A mentális betegek gondozásában fontos szerepet töltenek be a családtagok, hozzáállásuk hatással van a gyógyulás, a társadalmi visszailleszkedés folyamatára, miközben a nagy terhelés miatt a gondozó rokonoknak is súlyos lelki problémáik lehetnek - olvasható a Nemzetközi Mentálhigiéne Szövetség (World Federation For Mental Health) honlapján.
A mentális betegségek megfelelő kezelése - a világban található mintegy ötvenmillió beteg érdekén túl - különösen lényeges a százmilliónyi családtag, hozzátartozó számára, véli Preston J. Garrison, a WFMH vezetője. Az Ipsos Kutató Intézet által elvégzett nagyszabású nemzetközi felmérés (Ipsos Kutató Intézet) során adatokat gyűjtöttek az ausztrál, kanadai, német, francia, olasz, spanyol, brit, amerikai hozzátartozók anyagi és lelki állapotáról, a kezelés fontosságáról alkotott véleményükről, a betegek társadalmi reintegrációját segítő életmód-programok értékeléséről.
A közel ezer megkérdezett szkizofréniával, bipoláris betegséggel, vagy szkizoaffektív zavarral kezelt beteget gondoz - az esetek felében tíz évnél régebben diagnosztizálták a kórt. Háromnegyedük állította, hogy a megfelelő kezelés mellett a családi támogatás az egyik legfontosabb tényező az állapot javulásában. Mint a felmérésből kiderült, a családok számára a legfontosabb cél, hogy minél gyorsabb megtalálják a leginkább hatékony terápiát, hogy a megfelelő kezelés révén el tudják kerülni a terápia abbahagyását, az akut epizódokba való visszaesést sikerüljön leküzdeni a társadalmi megbélyegzést, hogy a beteg teljes életet élhessen.
Csaknem mindegyik esetben (91 százalékuknál) a terápia megszüntetésekor visszaesés következett be, a betegek 69 százaléka újból kórházi kezelésre szorult - ötödük (22 százalékuk) öngyilkosságot kísérelt meg, 20 százalékuk börtönbe került. Súlyos gondot jelent, hogy a betegek nagy része csak későn kapja meg a számára leginkább megfelelő terápiát, illetve túl sokszor változtatnak a gyógyszerezésén. Kezelésváltáskor minden második beteg drasztikusan visszaesik. Náluk általában két évbe telik a hatékony és helyes kezelés megtalálása.
A többségük (85 százalék) több mint kétféle gyógyszert próbált ki, mire rátalált a megfelelőre. Az esetek 36 százalékánál több mint ötfajta gyógyszer után sikerült csak megtalálni a leginkább hatásos szert. A hatékony kezelés, a család segítsége sem lehet azonban eléggé eredményes, ha a gyógyuló beteg a társadalom megvetésével, a stigmatizációval találja szembe magát.
A családtagok 84 százaléka szerint a megbélyegzés nehezítette a gyógyulást, 63 százalékuknál a diszkrimináció hatására a páciens önkényesen megszüntette a gyógyszeres kezelést. A nemzetközi kutatás hangsúlyosan tér ki az eredményekre, hogy a megfelelő gyógyszer meglelése után - a pszichoterápia, a fizikai gyakorlatok, a felelősségtudat és az állandó időbeosztás elsajátításának hatására - a betegek képesek teljes életet élni.
Ez is érdekelhet
A jól megválasztott terápiát követően a betegek 81 százalékának javultak családi és baráti kapcsolatai, 79 százaléka lett nagyobb önállóságra képes, 48 százaléka elvégzett valamilyen iskolát, 42 százalék pedig állandó munkát talált. A megkérdezettek 84 százaléka hisz a különböző életmódprogramok hatékonyságában, a tünetek kezelhetőségében, továbbá a pszichiátriai betegeket - az átlagnépességnél háromszor nagyobb mértékben - sújtó elhízás, keringési kórok, a cukorbetegség leküzdésében. A korszerű gyógyszerek hatására az elmúlt 10 évben megnőtt az otthonápolás jelentősége - összegezte a hozzátartozók véleményét a Nemzetközi Mentálhigiéne Szövetség kutatása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
