Az érthető beszéd tanulása részben a beszéd szerveiből érkező idegi jelek által történik - ez a felfedezés új utakat nyithat meg a siketek kezelésében, jelentették be tudósok.
A száj és a torok izmai és érzékelő idegsejtjei egy szó kiejtése során megjegyzik a helyzetüket és érzetüket, és az ő jelzéseik kulcsfontosságúak az agy beszédközpontjának működésében. David Ostry és Sazzad Nasir, a montreali McGill Egyetem kutatói egy szokatlan kísérletet folytattak le egy régi rejtély megoldására: miért képes számos siket ember hallásának elvesztése után még évekig is összefüggően beszélni?
Öt középkorú embert kerestek, akik felnőttkorukban veszítették el a hallásukat és jelenleg egyáltalán nem hallanak, azonban cochleáris implantátumot kaptak, amellyel érzékelik a hangokat. Az implantátum kikapcsolása után az alanyokat arra kérték, ismételjenek meg négy különböző szót, miközben alsó állkapcsukat egy speciális, az alsó-elülső fogakra helyezett szerkezet finoman előre húzta. Ez a finom mozgás elégnek bizonyult arra, hogy eltorzítsa az alanyok szájából előtörő hangokat. A kísérlet célja az volt, hogy képesek-e az önkéntesek akkor is alkalmazkodni a hirtelen torzuláshoz, ha nem hallják az általuk kiejtett hangokat. A négy kiejtendő szó az alábbi volt: "saw", "say", "sass" és "sane", a választási szempontok a magánhangzók, a csúszó magánhangzók, réshang (az "s" sustorgása), mivel ezek érthető kiejtése nagyon precíz állkapocsmozgásokat igényel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Annak ellenére, hogy nem hallották az általuk kiejtett hangokat, az önkéntesek egy 300 kiejtésből álló sorozat során megtanulták kijavítani az általuk vétett kiejtési hibákat, sőt ugyanolyan gyorsan tanultak, mint az egészséges, halló emberekből álló kontrollcsoport, akik szintén végigcsinálták a kísérletet.
"A gép által végzett mozgás milliméteres nagyságrendű. Annak ellenére, hogy az alanyok nem hallják, amit kimondanak, az állkapocs mozgásának kicsi eltérése már elég ahhoz, hogy kijavítsák a válaszukat" - mondta el Ostry az AFP-nek. A tanulmány a Nature Neuroscience folyóirat online számában jelent meg. Ostry és Nasir a különleges alkalmazkodó képességet a "mechanoreceptoroknak" tulajdonítják, vagyis a beszéd szerveinek idegpályáiból és kötőszövetéből, amelyek emlékeznek arra, milyen állapotban vannak egy-egy hang helyes kiejtésekor. Ostry szerint ez a felfedezés azt mutatja, hogy az agy két egyidejű jelzés által javítja ki a beszédünket: a kiejtett hang hallása, és ezek alapján a finom visszacsatolások alapján.
"Amikor egy gyermek beszélni tanul, kétféle információt kap" - nyilatkozta Ostry az AFP-nek. "Az egyik a hallás alapú információ, vagyis a saját beszéd visszahallása. Egyidejűleg a bőr és az izom receptoraiból is kap információkat. Ezek a receptorok nemcsak azt határozzák meg, hogyan is hangozzanak a szavak, hanem hogy milyen érzés legyen kimondani őket."
Ostry elmondta, hogy a kísérlet csak az áll izmait és az arc szöveteit vizsgálta, de az eredmények azt sugallják, hogy a "mechanoreceptorok" valószínűleg a száj, a nyelv és a gége izmaiban is megtalálhatók. "Elképzelhető, hogy a jövőben ez egy alapként fog szolgálni a beszédterápia számára. Siketként az ember elveszíti a két beszédet támogató rendszer közül az egyiket, de még mindig megvan a másik. És ez a másik a beszéddel összefüggő érzékelések óriási mennyiségét jelenti. Olyan ez, mintha defektet kapnánk azután, hogy kiderül, van-e egyáltalán pótkerekünk" - magyarázta a tudós.
Copyright AFP [2008] / Translation Medipress
Ez is érdekelhet
Animáció: HáziPatika.com
