Az európaiak egyharmada nem reggelezik naponta, ám ez a csoport hajlamosabb az elhízásra, s nagy részük egyébként sem bírja ki éhesen az ebédig.
"Nincs időm", "nem vagyok reggel éhes", "fogyókúrázom" - ezek a szokványos válaszok, ha megkérdezik: miért nem reggelizünk. - Holott a reggeli a nap legfontosabb étkezése: az éjszakai alvás után ellátja az agyat
és a testet a megfelelő tápanyagokkal.
Felmérésünkből viszont az derül ki: az európaiak egyharmada nem reggelizik rendszeresen - mondta Brüsszelben Phil Ruebotham , a Müzligyár-tók Európai Szövetségének (CEEREAL) elnöke. A több mint ezer válaszadó megkérdezéséből összeállt adatokból kiviláglik: a reggelit kihagyók fele esetenként, további negyede pedig soha nem húzza ki az éhségérzetével ebédig. Ők azonban hajlamosabbak az elhízásra is - ezt már a tudomány állítja. Sandrine Bertrais , a párizsi Táplálkozástudományi Intézet (ISTNA) munkatársa kutatótársaival közös tanulmányában kimutatta: a sok zabpelyhet, müzlit fogyasztók testtömegindexe (BMI) alacsonyabb azokénál, akik nem esznek gabonaneműket. Kutatók azt is rögzítették: a zsírban, cukorban, sóban szegény, ám a hasznos tápanyagokban gazdag müzlit fogyasztók szervezetében jóval több fehérje, D-, A-, E-, és C-vitamin, magnézium található a többi közt. A reggeliző gyerekek koncentrálóképességét is jobbnak találták az iskolában.
A reggeliző európaiak 34 százaléka eszik főleg müzlit, 29 százaléka pirítóst, péksüteményt, 18 százaléka gyümölcsöt és/vagy joghurtot, 7 százaléka felvágottat, sajtot. A CEEREAL érthetően a következő, napi kalóriaszükségletünk ötödét (404 Kcal) fedező reggeli-összeállítást ajánlja: 1 csésze tea, 40 gramm müzli, 125 milliliter félzsíros tej, 1 joghurt, 1 pohár gyümölcslé. Lapunk kérdésére - miért nem kínálnak müzlit az európai repülőjáratokon? - az iparág képviselői csak találgatni tudtak. Bort mindenesetre minden további nélkül lehet kérni a hajnali gépeken is...