Kultúra és egészség címmel Pécsett tartja első kongresszusát augusztus 20-22-én, a Közép-kelet Európai Magatartásorvoslási Társaság (Central and Eastern European Society of Behavioural Medicine, CEESBM). Az angol nyelvű konferencia a magatartásorvoslás globális és helyi jellegzetességeit, az egyes országok és régiók egészségkultúrájának sajátosságait tárgyalja.
Bár a nemzetközi tudományos tanácskozás nem tartozik Pécs Európa Kulturális Főváros (EKF) rendezvényei közé, a témaválasztás - kultúra és egészség - nem véletlen. A kultúra és a mögötte rejlő hagyományok ugyanis erősen befolyásolják azt, ahogyan egy adott nép az egészségről, a betegségről és a gyógyításról gondolkodik - reagált megkeresésünkre Dr. Kállai János , a PTE ÁOK Magatartástudományi Intézetének igazgatója, a nemzetközi konferencia vendéglátója.
Az igazgató szerint a magatartásorvoslás - amely szakterület hazánkban még egy viszonylag fiatal tudományágnak számít - a kutatásnak és a klinikai gyakorlatnak azon széles, integráló területe, amely az emberi egészséggel és a különböző megbetegedésekkel kapcsolatban többek között a pszichológia és a pszichofiziológiai szabályozást, azaz a háttértényezők szerepét vizsgálja. Sohasem választja szét a fizikai és a lelki tényezőket, az embert mindig egyetlen egységben vizsgálja.
Emellett fontos kutatási területe még a magatartásorvoslásnak az is, miként és miért alakulnak ki egyes népeknél olyan népegészségügyi jelentőségű betegségek, mint például az elhízás, vagy a kardiovaszkuláris kórok meglehetősen széles skálája.
Mint azt Dr. Kállai János hangsúlyozta: a különböző betegségek nemzetközi adatai meggyőzően mutatják: nem mindegy az sem, ki hova születik. Amíg a lazább életvitelű, kevesebb stressz elviselésére kényszerülő és hagyományaiknak megfelelően individuálisan kötetlenebb felfogású, egészségesebben táplálkozó (vörösbor, hal, zöldségek), a művészetek iránt fokozottan érzékeny déli népek (olaszok, spanyolok, portugálok) jóval ritkábban betegednek meg szív-és érrendszeri bajokban, addig ez a kontinens más területein élőkre - például Közép-Kelet Európa - már nem mondható el.
Amikor a magyar lakosság egészségi állapota bármilyen megvilágításban terítékre kerül, mindig sok szó esik a kedvezőtlen egészségkultúráról. Leggyakrabban a helytelen étkezési szokásokat, a kevés mozgást, a káros szenvedélyeket (alkohol, dohányzás), a rosszul eltöltött pihenést, a rekreáció hiányát emlegetjük.
Ezeknek a már berögzült viselkedési modelleknek a megváltoztatására van szükség, ahhoz, hogy az egyének és régiókban élő népcsoportok képesek legyenek az egészségük tudatos megőrzésére, a betegségek megelőzésére, vagy ha már meg van, a kór leküzdésére.
Ezek ugyanis mind olyan kézségek, amelyek átalakíthatók és fejleszthetők. Ehhez azonban szükség van az egészség feletti kontrollra, önálló autonóm döntésekre és cselekvésre, amely képesség tanulható és tanítható.
A nemzeti ünnepen kezdődő konferencia közös célkitűzése, hogy elősegítse a magatartásorvoslás elméletének, gyakorlatának és oktatásának fejlődését a közép-és kelet-európai régió országainak orvosképzésében és a betegellátásában.
A két napos pécsi tudományos tanácskozásra Hollandiából, az USA-ból, Romániából, Lengyelországból, Csehországból és Horvátországból érkeznek előadók és érdeklődő vendégek.
Kérdésünkre, vajon miért éppen Pécs adhat otthont e nívós találkozónak, az intézmény vezetője elmondta: egyrészt azért, mert Pécsett alakult meg az országban először szervezett kereteken belül a magatartásorvoslási intézet, másrészt azt szeretnék, hogy a magatartásorvosláson belül megalakuljon egy nemzetközi kutatóhálózat, melynek központját a baranyai megyeszékhelyen képzelnénk el.
Ma már az ország minden orvosegyetemén működik magatartástudományi intézet, melyekről elmondható, hogy emberileg és szakmailag is baráti kapcsolatban állnak egymással. Ennek a jó együttműködésnek köszönhető, hogy a kutatók egy évben többször is kidolgozni az alkalmazásra (hazai megvalósításra) váró irányelveket, melyek mindenben harmonizálnak nemzetközi gyakorlattal.
2007-08-15 07:51
Forrás: Weborvos Erdei Éva