Ha nem cselekszünk, a ma túlsúlyos gyermekei lesznek a holnap szívrohamáldozatai - kongatta meg a vészharangot Markosz Kiprianu egészségügyi EU-biztos. Nem a levegőbe beszélt: az unióban jelenleg 22 millió elhízott gyermek él, számuk évente 400 ezerrel nő.
Cselekedni akar tehát az EU-akciók és -jogszabályok kezdeményezője, az Európai Bizottság, amely az elhízást immár közegészségügyi, sőt gazdasági gondként kezeli. A túlsúlyosok aránya uniószerte az utóbbi években ugrott meg, mostanra a legtöbb tagállamban a felnőtt lakosság fele ebbe a kategóriába tartozik. A közvetlen és közvetett költségeket (elhízás okozta betegségek kezelése, kiesett munkaidő stb.) évente euró-tízmilliárdokra becsülik.
S hogy mit lehet tenni európai szinten? A brüsszeli bizottság - nemrég közzétett stratégiájában - több megoldást is javasol. Szigorítani kellene például a reklámok szabályozásán, főként a gyermekeknek szánt műsorokban-újságokban korlátozva az egészségtelen ételek népszerűsítését. Kitehetne magáért az élelmiszeripar is, és csökkenthetné minél több termék (kekszek, szószok, félkész ételek, tejtermékek, italok) zsír-, cukor- és sótartalmát.
Ez is érdekelhet
Marketingkampányokat dolgozhatnának ki a tagországok sportszövetségei, hogy az eltunyult lakosságot mozgásra ösztönözzék. E téren is lenne mit javítani: egy uniós felmérés szerint minden harmadik európai egyáltalán nem sportol a szabadidejében, miközben az átlag EU-állampolgár naponta több mint öt órát tölt ülve.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
