Vajon milyen betegségekre, állapotokra utalhat, ha mindig éhesek vagyunk? A kérdésre dr. Mutnéfalvy Zoltán kóros elhízásra szakosodott specialista, az Endokrinközpont endokrinológusa válaszol.
Ilyen okai lehetnek a folytonos éhségnek
Cukorbetegség – Testünk az ételben található cukrokat glükózzá alakítja, ez tulajdonképpen az üzemanyagunk. Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel. Emiatt az az érzésünk támad, hogy többet kell ennünk. (1-es típusú cukorbetegség esetén még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet: például nagyfokú szomjúság, gyakori vizelés, látászavarok és kimerültség.
Alacsony vércukorszint – Amikor nagyon alacsonyra esik a glükózszint, akkor úgynevezett hipoglikémia következik be. Ez leginkább a cukorbetegeknél fordul elő, de más betegségek – például a májgyulladás, a vesebetegségek, a hasnyálmirigy bizonyos daganatos megbetegedései, és a mellékvesét, valamint az agyalapi mirigyet érintő problémák – is okozhatják. A hipoglikémiás sokkot átélő személy akár részegnek is tűnhet, és jellemző lehet rá a gyors, erős szívdobogás, a sápadtság, az izzadás, a reszketés és a hányinger, de akár erős éhség is rátörhet.
Egyes tünetek miatt a cukorbetegek körében gyakran előforduló hipoglikémiás állapot könnyen összetéveszthető a részegséggel. Éppen ezért nem árt tudni, mi alapján állapíthatjuk meg, hogy a bajba jutott személy diabéteszes, illetve hogyan segíthetünk rajta.
Alváshiány – Ha nem alszunk eleget vagy nem megfelelő minőségű a pihenésünk, az hatással van az éhséget kontrolláló hormonok, főként a leptin termelődésére is. Ez azt jelenti, hogy a rosszul, illetve nem eleget alvó személyek nagyobb étvággyal számolhatnak, és emellett lassabban fogják megtapasztalni a teltségérzetet. A további rossz hír, hogy jobban fognak vágyni a zsírosabb, magasabb kalóriatartalmú ételekre. Az alvásmegvonás további jele lehet a nappali fáradtság, a hangulatingadozás, az óvatlanság (és emiatt a több baleset), valamint a súlygyarapodás is.
Kezeletlen stressz – A tartós és nem jól kezelt stressz hatására nagy mennyiségű kortizol termelődik, amely egyebek mellett étvágynövekedést is előidéz. Sok ember azt tapasztalja stresszes időszakokban, hogy sóvárog a cukros vagy zsíros, esetleg mindkét típusú étel után. Lehetséges, hogy a szervezet így próbálja meg „lekapcsolni” az agynak azt a működését, amely a feszültséget okozza.
Nem megfelelő étrend – Nem minden étel telít egyformán. A legjobb éhségcsillapítók leginkább a fehérjék – például a sovány húsok, a halak, a tejtermékek –, illetve a magas rosttartalmú ételek – mint a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és a teljes kiőrlésű pékáruk. Ugyancsak nagyon fontosak a diófélék és a növényi olajok (például a napraforgóolaj), amelyek csökkentik a koleszterinszintet és segítenek a jóllakottság elérésében. Ugyanakkor a fehér lisztből készült pékáruk, a feldolgozott húsfélék és a gyorsételek nem tartalmaznak annyi tápanyagot, amely elégséges lenne a szervezetnek, viszont – főként az adalékanyagok miatt – fogyasztásuk után hamar megéhezünk.
Bizonyos gyógyszerek – Egyes gyógyszerek hatására többet ehetünk a szokásosnál. Ilyen lehet például az allergia esetén szedett antihisztaminok egy része, az SSRI-típusú antidepresszánsok, a szteroidok, néhány cukorbetegeknek felírt gyógyszer és bizonyos antipszichotikumok is. Ha valaki ezt tapasztalja, érdemes beszélnie erről a kezelőorvosával.
Pajzsmirigyproblémák – Ha a pajzsmirigy túlműködik, annak nemcsak az izgatottság, a gyors pulzus és az erős izzadás lehet a jele, de az állandó szomjúság és az éhségérzet is. Jellemző továbbá, hogy jó étvágyú étkezés mellett is fogyhat a beteg. (Ellenben pajzsmirigy-alulműködésnél normál étkezés mellett is hízhat.)
Leptinrezisztencia – A leptin egy hormon, amely információt ad a központi idegrendszernek a szervezet tápláltsági állapotáról. Összetett katabolikus hatással rendelkezik: csökkenti a táplálékfelvételt és a testsúlyt, növeli az anyagcserét. Ha ez a folyamat valahol sérül, akkor növekvő étvággyal, súlygyarapodással és túlsúllyal lehet számolni.
A megnövekedett étvágy és a hízás okát vizsgálni kell
„Nagyon gyakran azzal fordulnak orvoshoz a páciensek, hogy szinte mindig éhséget éreznek, esetleg már több kilót is felszedtek, vagy éppen nem tudják leadni a túlsúlyt. Ilyenkor fontos, hogy kikérdezzük őket a tüneteikről és a meglévő betegségeikről, hiszen például a hormonális betegségek gyakran együttesen vannak jelen, és a szervezetben minden mindennel összefügg. Célzott laborvizsgálatokat is végzünk, hogy képet kaphassunk a szervezet működéséről, akár olyan ritkább betegségek jeleit is keresve, mint a növekedésihormon-hiány, a leptinrezisztencia, a prolaktin-túltermelődés vagy a hipofízis-elégtelenség” – ismertette dr. Mutnéfalvy Zoltán.
Ha megszületik a diagnózis és kiderül, pontosan milyen probléma állhat a tünetek mögött, dönthetünk a kezelésről. Azt azonban érdemes tudnia a páciensnek, hogy az életmódváltás minden esetben része a kezelésnek. A testsúlycsökkentő étrend összeállításában dietetikus segíthet, az edzések felépítésében pedig mozgásterapeuta adhat iránymutatást, és optimális esetben az életmódorvossal együtt tudjuk kidolgozni azt a kezelési tervet, ami nemcsak a túlsúlyt, de az esetleges alapbetegséget is kezeli” – tette hozzá a specialista.
Legjobban: