A jelenleg rendelkezésre álló kerámia anyagok nem igazán alkalmasak hidak készítésére, mivel általában nem elég erősek. "A protéziseknek és hidaknak ugyanazt a terhelést kell elviselniük, mint a természetes fogzománcnak" - mondta az intézet vezetője, Dr. Christian Rüssel.
Munkatársaival ezért egy újfajta, nanokristály szerkezetű kerámiát fejlesztett ki, amely nagy ereje és optikai jellemzői miatt alkalmas lehet fogászati alkalmazásokra. A magnézium-oxid, alumínium-oxid és szilícium-oxid alapú üvegkerámiákat a kutatók szerint rendkívüli erő jellemzi. Dr. Rüssel elmondta, hogy a napjainkban rendelkezésre álló fogászati kerámiáknál ötször erősebb anyagot sikerült létrehozni.
E különleges tulajdonságot azzal érik el, hogy az üvegkerámiát körülbelül 1500°C-on felolvasztják, majd lehűtik és apróra darabolják. Ezután az üveget újra felolvasztják, és újra lehűtik. Végül körülbelül 1000°C-os kontrollált hevítéssel nanokristályokat hoznak létre. Ez az eljárás határozza meg a termék erősségéhez elengedhetetlen kristályosodást. A túlságosan kristályos anyagok szórják a fényt és átlátszatlanná válnak. A jénai üvegporcelán titka abban rejlik, hogy nanokristályai következetesen körülbelül 100 nanométeresek. Túlságosan kisméretűek ahhoz, hogy erőteljesen szórják a fényt, így a kerámia átlátszó, mint a természetes fogzománc.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
