Programok a gyerekek elhízása ellen: gyors, tartós, sikeres eredmények

Rövid idő alatt is kedvező változásokat indítottak el azok az akcióprogramok, melyeket az OÉTI és a WHO együttesen dolgozott ki a gyermekkori elhízás növekedésének megállítása érdekében. Ráadásul, ezek a változások tartósnak is bizonyultak, sőt, a gazdasági és szociális tényezőktől függetlenül is működtek - foglalta össze az elmúlt két év eredményeit Dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) igazgatója.

Az óvodai és iskolai menzákon a nyersanyag-felhasználás nem megfelelő, az ételkészítési eljárások elavultak, sem az étrend tápanyagtartalma, sem pedig annak jellege nem felel meg az ajánlásoknak - állapították meg az OÉTI szakértői egy-egy, 2008-ban és 2009-ben végzett felmérés során. A siralmas eredmények pedig alátámasztották: a közétkeztetés átalakítása nélkül sem a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata, sem pedig a gyermekkori elhízás növekedése nem csökkenthető.

Az OÉTI, a WHO támogatásával, két modell-programot dolgozott ki: a HAPPY program a gyermekek ismereteinek és folyadékfogyasztási szokásainak javítását célozta meg; míg "Az egészséges is lehet finom!" program az ismeretek és a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére irányult. A beavatkozások már viszonylag rövid idő alatt kedvező változásokat indítottak el, mind a gyermekek tudásszintjében, mind ennek a tudásnak a gyakorlatban való alkalmazásában. A változások pedig a táplálkozási szokások jó részében meg is maradtak, függetlenül a szociális és gazdasági tényezőktől.

Ez is érdekelhet

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

telefonozás

Lefekvés előtt 1 órával tilos: blokkolja a melatonin termelődését, elősegíti az alvászavart a mobilozás

kurkuma

Kinek nem ajánlott a kurkuma? 11 eset, amikor jobb, ha nem fogyasztod kúraszerűen

A gyermekkori elhízás (a felnőttkorihoz hasonlóan) egyre növekvő problémát jelent Magyarországon. Egy 2005-2006 között lezajlott vizsgálat adatai szerint a 7-14 éves korú gyerekek közül minden negyedik túlsúlyos vagy elhízott. Ezzel szoros összefüggésben az iskolások tej- és tejtermék-fogyasztása, valamint a zöldség és gyümölcsbevitele is jelentősen elmarad az ajánlásoktól. Ezen felül az általános iskolások egyharmada nem reggelizik, és riasztóan magas az óvodások és iskolások só-bevitele is. Az iskola-egészségügyi jelentések adatai alapján az elhízás előfordulása minden korosztályban nő.