A kellemetlen szájszag, vagyis a halitózis sokak számára igen zavaró lehet, olyannyira, hogy még a társas kapcsolatokat is befolyásolhatja. A szájszag bizonyos mértékig természetes, annak okozói a szájban megtalálható, ott elszaporodó baktériumok - ezek azonban nemcsak a szájszagért, hanem súlyosabb betegségekért is felelősek lehetnek. Bizonyos ételek vagy rossz szokások, például az, ha nem iszunk elég folyadékot, "felerősíthetik" a szájszagot , ám ezek mellett más is okozhatja ezeket. Természetesen, az, hogy ki mennyire érzékeny ezekre a szagokra, valamint az, hogy kinek mennyire erős a szájszaga, számos egyéni tényezőtől is függ.
Segíthet a reggelizés
Reggel mindenkinek kellemetlenebb a szájszaga, még akkor is, ha valaki alaposan megtisztítja a fogait lefekvés előtt (ebben szerepet játszik például az, hogy éjszaka kiszáradhat a száj nyálkahártyája), és ez ellen sokszor nem elegendő a fogmosás. A reggeli - melyet sokan a nap legfontosabb étkezésének tartanak - a szájszag ellen is hatásos lehet, hiszen a rágás hatására fokozódhat a nyáltermelődés, így azon baktériumok száma is csökkenhet, melyek éjjel felgyűltek a szánkban.
Nem mindegy, milyen terméket használunk
Az sem mindegy, hogy milyen szájápolási készítményeket használunk, mert az alkoholtartalmú szájvizek például kiszáríthatják a száj nyálkahártyáját, így a szájszagot okozó baktériumok könnyebben szaporodhatnak el. A szájvizünket tehát érdemes lecserélni alkoholt nem tartalmazóra, de az alkoholtartalmú italok elfogyasztott mennyiségét is csökkenthetjük, ha nem akarjuk, hogy büdös legyen a szánk. A magas cukortartalmú alkoholos italok, például a likőrfélék nemcsak kiszárítják a száj nyálkahártyáját, de nagyszerű táplálékot is kínálnak a kellemetlen szagokért felelős baktériumoknak.
Megfázás, allergia
A megfázásos vagy allergiás időszakban azt vehetjük észre, hogy a szokásosnál sokkal kellemetlenebb a leheletünk. Ennek oka egyrészt az, hogy a bedugult orrjáratok miatt nehezebben kapunk levegőt, inkább a szánkon keresztül lélegzünk, ez pedig szárítja a nyálkahártyát. Másrészt a gyulladásos folyamatok miatt a torok hátsó részében megtapadhat a felesleges, besűrűsödött váladék, ez pedig szintén jó táptalaja a rossz szagokért felelős baktériumoknak. Éppen ezek miatt a tényezők miatt, ha valakinek annak ellenére állandóan rossz szagú a szája, hogy betartja a szájhigiéniás szabályokat, érdemes kivizsgáltatnia magát, hogy a krónikus betegségeket kizárják.
Helyek, amelyeket nehezebb elérni
A lelki egyensúly is hat rá<br /><br />
Meglepő módon, a lelki egyensúlyunk felborulása is okozhat kellemetlen szájszagot. A szorongás , illetve a tartós stressz olyan folyamatokat indíthat el a szervezetünkben, melyek egyik következménye a száj nyálkahártyájának kiszáradása. Ez - mint már említettük - nagy mértékben fokozhatja a halitózist, mert a nyál természetes öblítőként is működik, hiányában könnyebben szaporodnak el a mikrobák. A hosszú időn keresztül fennálló, tartós stressz, idegeskedés és szorongás pedig a gyulladásos folyamatokat is felgyorsíthatja.