Egy átlagos felnőttnek ma kevesebbet kell ennie és többet kell mozognia ahhoz, hogy fogyjon, mint annak, aki az 1980-as években kezdett diétázni. Ez abból a vizsgálatból derült ki, amelyben a bevitt kalóriák számát és a testmozgás mennyiségét hasonlították össze különböző időpontokban. Ugyanannyi BMI-vel (testtömegindexszel) rendelkeztek, mint 1988-ban.
A kutatást a torontói York University munkatársai végezték, munkájuk azt bizonyítja, hogy az étrenden és a fizikai aktivitás mennyiségén kívül még más tényezők is szerepet játszanak a BMI alakításában, és ezek a tényezők időről időre változhatnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
„A testsúly kordában tartása tehát jóval komplexebb feladat, mint pusztán a kalóriabevitel és fogyasztás egyensúlyban tartása” – mondta el a vizsgálat egyik munkatársa. Úgy tűnik, hogy az elhízás megakadályozásában nem hatékony az a módszer, hogy kevesebbet eszünk, és többet sportolunk.
Az életmód és a környezet hatása szintén hat a testtömegre – fontosak lehetnek ebben a gyógyszerszedési szokások, a genetika, az evés ideje és a stressz mértéke is.
Az adatok közel 36400 amerikai felnőtt 1971-es és 2008-as vizsgálatából származtak, illetve 14419 személy 1971-es és 2006-os mozgásra vonatkozó adatait vették figyelembe. A tanulmány az Obesity Research and Clinical Practice című szaklapban jelent meg.
Ez is érdekelhet
