Sokan álmodoznak róla, hogy bárcsak megszabadulhatnának felesleges zsírpárnáiktól, vagy legalább "átszabathatnák" őket, hogy a hasuk kicsit kisebb, a keblük pedig kicsit nagyobb legyen. A Nature Medicine online kiadásában megjelent cikk szerint ez a jövőben akár anélkül is valóra válhat, hogy sebészkés alá kellene feküdnünk.
A cikkben egy nemzetközi kutatócsoport olyan, általuk felfedezett új mechanizmusról számol be, amelynek lényege, hogy a stressz testsúlygyarapodást idéz elő egerekben. A folyamat manipulálásával a kutatók képesek voltak befolyásolni a zsírréteg kialakulását és eloszlását a kísérleti állatokban.
Sokáig számunkra is nehezen volt hihető, hogy lehetséges ilyen "zsírpárna-átrendezés", de négy év fáradtságos munkájával számos különböző kísérletben igazoltuk, hogy egerekben valóban működik a dolog - nyilatkozta Zofia Zukowska, a washingtoni Georgetown Egyetem orvosi központjának kutatója. Zukowska lehetségesnek tartja, hogy ezek az eredmények a metabolikus szindróma terápiáját is elősegíthetik: ha csökkentették a kísérleti egerek hasán lerakódott zsírszövet mennyiségét, az állatok mája és izomzatuk zsírtartalma is csökkent, és kisebb mértékben jelentkeztek a metabolikus szindróma egyes tünetei (a metabolikus szindróma egy magas koleszterin- és vércukorszinttel, elhízással és vérnyomás-emelkedéssel járó tünetegyüttes, amely növeli a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát).
A kutatók azt is tesztelték, hogyan hat a zsírréteg kialakulására a stressz, illetve a különböző összetételű táplálék fogyasztása. Azt találták, hogy azok az egerek, amelyeket rendszeres stresszhatás ért és emellett kalóriadús étrenden tartották őket, kétszer annyi zsírt halmoztak fel, mint az ugyanazon az étrenden tartott, de nem stresszelt egerek.
"Már egy évtizede tudjuk, hogy a krónikus stressz összefügg az elhízással" - mondta Herbert Herzog, a sydney-i Garvan orvosi kutatóintézet professzora. "Most azonban sikerült azonosítanunk a pontos útvonalat, illetve azt a molekuláris eseménysorozatot is, amellyel ez az összefüggés magyarázható."
A folyamat kulcsszereplője a neuropeptid Y (NPY) nevű ingerületátvivő anyag és annak receptora, a neuropeptid Y2 receptor (Y2R), amelyek stressz hatására aktiválódnak (a neuropeptid Y az agy hipothalamusz nevű területén fontos étvágyszabályozó anyagként működik). A hormon és receptorainak aktivációja olyan anyagcsere-folyamatokat serkent, amelyek elhízáshoz és metabolikus szindrómához vezetnek a magas zsírtartalmú étrenden tartott egerekben, ám ha az állatok hasi zsírrétegébe az Y2R receptort gátló anyagot fecskendeztek, sikerült megfékezni mind az elhízást, mind az anyagcserezavarokat.
A kutatók szerint mindez reményt ad arra, hogy egy hasonló gátlószert a jövőben gyógyszerré fejlesztve emberekben is el lehessen érni ezt a hatást. Stephen Baker, a cikk egyik társszerzője szerint a zsírszövet célzott manipulálását az orvosi célú karcsúsítás mellett kozmetikai célokra is alkalmazni lehetne, így például arc rekonstrukcióra, vagy a mell, a csípő, illetve az ajkak átalakítására.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vig Julianna
egeszseg.origo.hu
Ez is érdekelhet
(2007.08.09. 10:35)
Legjobban: