Fogyjon segítséggel!

Biztos, hogy egészséges?

Sok, jelentős túlsúllyal élő ember véli úgy, hogy teljesen egészséges, éppen csak egy kis súlytöbblet rakódott rá az évek során. Hiába szeretnék azonban az érintettek az elhízást csupán egy kis esztétikai hibának tekinteni, mert az előnytelenebb külső megjelenésnél sokkal súlyosabb következményei is vannak a felesleges kilóknak. A WHO szakemberei keményen fogalmaznak: az elhízást betegségnek tekintik, és aggódnak annak terjedése, "népbetegség" volta miatt. Nemrégiben egy genfi WHO konferencián Davis Byrne biztos úgy vélekedett, hogy az elhízás ugyanolyan súlyos egészségügyi probléma lehet a huszonegyedik században, mint a dohányzás volt a huszadikban.

A teljesség igénye nélkül sorolva: az elhízás (a zsír felszaporodása a szervezetben) az egyik legfőbb rizikófaktora a szív- és érrendszeri betegségeknek, vagyis a szívinfarktustól az agyi katasztrófákig a vezető halálokok közé tartozó betegségeknek, az anyagcserezavaroknak, mint például a cukorbetegségnek. A szakorvosok összefüggést találtak a kövérség (orvosi szóval obesitas) és bizonyos fajta daganatos megbetegedések között is. Számos betegséget, így például az asztmát és a legtöbb mozgásszervi betegséget súlyosbítja a beteg túlsúlya, és a legtöbb esetben elmondható, hogy a gyógyulást nehezíti, az immunrendszert gyengíti az elhízás.

Miért hízunk?

Honnan származik a túlsúly? A képlet nagyon egyszerű: ha tartósan több a táplálékkal bevitt, mint az alapanyagcserével és az aktivitás során felhasznált energia mennyisége, akkor a felesleg háj formájában lerakódik. Az is könnyen kiszámolható, hogy mennyi lenne az ideális energia-bevitel az egyes élethelyzetekben, az érintett korosztályának, nemének és tevékenységi formáinak, egyéb körülményeinek figyelembe vételével.

Napi kalóriaszükséglet = nyugalmi alapanyagcsere + a mozgás energiaszükséglete. A nyugalmi alapanyagcsere férfiak esetében 900 + 10x testsúly kg, nőknél 700 + 7x testsúly kg. Az elvégzett mozgás szerint ezt az értéket szorozzuk meg ülő életmód esetén 1,2-vel, közepesen aktív életmód esetén 1,4-el, nehéz fizikai tevékenységnél 1,8-al. Ez adja meg az energiaszükségletet kilokalóriában. Eszerint egy 80 kg-os férfi alapanyagcseréje 900 + 10x80, azaz 1700 kcal. Ha ülő életmódot folytat, akkor 1700x1,2, vagyis 2040 kcal az energiaigénye. Ha nehéz fizikai munkát végez, akkor 1700x1,8, vagyis 3060 kcal. Jó tudni, hogy a kor előrehaladtával lassul az alapanyagcsere, így az idősebbeknek ezt is tekintetbe kell venniük. Szánjon rá időt, gondolja végig egy átlagos napját, és energia-kalkulátorunk segítségével számolja ki, vajon az Ön átlagos fogyasztása megfelel-e ennek az értéknek!

A derékbőség jól mutatja az elhízás mértékét, jól követhető vele a testsúlycsökkenés. Férfiakban 94 cm-nél, nőkben 80 cm-nél nagyobb derékbőség mellett már indokolt a testsúly csökkentése. Férfiak 102 cm-nél, nők 88 cm-nél nagyobb derékbősége esetén orvosi tanácsra van szükség a szakszerű testsúlycsökkentéshez. A súlycsökkentés egyik alapeleme tehát az lehet, hogy a táplálkozásunk energiatartalmát csökkentjük, mert ilyenkor a szervezet elkezdi felhasználni a felesleget. Ezzel azonban vigyázni kell, a bevitt kalória egy ajánlott mennyiségnél (800-1500 kcal) nem lehet kevesebb, mert a túl radikális megvonás, éhezés esetén a szervezet oly módon is "riadót fúj", hogy lelassítja az energiafelhasználást. Ez a változás pedig a normális étrendre való visszaállás után is megmarad, vagyis akkor már az elegendő bevitel is soknak számít, tehát újrakezdődik a raktározás, bekövetkezik a visszahízás. Sokkal megbízhatóbb, eredményesebb út tehát, ha a megfelelő bevitel mellett a mérleg másik oldalánál is változtatunk, tehát nemcsak a bevitt kalóriákra vigyázunk, hanem fokozott aktivitással, mozgással megnöveljük az energia felhasználást is.

