelő szájápolás az esetek nagy részében elegendő a tünetek megszüntetéséhez. Ebbe beletartozik a fogselyem használata, a fogmosás, a nyelv hátsó oldalának megtisztítása és az antibakteriális szájvízzel való öblögetés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Patricia Lenton érdekességként azt is megemlítette, hogy az emberek 4-17 százaléka retteg alaptalanul a kellemetlen szájszagtól, ami egyike a kényszeres viselkedési rendellenességeknek.
