Más, mint az igazi!
A fogpótlások, a hidak, koronák, rögzített és kivehető természetes fogak . Bár a protézisek már nem jelzik fájdalommal, ha baj van, tisztán tartásuk, gondozásuk több szempontból legalább olyan fontos, mint az eredetieké. Nézzünk néhány alapvető érvet, amely fokozott odafigyelésre int!
Védjük a megmaradt fogakat!
Aki részleges, kivehető fogsort visel, annak a megmaradt természetes fogai védelmében is figyelnie kell a jó szájhigiéniára. A műfogsor és a valódi fogak találkozásánál, a protézist az eredeti fogakhoz erősítő kapcsok zugaiban ugyanis fokozottabb a lepedék lerakódása, ami egy idő után fogkővé szilárdul, és könnyen károsítja az eredeti fogak zománcát. A lepedéken, illetve az ínyre, a lágyrészekre támaszkodó műanyag vagy fémelemek alatt megbújó ételmaradékokon hamar elszaporodnak a baktériumok, gombák, amelyek ínygyulladást okozhatnak.
Az ínygyulladás rontja az állkapocs fogmegtartó képességét: a tasakossá váló, gyulladt ínyben meglazulhatnak a fogak, ami további fogvesztéshez vezethet. A szájüreg egyéb részeinek egészségét is őrzi a gondos ápolás: a nyelvet, az ínyt is érdemes rendszeresen puha kefével átdörzsölni, a lepedéket eltávolítani róla, és például a teljes felső fogsorprotézist viselőknek különösen ajánlatos a műfogsor tisztításakor a szájpadlást is megtisztítani, hogy a nyálkahártya épségét, vérbőségét megőrizze.
Frissen tartott lehelet
Még a legegyszerűbb társasági, munkahelyi együttléteket is megronthatja, ha a beszélgetőtársak valamelyikének kellemetlen a lehelete, nem is beszélve a közelebbi kapcsolatról: kinek támadna például csókolózni kedve, ha a társa szája rossz szagot áraszt?
Igaz, a szájszag eredete nemcsak az elhanyagolt szájhigiéniában kereshető, hiszen például bizonyos emésztőrendszeri betegségek is okozhatnak ilyen tüneteket, de ezek a tapasztalat szerint az esetek nagy részében bizony fokozottabb odafigyeléssel, fog- és szájápolással kiküszöbölhetőek lennének. A műfogsorviselők között különösen gyakran fordul elő ez a kellemetlenség, mivel a protézis alá, a koronák közé, a kapcsok sarkaiban lerakódó foglepedék, illetve az ide beszoruló apró ételmaradék morzsák nehezebben távolíthatók el, mint a valódi fogak réseiből, egyszerű, fogkefével történő fogmosás nem is elégséges hozzá.
Márpedig a nyálból kiváló lepedék kiváló táptalaja a legkülönbözőbb kórokozóknak, baktériumoknak, gombáknak, majd ezek anyagcseretermékei is tovább vastagítják a lerakódást az elhalt hámsejtek és egyéb bomlástermékek mellett. Ahol pedig bomlás van, baktériumok vannak, ott előbb-utóbb megjelennek a gázok is, vagyis a kellemetlen szagok forrásai.
Ápoltan hosszabb élettartamú a pótlás
A kivehető fogprotézisek alapanyaga többnyire egy speciális műanyag, esetleg fémmel kombinálva. A kezelő fogorvos, a készítő fogtechnikus használati tanácsait, ápolási útmutatóját meg kell fogadni: például van olyan fogmű-alapanyag, amely kiszáradva károsodhat, ezért az ebből készült műfogsort, ha éppen használaton kívül van, nedvesen kell tartani, vízben vagy tisztítófolyadékban. A protézis mechanikus tisztítása legömbölyített sörtéjű fogkefével történjen, mert a túl hegyes sörtéjű kefe szintén károsíthatja: az ezzel okozott karcolásokban, mikrosérülésekben, barázdákban nehezen eltávolítható szennyeződések bújhatnak meg. A viselőjének életmódja is nyomot hagy a műfogsoron: a dohányzók, a sok kávét, csokoládét fogyasztók protézise elszíneződik, nekik fokozottabban kell gondolni a rendszeres fogmosásra.
Talán nem mindenki tudja, hogy a műfogak ugyanúgy fogkövesek lehetnek, mint a valódiak: a meszesedő, lassan megszilárduló lepedék megjelenik a protézisen is, károsítva annak anyagát. Rendszeres karbantartással, az arra szolgáló tisztítószerekkel történő ápolással, a lerakódások eltávolításával viszont jóval hosszabb élettartamúak lesznek ezek a fogművek.