Nincs olyan száj, amiben ne lenne fogkő, mely képződését egyszerre okozzák a szájüregben lévő baktériumok, az oldott élelmiszerből hátramaradt szerves anyagok, valamint a nyálban található ásványi sók (kalcium, foszfátok, fluor).
Hogyan alakul ki a fogkő?
Az étkezések során ugyanis megkerülhetetlenül lerakódik a fogak (legyen az saját, pótlás vagy protézis) felszínére a feloldódott ételmaradék vékony, színtelen plakkréteg formájában, amibe a tápanyagok lebontása során a baktériumok által létrehozott savas környezetben idővel megülnek a nyálban jelenlevő ásványi anyagok, a lepedék ennek hatására egyre keményebbé válik, majd elmeszesedik, ezért is nevezik kőnek. A megkövesedett majd egyre vastagodó plakk azonban kitűnő táptalaja a rothasztó baktériumoknak.
A fogkő eleinte csupán harmadrangú esztétikai problémának tűnik, amelyet egy alapos fogtisztítás vagy házi praktikák segítségével könnyedén orvosolhatunk. Azonban újra és újra megfigyelhető kialakulása, ráadásul olykor szabad szemmel nem is láthatóan fejt ki romboló hatást a fogágyra.
Milyen típusait ismerjük?
Két típusát különböztetjük meg, az íny alatti subgingivális és az íny feletti supragingivális fogkövet. Elsősorban azok a fogak érintettek, amelyek a nyálmirigyek kivezető nyílásainak környékén helyezkednek el, azaz főként a kis és nagyőrlők, valamint a metszők és szemfogak belső, nyelv felőli oldala.
Amennyiben megvetette a lábát, újra és újra kialakul, majd egyre jobban elterjed. Emiatt begyullad az íny, ami eleinte még duzzanat formájában jelentkezik, majd rendszeresen vérezni kezd , végül az így visszahúzódik és elsorvad. Maga a fog sem viseli jól ezt a környezetet, így meglazul és kiesik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Milyen gyakran menjünk fogorvoshoz?
Javasolt félévente fogkőkezelésen részt venni, mely során nem csak eltávolítják a szakemberek a plakkot, hanem speciális eljárással lepolírozza, simává változtatva a fogfelszínt, hogy minél nehezebben tapadjon meg rajta az elmeszesedésnek induló lepedék. Így megelőzhetőek a fogkő által okozott fogágybetegségek is.
Ide tartozik az ínygyulladás , mely során az íny elvesztve egészséges, rózsaszínű színét, vörössé válik és megduzzad, valamint az ínyvérzés is, mely fogmosáskor, de akár étkezés során is spontán bekövetkezhet. Mindezt kellemetlen szájszag is kísérheti. Ha a gyulladás tartósan fennmarad az egyre terjedő fogkő miatt, az a foggyökerek mentén fokozatosan átterjed az állkapocsra is, a fogak kopogtatásra, hidegre, melegre fájdalommal reagálnak, meglazulnak, mozogni kezdenek, ami a fogágy elsorvadásával és a fogak elvesztésével jár. Amennyiben a gyulladás helyén góc alakul ki, úgy a hajhullástól kezdve a szívproblémákig számos betegség megjelenésére lehet számítani.
Hogyan előzzük meg a fogkövet?
A fogkő eltávolításához ultrahanggal működő, úgynevezett depurátort használnak, mely teljesen fájdalommentes, bár némi vérzéssel járhat.
Ez is érdekelhet
Megelőzni a fogkövet alapos és rendszeres fogmosással lehet, puha sörtéjű kefével, ügyelve arra, hogy ne "súroljuk el" a fogínyt sem. Ha ugyanis kemény sörtéjű fogkefével történő erős dörzsölés hatására a fogíny ugyancsak visszahúzódhat. Lehetőség szerint használjunk fogselymet, illetve elektromos fogkefét. A lepedékképződés gyorsaságát genetikai örökség is befolyásolhatja, akárcsak a dohányzás.
