Kezdjük azzal, mi a flexitarian. Bár a kifejezés nem új, Magyarországon még kevéssé ismert, pedig két szó kombinációja, s valójában nem egy diétát, hanem egy életmódot takar. A flexibilis, azaz rugalmas és a vegetáriánus, azaz növényi étrenden élő, állati fehérjéket csak tejtermékek, tojás és legfeljebb tenger gyümölcsei, hal formájában fogyasztó embert jelölő kifejezés összeházasításából hozták létre, tehát a flexitarian rugalmas vegetáriánust takar.
De miben rugalmas, és miért volt szükség erre az új életmódra? Leginkább azért, hogy legyen egy kifejezés azokra, akik tudatosan, főképp egészség és környezettudatosan tervezik meg az étrendjüket, ami főképp zöldségekből, gyümölcsökből és teljes kiőrlésű gabonákból áll, ám nem vetik meg az állati eredetű táplálékot sem, mint néhanapján egy jó hamburger vagy steak. A tengerentúlon olyannyira népszerű ez az életmód, hogy tavaly a hosszútávú egészség megőrzése és a betegségmegelőzés kategóriában a 3., míg a cukorbetegeknek alkalmas diéták között a 2. helyet szerezte meg az étrendek versenyében. Valamint a növényi alapú étrendek között (ez nem a vegánt vagy vegetáriánust, hanem a vegyes diétákat takarja), szintén ezüstérmes lett, szorosan a mediterrán étrend mögött.
De pontosan mit is takar ez a diéta, hogy működik, mik az előnyei az egészségünkre nézve? Ennek jártunk utána.
Nem "lusta" vegetáriánusok
Dawn Jackson Blatner, e diéta "feltalálója", A flexitarian című könyv szerzője szerint úgy kell erre az étrendre tekinteni, mint egy olyan, a növényi alapú étrendek előnyeit és alapvetéseit magában foglaló vegetáriánus-féle diétára, ami tartalmaz némi állati eredetű fehérjét. A chicagói étrendguru azonban határozottan elutasítja a "lusta vegetáriánus" címkét, mert szerinte ez a diéta inkább egy olyan megközelítésen alapul, ami aktívan támogatja a húsfogyasztás csökkentését, anélkül, hogy szigorúan tiltaná azt. Tehát az étrendben - ahogyan a vegánoknál (kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyasztók) és a vegetáriánusoknál - itt is fő szerepet kap például a tofu, a quinoa, a bulgur és természetesen a zöldségek és a gyümölcsök, csak kicsit rugalmasabban veszik a húsfogyasztási tilalmat. A rugalmasság azonban - ami a nevében is benne van a flexitariannak - nem teljesen önkényes, sőt, vannak bizonyos javaslatok arra nézve, mennyi húst is kellene enni azoknak, akik ezt az étrendet, pontosabban életmódot kívánják követni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Így érdemes elkezdeni
Blatner szerint azok, akik most kezdenek bele, ne ugorjanak rögtön fejest, kezdjék csak heti két nappal, amikor egyáltalán nem fogyasztanak húst, a fennmaradó öt napon pedig ne egyenek többet, mint 740 gramm. Segítségképp egy kártyapakli méretű hússzelet kb. 85 gramm, míg egy tenyérnyi (ujjakkal együtt) nagyságú és vastagságú csirke, marha vagy disznóhús valahol 120 és 170 gramm között mozog.
A profiknál épp fordítva
Ha sikerül megszokni a heti két nap húsmentességet, emelhetjük a tétet előbb négy, majd pedig a profi flexitarian diétázók számára akár heti 5 napra is. A négy húsmentes nappal próbálkozó haladók a maradék három napon ne egyenek többet, mint fél kiló hús, míg a profik a két húsos napjukon nem fogyaszthatnak 250 grammnál több húsárut.
A lehető legegyszerűbben így érdemes számolni, napi három étkezéssel:
- Kezdők: 6-8 húsmentes étkezés a heti 21-ből.
- Haladók: 9-14 húsmentes étkezés a heti 21-ből.
- Profik: Legalább 15, de inkább annál több húsmentes étkezés a heti 21-ből.
Ezek az előnyei
A flexitarian életmódnak, mint említettük, számos előnye van, s nemcsak az, hogy nem kell teljesen elhagyni a húst. Lyndi Cohen táplálkozási szakértő szerint a rugalmassága legalább ennyire fontos, hiszen a legtöbb diéta azért nem válik be az embereknek, mert túl szigorúak, nincs bennük lehetőség az egyéni igények, fejlődés, képességek figyelembevételére.
