Mindez természetesen ugrásszerűen megnöveli az ezzel kapcsolatos betegségek (például a cukorbetegség vagy a szívroham ) előfordulását is – ez pedig a NHS brit egészségügyi szolgálatnak mintegy évi 7.5 milliárd fontjába is kerülhet. A kutatók nemcsak azt kérik a kormánytól, hogy rendelkezéseiket ennek fényében hozzák meg, hanem specifikus kéréseik is vannak, például az, hogy reggel 6 és este 9 között ne legyenek junk fooddal kapcsolatos hirdetések, így a gyerekek egy részét meg lehetne óvni az elhízástól.
A brit kormány februárban jelenti be régóta várt rendelkezéseit azzal kapcsolatban, hogy miként kívánják felvenni a küzdelmet az elhízással – szakértők pedig úgy vélik, hogy a legtöbb rendelkezés közvetlenül nem érinti a problémát. Olyannyira, hogy hiába kérték mind egészségügyi szervek, mind pedig parlamenti képviselők a kormányt, hogy cukoradóval sújtsák az üdítőitalokat, mindez törvényjavaslati szintre sem került.
A kutatók által használt modell szerint ez többek között 670 ezer elhízásból adódó rákdiagnózishoz is vezet. Az elhízás ugyanis többek között mell-, prosztata-, hasnyálmirigy- és petefészekrákhoz is vezethet.
A hét elején a Diabetes UK új jelentéséből az is kiderült, hogy több mint 4 millió cukorbeteg él Angliában, 2025 környékén pedig több mint 5 millióan lesznek. A jelenlegi 4 millióból ráadásul mintegy 549 ezren úgy élnek az országban, hogy nincsenek tudatában betegségüknek. Mindez pedig nagyban köthető az elhízás, mint népbetegség problémájához: így a kutatóintézetek és –egyletek mindent megtesznek azért, hogy a lakosság mellett a döntéshozó szervek figyelmét is felhívják a több mint kritikus helyzetre.