A gyomor-bypass műtétek első vizsgálati eredményei
2004 őszén két vizsgálati eredmény is napvilágot látott, mindkettő az elhízott betegek fogyását segítő gyomor-bypass műtétek veszélyeit és kedvező hatásait vette górcső alá. Az elsőből kiderül, hogy a műtét utáni 30 napban előforduló halálesetek száma legalább négyszer annyi, mint arról korábban beszámoltak, de a kutatók egyben arra is rávilágítottak, hogy a halálozás hosszú távú kockázata sokkal kisebb, mint azoké az elhízott betegeké, akik nem estek át a testsúlycsökkentő műtéten. Ezeket a tartós előnyöket visszhangozta a második vizsgálat is, amely azt találta, hogy a beavatkozás a következő öt évben 89%-kal csökkentette a súlyosan elhízott betegek halálozási rátáját.
A túlsúly mint rizikófaktor
A túlsúly és az elhízás korunk egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. Olyan kockázati tényező, amely növeli a magasvérnyomás-betegség, a szív-és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség és a daganatos betegségek előfordulásának lehetőségét, nem beszélve a depresszióról, amely a kövérség egyik legkárosabb következménye. A WHO szerint az elhízás - a dohányzás után - a második legjelentősebb megelőzhető rizikófaktor. Magyarországon a lakosság több mint 20%-a tekinthető elhízottnak, 30-40%-a túlsúlyosnak.
A gyomor-bypass műtét azoknak nyújt segítséget a testsúlycsökkentésben, akik elhízása súlyos fokú, illetve állapotuk egészségügyi problémákat okoz. Az elhízás számszerűsítéséhez a BMI, a testtömeg-index áll rendelkezésünkre. Ha a m-ben mért magasság négyzetével elosztjuk a testsúlyunkat, megkapjuk a testtömeg-indexet, amely nőknél 19-től 25-ig, férfiaknál 20-26-ig tekinthető ideálisnak. A műtét mindenképp megfontolandó 40-es BMI felett, illetve 35 és 40 között, ha a betegnek 2. típusú cukorbetegsége vagy életet veszélyeztető, elhízás indukálta szív-érrendszeri megbetegedése van.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Testtömeg-index áttekintő táblázat
| |
Műtéti lehetőségek
Az elhízás műtéti kezelésére ma már többféle módszer létezik. A klasszikus gyomorszűkítő műtétek korlátozzák a táplálék nagy mennyiségű bevitelét, de nem avatkoznak bele az emésztés folyamatába. A műtét során az orvos egy pánt vagy egy kapocs segítségével erszényt alakít ki a gyomor felső részéből, amelybe körülbelül 30 grammnak megfelelő mennyiségű étel fér. Ez később a tágulás során eléri a 80-85 grammot, de ennél több táplálék elfogyasztása után émelygés, hányinger alakul ki. A szűk kimenet segít abban, hogy az étkezés megkezdése után rövid idővel teltségérzet jöjjön létre. A beavatkozás korlátozza a táplálékbevitelt, de tartós eredmények csak akkor születnek, ha a páciens egészséges táplálkozási szokásokat vesz fel, rendszeres testmozgást végez, és nem "játssza ki" a szervezetet azzal, hogy folyamatosan nassol, csipeget. Ennek segítségével a betegek 30%-a eléri az egészséges testsúlyt és 80%-a fogyásnak indul.
Az elhízás műtéti kezelésének legelterjedtebb módja beleszól az emésztésbe is, ezáltal nemcsak a táplálékfelvételt, de a kalóriabevitelt is korlátozza. Ennek során a vékonybél egy szakaszát a gyomor felső részén található, műtétileg kialakított kis zacskóhoz rögzítik - mint az előző esetben -, és ez lehetőséget ad arra, hogy a gyomrot és a patkóbelet áthidalva a táplálék egy része közvetlenül haladjon tovább a vékonybélbe. Ezzel a beavatkozással a betegek hosszútávú súlycsökkentését lehet elérni, és a kisebb méretű gyomor a táplálkozási szokásokat is jelentősen befolyásolja.
Kockázatok és előnyök Észak-Amerikában
A műtétet ma már laparoszkópos technikával is elvégzik, amely során több apró metszést ejtenek a hasfalon, és azokon keresztül juttatják be a műtéti területre a beavatkozáshoz szükséges eszközöket és a kamerát. A műtét az utóbbi években rendkívül népszerűvé vált, de David R. Flum, a Washingtoni Egyetem professzorának kutatása az első, amely alapos elemzést ad az ezt követő kockázatokról. Az Egyesült Államokban halálos szövődmény a beavatkozást követő 30 napban a betegek 1.9%-ánál fordult elő, ez négyszerese a korábban jósolt eredményeknek. Mégis, egy 15 évig tartó követéses vizsgálat azt mutatta, hogy a beavatkozáson átesett emberek hosszú távú túlélése jobb, főleg azoké, akiket 40 éves kor alatt műtöttek, és elhízásuk a nagyon súlyos kategóriába esett.
Egy kanadai vizsgálat 5000 súlyosan elhízott beteg és 1000, a műtéten átesett kövér páciens életkilátásait hasonlította össze. Öt év elteltével megállapították, hogy a beavatkozás 89%-kal csökkentette a halálozási rátát a beavatkozáson átesett betegek esetében. Ugyanez a vizsgálat a szívbetegség, a daganatos betegségek, a cukorbetegség és a pszichés elváltozások alacsonyabb arányáról számolt be a gyomor-bypass műtét után. Dr. Samuel Klein szerint ezek a vizsgálatok megerősítik, hogy bonyolult beavatkozásról van szó, amelynek hatásai rendkívül kedvezőek, de a kockázatait nem szabad félvállról venni. Hozzáteszi, hogy - az észak-amerikai eredmények szerint - ha a sebész több mint húsz hasonló operációt hajtott végre, a 30 napon belüli halálozási arány a korábbi vizsgálatokban közzétett 0.5%-hoz áll közelebb, mint a napokban publikált 1.9%-hoz. Klein azzal egészíti ki véleményét, hogy a beavatkozás előnye nemcsak a halálozási arány csökkentésében van; fontos, hogy az elhízáshoz köthető betegségek kialakulásának lehetősége lényegesen kisebb, és a testsúlycsökkentésen átesett betegek életminősége jelentősen jobb lesz.
Forrás: WebMD, US National Institute of Diabetes & Digestive & Kidney Diseases
