Alapvető sejtfejlődési folyamatokat helyez új megvilágításba a brit és amerikai tudósok együttműködésével végzett svédországi kutatás, melyben először sikerült kimutatni, hogy a már régóta ismert barna és fehér zsírszövet sejtjeinek zsírrá fejlődésében különbségek mutatkoznak - hivatkozik az eredmények jelentőségére dr. Barbara Cannon, a Stockholm-i Wenner-Gren intézet vezetője.
Az emberben és az emlősökben kétfajta - fehér és a barna - zsírszövet létezik. Az előbbit nevezi a köznyelv hájnak, és általában erről szokás azt gondolni, hogy egyeseknél (főleg hastájékon) túl sok van belőle. Az utóbbi: a barna zsírszövet feladata a zsír égetése, hogy az így felszabaduló energia fenntartsa a testhőmérsékletet, vagy a túl nagy energia felvételekor biztosítsa a hőháztartás egyensúlyát.
Korábban a belgyógyász szakemberek körében kétféle álláspont létezett. Az egyik nézet szerint esetleges, hogy a zsírsejtekkel a fejlődés során mi történik, hogy fehér vagy barna zsírszövet fejlődik-e belőlük. A másik tudományos álláspont szerint, amelyet a mostani vizsgálat megerősített, előre meghatározott, hogy egy-egy zsírsejttel mi történik. A kutatók számára azonban meglepetést az okozott, hogy most úgy találták, a későbbi barna zsírszövet sejtjei nagyon fiatal korukban erősen hasonlítanak a fiatal izomsejtekre - mondta Cannon professzor.
A felfedezés magyarázattal szolgál a barna és a fehér zsírt kezdetektől fogva elkülönítő tulajdonságra, nevezetesen arra, hogy a barna zsírszövetnek megvan az energiát felhasználó képessége, ami alapvetően az izomsejteket jellemzi, működésük közben. Az eredmények felcsillantják a reményt, hogy a fiatal zsírsejteket majd befolyásolni lehet, hogy milyen irányba fejlődjenek. Ha az inaktív barna zsírsejteket stimulálva azok zsírégető, működő sejtekké válnának, segíthetnének a fogyásban - véli dr. Barbara Cannon.
Ez is érdekelhet
Eddig úgy gondolták a szakemberek, hogy átlagos helyzetben a felnőtt emberben nincs túl sok barna zsírszövet, ám az új módszerekkel végzett vizsgálatoknak köszönhetően ez a nézet megváltozott - olvasható a svéd intézet honlapján.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
