Időnként mindenkivel előfordul, hogy rossz ízt érez a szájában, legyen az fémes, keserű vagy bűzös, egy alapos fogmosás azonban rendszerint megoldja a helyzetet. Olykor viszont a kellemetlenség valamilyen háttérben meghúzódó állapot következménye, és akár az érintett étvágyát is tönkreteheti hosszabb időre. Ha tehát egy-két napon belül nem szűnik meg, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni a problémával – írja orvos által lektorált cikkében a Healthline. Lássuk tehát, milyen kiváltó okok állhatnak a háttérben.
Fogászati problémák
Mind közül leggyakrabban a nem megfelelő szájhigiénia a kellemetlen szájíz forrása. A rendszeres fogmosás és fogselymezés hiánya könnyen ínygyulladáshoz vezethet, azon keresztül pedig rossz szájízhez. Ugyancsak kiválhatnak hasonlót fertőzések, egy afta, sőt, olykor a bölcsességfog is, ahogy próbál kibújni. További tünetként felléphet rossz lehelet (halitózis), ínyvérzés és az íny vörössége, duzzanata, fogérzékenység, akár a fogak kilazulása. Ezért is fontos rendszeres időközönként fogorvoshoz látogatni, akkor is, ha nincs panaszunk. Érdemes továbbá megfontolni, hogy mindennapos fogápolási rutinunk részévé tegyük egy antibakteriális szájöblítő használatát is.
Szájszárazság (xerosztómia)
Ha a nyálmirigyek nem termelnek elegendő nyálat, szánkat száraznak, ragacsosnak érezzük. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a nyál nemcsak az emésztésben játszik szerepet, hanem a szájüregben tisztán tartásában is azáltal, hogy gátolja a baktériumok elszaporodását és az ételmaradványok megtapadását. Xerosztómia esetén éppen e két utóbbi tényező vezethet rossz szájíz kialakulásához. A szájszárazság mögött számos kiváltó ok állhat, beleértve a többi között gyógyszermellékhatást, az öregedést, orrdugulás miatti szájlégzést, dohányzást, autoimmun betegségeket vagy a cukorbetegséget egyaránt. Éppen ezért tartósan fennálló panaszok esetén mindenképpen javasolt az orvosi konzultáció.
Szájpenész
Az állapot elnevezése érzékletesen szemlélteti, mivel is van dolgunk: gombák elszaporodásával a szájüregben. Elsősorban csecsemőknél, időseknél és legyengült immunrendszerű betegeknél fordul ez elő. A rossz szájíz mellett tünetként fehér lepedék képződhet a nyelven és a szájüreg egyéb részein, illetve kisebb kitüremkedések alakulhatnak ki szintén a nyelven, krémsajtszerű megjelenést kölcsönözve az elváltozásnak. Felléphet továbbá akár az evést és nyelést is megnehezítő fájdalom, enyhe vérzés, az ízérzékelés romlása, szájszárazság, valamint vöröslő irritáció a fogsor alatt. A szájpenész megelőzésének legbiztosabb módja a rendszeres fogmosás és a mérsékelt cukorfogyasztás, mivel a problémát okozó gombáknak is szükségük van cukorra.
Egyéb fertőzések
Nem csupán a szájüreget érintő fertőzések lehetnek kihatással a szájízre. Akár felső légúti vírusok, például egy egyszerű megfázás is befolyásolhatja ízérzékelésünket és szaglásunkat. Emellett a fertőző májgyulladásról, pontosabban a hepatitis B-fertőzésről is ismert, hogy keserű szájízt okozhat. Ehhez társulhat korai tünetként rossz lehelet, étvágytalanság, hőemelkedés vagy enyhe láz, hányinger, hányás és hasmenés is. A hepatitis B kifejezetten súlyos fertőzés, ezért ha felmerül a gyanúja, mihamarabb orvoshoz kell fordulni.
Hormonális változások
Nőknél a terhesség alatti hormoningadozás az érzékekre is kihatással lehet. Tipikus példa erre, hogy a várandós nők gyakran olyan ételeket kívánnak meg, amelyeket soha azelőtt, vagy hirtelen bizonyos szagokat elviselhetetlennek találnak. Ezenkívül sokan számolnak be rossz, jellemzően fémes szájízről az első trimeszter során. Noha ez utóbbi panasz bosszantó lehet, többnyire ártalmatlan, az idő előrehaladtával pedig magától rendeződik.
Hasonlóképpen a menopauza idején sem ritka, hogy a változókor végéhez érő nők keserű szájízre panaszkodnak. Ez a menopauza egyik gyakori tünete, a szájszárazság következménye. Ritkábban, de a csökkenő ösztrogénszint következtében felléphet úgynevezett égő száj szindróma is, amelynek tünetei közé tartozik a keserű szájíz, valamint a szájban, főként a nyelv hegyén jelentkező égő érzés. A nőgyógyásznál érdemes beszámolni ezekről a panaszokról is, mert vannak rá kezelési lehetőségek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Reflux
A rossz szájíz eredhet a gyomorból is, pontosabban abból, hogy a nyelőcső alsó záróizma nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, és a savas gyomortartalom olykor visszaáramlik a nyelőcsőbe. A reflux legismertebb tünete kétségkívül a gyomorégés és a szegycsont mögött érzett fájdalom, de emellett felléphet hányinger és hányás, makacs köhögés, valamint savanyú szájíz egyaránt. Gyakran jelentkező refluxos panaszokkal mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni, aki segíthet kiválasztani a megfelelő gyógyszeres kezelést a probléma enyhítése érdekében.
Ez is érdekelhet
Étrend-kiegészítők és gyógyszerek
Számos táplálékkiegészítő szedése fémes szájízzel járhat, különösen, ha nagy dózist szedünk. E körben említhető a kalcium, a króm, a réz, a vas, a D-vitamin, a cink, illetve multivitaminok és terhesség előtti vitaminok. Receptköteles és vény nélkül kapható gyógyszerek ugyancsak okozhatnak fémes vagy keserű ízt a szájban. Egyebek mellett gyulladáscsökkentők, antihisztaminok, szívgyógyszerek, cukorbetegség kezelésére szolgáló készítmények, orális fogamzásgátlók, antibiotikumok, antidepresszánsok, antiepileptikumok és a HIV-fertőzéssel szemben alkalmazott proteázgátlók is említhetők e téren. Egyes daganatos betegségek esetén a kemoterápiás és sugárterápiás kezelések is kiválthatnak kellemetlen szájízt mellékhatásként.
Legjobban: