Időről időre célszerű lehet reggel a tükörben a nyelvünket is megnézni, nem találunk-e a megjelenésében valami különöset. Nem ritkán ugyanis a legkülönfélébb betegségek mutatkozhatnak meg ilyen módon. Dan Baumgardt, a Bristoli Egyetem idegtudományi és anatómus szakembere foglalta össze a The Conversation oldalán, hogy pontosan milyen tünetekkel szembesülhetünk ilyenkor, illetve milyen tényezők állhatnak azok hátterében.
Színek palettája fehértől a feketéig
„Az emberi nyelv meglepően sokféle színt ölthet” – írja a szakember. Vegyük például a piros színt. Az élénkpiros, gyulladt és duzzadt nyelvre olykor eper- vagy málnanyelvként is hivatkoznak. A nyelv felszínén található papillák begyulladva bogyószerűvé válnak, és lassanként fehér bevonat képződhet rajtuk. Emiatt ilyenkor egy éretlen málnához hasonlít valamelyest a szerv megjelenése. Ahogy aztán a fehér bevonat leválik, élénkvörös nyelvet hagy maga után. Bármennyire is kedvesen cseng azonban a málnanyelv kifejezés, nagyon komolyan kell venni.
Először is azért, mert skarlátra utalhat, egy cseppfertőzéssel terjedő betegségre, amelyért a Streptococcus pyogenes baktérium a felelős. Antibiotikumokkal kezelhető, de könnyen fertőz, kezelés nélkül pedig komoly szövődményekhez, például reumás lázhoz vezethet. A málnanyelv ugyancsak lehet Kawasaki-betegség tünete: a potenciálisan súlyos lefolyású gyulladásos zavar főként gyerekeknél fordul elő, és szintén mihamarabbi kórházi ellátást igényel. Sőt, élénkpirossá válhat a nyelv toxikus sokk szindróma esetén is, amely ritka, de életveszéllyel fenyegető állapot. Kiváltó oka, hogy bakteriális toxinok szaporodnak fel a szervezetben, ami további tünetként magas lázat, izomfájdalmakat és vöröslő, hámló bőrkiütéseket okozhat.
De ez még nem minden! A nyelv nemcsak pirossá válhat, de akár fehérre vagy feketévé is. Előbbi például a főként kisbabáknál gyakori szájpenész jellemzője, míg utóbbit a legkisebb papillák elhalt hámsejtek okozta meghosszabbodása váltja ki, mintha csak fekete szőrzet nőne a nyelv felszínén. Az elváltozást többnyire dohányzással, szájszárazsággal és nem megfelelő szájhigiénével hozzák összefüggésbe. Végezetül említést érdemel a kék szín is. Ez a centrális cianózis következménye, ami keringési zavarokra és az oxigéntelítettség csökkenésére vezethető vissza. Ilyen módon szív- és tüdőproblémák, de akár nagy tengerszint feletti magasság nyomán is kékes elszíneződés jelentkezhet az arcon, szájban vagy a nyelven. Nyilvánvalóan azonnal mentőt kell hívni a tünetet tapasztalva.
A nyelv felülete is változhat
Az elszíneződéseken túl mindenképpen említést érdemel az úgynevezett térképnyelv. Az egészséges nyelven a papillák fehérebb szegélyekkel szépen elkülönülnek egymástól. Térképnyelv esetén ezek helyét foltokban vöröses, egybefüggő, simább szövet veszi át, így a szerv olyanná válik, mint egy világtérkép óceánok között sodródó földrészekkel. Ami igazán különössé teszi az állapotot, hogy a piros foltok hol megjelennek, hol eltűnnek, folyamatosan változtatva a nyelv megjelenését. Egyéb tünetek ritkán társulnak mindehhez, bár az érintettek egy része a nyelv felszínén tapasztalt irritációra, olykor égő érzésre panaszkodik. A térképnyelv jóindulatú elváltozás, ráadásul gyakoribb, mint gondolnád: becslések szerint az emberek 1-3 százalékánál jelentkezik életük során.
Mindazonáltal a térképnyelv megalapozhatja egyéb betegségek felismerését. A többi között kapcsolatban állhat pikkelysömörrel, allergiákkal, asztmával és cukorbetegséggel egyaránt.
Amiről nem árulkodik a nyelv
Akadnak olyan közkeletű feltevések is a nyelv külső megjelenése kapcsán, amelyeket nem támasztanak alá tudományos bizonyítékok – mutat rá cikkében Baumgardt. Példaként említi a nyelv felszínén látható töréseket, hasadékokat. A legtöbb ember nyelvén megtalálható egy-két ilyen csíkos repedés, sokaknál például középen fut végig egy egyenes vonalban. Vannak azonban, akik nyelvén számos ilyen törés jelen van, és azok akár az átlagosnál mélyebbek is lehetnek. Ez a repedezett textúra bizonyos tekintetben a térképnyelvvel mutat rokonságot. Nem bizonyított azonban, hogy vitamin- vagy vashiány, esetleg szájszárazság vagy dohányzás következménye lenne, mint ahogy azt akár az interneten olvasható, akár az ismerősöktől hallható tippek sok esetben sugallják.
A szakember szerint az egyik legnagyobb mítosz, amely a nyelvet körüllengi, hogy a különböző ízeket más-más régióin érezzük. Azaz például nyelvünk hegye az édesre, hátulja a keserű ízre lenne érzékeny. „Ez teljes képtelenség. Először is a papillák legtöbbjén megtalálhatók ízlelőbimbők (kivéve a nagyon apró filiform típusúakat), így nyelvünk minden területén képesek vagyunk minden ízt érzékelni. Másodsorban pedig ezek a nyelvtérképek figyelmen kívül hagyják az ötödik ízt, az umamit, amely egy japán eredetű szó, jelentése pedig finom, hiszen az umami az ízletes ízekre vonatkozik. Elég csak a parmezánsajtra, főtt húsokra és a paradicsomra gondolni” – fogalmaz Baumgardt. „Szóval a nyelvnek nincs íztérképe, de olykor kinézhet úgy, mint egy térkép – az orvosok pedig atlaszként olvashatnak belőle számos különböző diagnózis felállítása során” – teszi hozzá.
Legjobban: