A felmérésekből kiderült továbbá, hogy a gyári munkásoknak és a tudósoknak van a legkisebb esélyük az elhízásra. A CareerBuilder nevű munkaközvetítő cég felmérésében összesen 3700 dolgozó vett részt. A vizsgálati adatok szerint a munkavállalók 55 százaléka tartotta túlsúlyosnak magát a kutatás idején. A felmérésekből kiderült, hogy a résztvevők 41 százaléka a munkájának köszönheti a túlsúlyát és 59 százalékuk több mint négy és fél kilót szedett fel, amióta elkezdett dolgozni.
Ennél is meglepőbb azonban, hogy a megkérdezettek közel harmada tíz kilónál is többet hízott a munkahelyének "köszönhetően". Persze a munkavállalás sem feltétlenül jelent egyet az elhízással: a résztvevők 16 százalékának például fogyni is sikerült azóta, hogy elkezdett dolgozni.
A felmérési adatok szerint a legtöbben azért híznak meg, mert munkájuk során rendszeresen nagy mennyiségű stressznek vannak kitéve és alapvetően ülő életmódot folytatnak. Emellett természetesen az egészségtelen étkezési szokások is fontos szerepet játszanak a túlsúly kialakulásában. A tudósok szerint a munkahelyükön az emberek általában nem tudnak odafigyelni a kalóriaszámra és az adagok nagyságára, ezért sokaknak gondot okoz, hogy kontrollálják energia-bevitelüket. A résztvevők több mint fele saját bevallása szerint hetente legalább egyszer eszik étteremben, míg a negyedük akár heti három-négy alkalommal is. Kevesebb, mint tíz százalék válaszolta, hogy az éttermi ebédek után hetente csak egyszer vesz valamilyen nasit a munkahelyi automatákból, míg 70 százalék legalább napi egy nassolnivalót engedélyez magának.
Annak ellenére, hogy a megkérdezettek több mint fele túlsúlyosnak gondolta magát, tízből csak hatan végeztek rendszeres testmozgást és kevesebb, mint a résztvevők ötven százaléka edzett hetente háromszor. Körülbelül 30 százalék vallotta, hogy végez testmozgást, de nem rendszeresen, míg 11 százalék egyáltalán nem végez semmiféle testmozgást. A megkérdezettek harmadának esetében a munkaadó cégek biztosították az ingyen edzési lehetőséget, vagy edzőtermi bérletet, de ezt csak mintegy 36 százalék vette igénybe.
A felmérési adatok szerint a leginkább hizlaló munkakörrel az adminisztratív asszisztensek, a mérnökök, a tanárok, és a nővérek rendelkeznek, míg a legkevésbé a tudósok, nehézgépkezelők, gyári munkások és jogi szakértők hajlamosak a hízásra.