A súlycsökkentés lépései

A probléma végiggondolása, feltárása az első teendő - legelőször is legyünk önmagunkkal szemben őszinték! Az életmódunk, szokásaink, egy-egy átlagos napunk alapos megfigyelése, sőt, egy ideig erről táplálkozási napló vezetése sokat segíthet. Szerepeljen ebben a főétkezéseken kívül is minden falat étel, minden korty ital, az induláskor felhajtott cukros kávétól az íróasztalfiókból elővett csokis kekszen és kocsiban bekapott cukorkán át az esti álomhozó pohárig. Érdemes belegondolni abba is, hogy "ellentételezésül" mennyit mozogtunk, hányszor használtuk egyetlen emeletre is a liftet, vagy pár száz méterre is a kocsit...

Az önkritikus helyzetelemzést kövesse az elhatározás: döntsük el, hány kilótól (még szerencsésebb, hogy például a haskörfogat hány centijétől) szeretnénk megszabadulni, és mennyi idő alatt. Ez utóbbihoz jó tudni, hogy a súlycsökkentés legegészségesebb ütemének azt tartják, ha az nem haladja meg a heti fél kilót. Nagyon fontos lenne minden diétázó számára a következő lépés: forduljon orvoshoz!

Az orvosi kivizsgálás, az alapos állapotfelmérés, laboratóriumi vérvizsgálat azok számára is biztonságosabbá és hatékonyabbá teszi a fogyókúrát, akik tökéletesen egészségesnek hiszik magukat, hiszen a szív terhelhetősége, az anyagcsere állapota, a vérkép adatai minden fogyni vágyó számára alapvető fontosságúak. Mindez egyébként egy másfajta eredménymérés és sikerélmény lehetőségét is kínálja, hiszen a diéta folyamán leadott kilókon, centimétereken túl lehet örülni a csökkenő koleszterinszintnek, a normalizálódó vérnyomás- és vércukorértékeknek is, amelyek az egészségünk szempontjából legalább akkora jelentőségűek, mint a súlycsökkenés. Az orvos ezenkívül egyénre szabott, alapvető jó tanácsokkal is szolgálhat a legmegfelelőbb mozgásformával, a követhető diétával kapcsolatban is. Sőt, az orvostudomány újabb kutatásainak eredményeként még gyógyszerrel is segítheti a diéta eredményességét!

Ez is érdekelhet

egészséges bélflóra

Kiderült, a tartós fogyás kulcsa a bélflórától függ: így szabályozhatod az anyagcseréd

fahéj

A fahéjas kávé valóban segít a fogyásban?

Belgyógyászat

Súlyos betegség áll a váratlan fogyások harmada mögött

időszakos böjt

Új módszerrel segítettek az elhízott kamaszokon

Az elhízásról Az elhízás több, mint néhány felesleges kiló. A Világ Egészségügyi Szervezete, a WHO meghatározása szerint a túlsúly és az elhízás a zsírszövet abnormális, túlzott elszaporodása, mely komoly egészségügyi kockázatot jelent. Elhízottakban nagyobb számban fordul elő többek között a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegség valamelyik formája vagy a rákbetegség. Legveszélyeztetettebb a városokban élő népessség, de már nemcsak a fejlett, hanem a közepesen fejlett illetve fejlődő országokban élők is. Az elhízás okai szerteágazóak, de mindenképpen többféle tényező együttes hatására vezethető vissza az adott egyén túlsúlya. Ezek között találhatók olyan elemek, amelyeket befolyásolni nem lehet (pl a nem, az életkor, genetikai faktorok), de számos kóroki tényezőt el lehet kerülni vagy mérsékelni a hatását (pl. életmód, dohányzás, étkezési szokások). Számos gyógyszer (pl szteroid, fogamzásgátlók, egyes antidepresszánsok) mellékhatásaként vagy betegségek tüneteként (pl pajzsmirigy alulműködés, növekedési hormon hiány, policisztás petefészek szindróma) is jelentkezhet az obezitás. A riasztó következményekről olvasván sokan elhatározzák, hogy drasztikus módon, rövid időn belül csökkentik a testsúlyukat. A túl hirtelen fogyás sem jó, mivel a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a leadott kilók a öt éven belül visszatérnek a fogyókúrázók 95%-nál. Ezért a fogyás sohasem csak pár hétig - hónapig tartó folyamat, hanem életprogram kell, hogy legyen. Alapja az életkornak és életmódnak megfelelő kalóriabevitel, valamint a kellő mennyiségű és intenzitású mozgás. A gyógyszeres kezelés további hatékony segítséget jelent. Jelenleg kétféle hatásmechanizmusú gyógyszer kapható: a zsírok felszívódását gátló orlisztát és a szibutramin, ami fokozza a jóllakottság érzését és a hőtermelést. A szibutramin által kiváltott testsúlycsökkenést a vérzsírok előnyös változása, nem inzulinfüggő cukorbetegekben pedig a vércukorszint előnyös változása kíséri. Már a kezdeti testsúly 5-10%-os csökkenése és az alacsonyabb testsúly megtartása jótékony hatású a vérnyomásra, a koleszterin szintre, csökkenti a szívbetegség, szélütés és rák kockázatát.