Határozottan egyszerűbb flexitarianként a társasági élet, hiszen egy közös grillezésnél nyugodtan megehetünk egy szelet húst, nem kell miattunk vega opcióval készülni minden alkalomra, és nekünk sem kell mindig azon aggódni, hogy mit válasszunk az étlapról, ha már unjuk a rántott sajt, rántott karfiol, rántott gomba szentháromságot, melyben a hazai éttermek többsége a vegetáriánus opciókat látja.
Olcsó és egészséges
Most, hogy a húsárak mind feljebb kúsznak, nem utolsó szempont az sem, hogy a flexitarianban több a vega étkezés, így olcsóbban ki lehet hozni, főképp tavasztól őszig, amikor szinte mindig van valamilyen szezonális zöldség vagy gyümölcs, amit olcsón és jó minőségben beszerezhetünk, akár a helyi piacokon is. Ráadásul így biztosan sokkal több tápanyagot és vitamint juttatunk a szervezetünkbe, ami egyrészt erősíti az immunrendszert, másrészt hozzájárul az általános egészségünk megőrzéséhez, nem utolsó sorban pedig szép lesz tőle a bőrünk és a hajunk is. Azt pedig végképp ne feledjük, hogy szinte nincs is olyan étrendeket vizsgáló kutatás, ami ne állapította volna meg, hogy mennyivel alacsonyabb a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának, az elhízásnak a kockázata a növényi alapú diéták esetében.
A bolygónak is jó
Nemcsak a saját jóllétünk, de a Föld egészsége szempontjából is igen előnyös a növényi alapú étrend hiszen - ahogyan arra már oly sok szervezet, a többi között a Greenpeace is felhívta a figyelmet - az ipari állattartás (amiből az áruházakban lévő, viszonylag megfizethető árú hús származik) hihetetlen terhet ró a környezetre. A szarvasmarha-, sertés- és szárnyastenyésztés annyi üvegházhatásúház-kibocsátással jár, mint a Föld összes teherautója és személygépkocsija együtt. A marhatenyésztők ráadásul erdők tömkelegét vágják ki minden évben, hogy legyen helyük a legeltetésre, megsemmisítve ezzel nemcsak milliónyi állat természetes élőhelyét, de annak lehetőségét is, hogy a Föld természetes úton dolgozza fel a mind több levegőbe kerülő széndioxidot. Mindez hozzájárul a levegő- és a vízszennyezés növekedéséhez, a klímaváltozáshoz, az óceánok kihalásához, s még sorolhatnánk.
Vannak hátrányai is
Bár úgy tűnhet, hogy a flexitarian életmód lehet a jövő, ne feledjük, emberek vagyunk, akik képesek túlzásba esni, így a hibák óhatatlanul előfordulhatnak, ez pedig kockázatot is rejt magában. Például, hogy túl szigorúan vesszük az előírásokat, hiába szól ez az étrend a rugalmasságról. Ebben az esetben előfordulhat, hogy annyira próbálunk a fent ismertetett kezdő, haladó, profi szintekhez ragaszkodni, azokat elérni, hogy inkább kihagyunk teljes étkezéseket, ha nincs húsmentes opciónk. Esetleg annyira rágörcsölünk a diétára, hogy már csak akörül forog az életünk, s ez sajnos sokszor az első lépcsője egy később kialakuló étkezési rendellenességnek . Szóval csak lazán, ez épp a rugalmasságról szól.
Hiánybetegségek és gyorskaja
Ha nem minden nap figyelünk a megfelelő diétára, akkor hajlamosabbak lehetünk a húsos napokon gyorskajával jutalmazni magunkat, ami sokkal több zsírt, sót és valójában kevesebb proteint tartalmaz, mint az nekünk jó lenne. Ezek növelhetik a krónikus betegségek kialakulását, amit nem feltétlen tud ellensúlyozni az, ha heti 2-3 napon megfelelő étrendet követünk.
Ez is érdekelhet
Bár a B12- és a vashiány főképp a vegánokat és a "valódi" vegetáriánusokat fenyegeti inkább, de ahogy említettük, az emberek hajlamosak túlzásba esni, miközben megfeledkeznek arról, hogy a húsokban és halakban lévő tápanyagokat és vitaminokat pótolják. Ne feledjük, a cél nemcsak a bolygónk, de a saját egészségünk védelme is. Ha kevesebb húst fogyasztunk, figyeljünk arra, hogy az étrendünket kiegészítsük a megfelelő vitaminokkal, vagy együnk gyakrabban olyan zöldségeket, magvakat, amelyek kellő mennyiségű vassal látják el a szervezetünket. Fontos tudnunk azt is, B12 vitamint csak állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak, azt zöldségekkel nem lehet pótolni.
Legjobban: