A nyelőcső és a gyomor működése
A nyelőcső az emésztőcsatorna első valóban cső alakú része. A mintegy ujjnyi vastagságú csőnek három része van: a felső nyaki, a középső mellkasi, és a rövid hasi szakasz. A mindössze 1-1,5 cm hosszú hasi szakasz a hasüregben uralkodó pozitív nyomás és falának saját tónusa révén csillag alakzatban összegyűrt nyálkahártya körül teljesen összezárt nyelőcsőszakasz. A rekeszen való átlépés után még kissé bal felé húzódik, majd a cardiánál hirtelen kitágulva átmegy a gyomorba.
A gyomor az emésztőcsatorna középső szakaszának kezdeti kiszélesedése. Álló testhelyzetben a gyomor függőlegesen álló tömlő, amelynek alsó része horogszerűen visszakanyarodik, azaz nagy nyomtatott J alakú. A gyomor a cardiával (gyomorszáj) kezdődik, amely a nyelőcső átmenete a gyomorba.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A helytelen étkezési szokások, vagy ha valami alulról felnyomja a gyomrot, a gyomorszáj megnyílhat, és a gyomortartalom visszaáramlik, ami gyomorégésben , savas ízérzésben, köhögésben nyilvánulhat meg. Alkalmanként ez bárkivel előfordulhat, de sokszor a régebb óta fennálló panaszokról sem akarunk tudomást venni, ráfogjuk a helytelen étkezési szokásainkra, stresszel teli rohanó életvitelünkre . Pedig emögött sokszor az ún. gasztro-özofágeális reflux betegség, röviden refluxbetegség áll, amely ma már népbetegségnek tekinthető.
Magyarországon a nyugati országokhoz hasonlóan a felnőtt lakosság körében igen nagy arányban fordul elő a betegség, körülbelül minden harmadik-negyedik embert érint. A refluxbetegséggel sokan élnek együtt, egyre többen szenvednek e tünetektől, mégis kevesen fordulnak orvoshoz. Általában hozzászokunk a tünetekhez, legyintünk rá, és csak akkor fordulunk szakemberhez, ha a tünetek már jóval súlyosabbak. Pedig a refluxbetegség jól kezelhető, szövődményei megelőzhetők.
Gyomorégés - Figyelmeztető jelek
A gyomorban evés után megindul a bőséges savtermelés. Bárkinél előfordulhat, hogy átmenetileg rosszul zár a gyomorszáj, a sav hosszabb-rövidebb időre feljut a nyelőcsőbe, és azt marja. A nyelőcső nyálkahártyáját irritálja, marja a visszacsurgó sav, ezért égő fájdalom alakul ki. A savas reflux által okozott panaszt gyomorégésnek hívjuk, még akkor is, ha ennek eredete nem a gyomor, hanem a nyelőcső. A fájdalom a nyelőcső alsó szakaszán keletkezik, az égő érzést a gyomorszájnál, a szegycsont mögött és a torokban érezzük.
Amikor a visszafolyás már állandósul
Ha a záróizom hosszabb ideig nem működik jól, a gyomorszáj tartósabban nyitva marad, és az átlagosnál többször fordul elő, hogy a savas, maró gyomornedv a nyelőcsőbe visszakerül, és állandósuló panaszokat is okoz, refluxbetegségről beszélünk.
Refluxbetegség szinte mindenkinél kialakulhat. Vannak olyan állapotok, amelyek növelik a reflux gyakoriságát. Így pl. a megnövekedett hasűri nyomás hatására (túlsúlyosság, szűk ruha, terhesség), és légúti betegségben szenvedőknél (köhögés!) gyakrabban fordulhat elő. Egyes gyógyszerek pedig csökkentik a záróizom tónusát (egyes asztma- és angina-ellenes szerek, nyugtatók) és ilyen hatásúak bizonyos ételek is, például a zsír, csokoládé, alkohol, és a mentol.
A savas reflux jellegzetes tünete ugyan a gyomorégés, de van akinél a reflux gyomorszáj-táji fájdalmat, esetleg émelygést, savas felbüfögést okoz. A sav olykor feljön a torokba, szájba, savas, keserű szájízt okozva. A kellemetlen, égő érzés általában étkezés vagy lefekvés után 1 órán belül jelentkezik, az előrehajlás a tüneteket fokozhatja. Sokaknál a tünetek nem egyértelműek, más betegségre emlékeztetnek. Így a reflux okozhat rekedtséget, éjszakai-reggeli krónikus köhögést, szorító mellkasi fájdalmat. Sokszor a mellkasi fájdalmat szívinfarktusnak vélik, de az EKG és az egyéb kardiológiai vizsgálatok nem mutatnak kóros eltérést. Ez azonban késleltetheti a diagnózis felállítását, ugyanis az orvos is, a beteg is megnyugszik, hogy nem fenyeget az infarktus veszélye, és nem folytatják a vizsgálatokat, ezért csak jóval később derül ki, hogy refluxbetegség áll a tünetek hátterében.
Szövődmények
A reflux-betegség hosszú távon kezelés nélkül sokféle szövődmény kialakulásához vezethet. Ilyen következmény lehet az állandó köhögés, a gyakori torok- vagy gégegyulladás, a fogzománc károsodása . A nyelőcső nyálkahártyáján idült gyulladás, esetleg hegesedés, ritkán szűkület vagy vérzés alakulhat ki. Az állandó irritációnak kitett nyálkahártya rákos elváltozása szerencsére nagyon ritkán alakul ki, de annál súlyosabb szövődményt jelent.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A refluxbetegség megelőzésében fontos szerepe van a helyes táplálkozási szokások kialakításának. Lehetőleg kerülni kell a dohányzást, alkoholfogyasztást, a hajolgatást, a szűk ruhát vagy a szoros övet. Ajánlott a túlsúlytól megszabadulni, naponta többször kisebb mennyiségű ételt fogyasztani. Kerülni kell a gyomorégést okozó zsíros ételek, csokoládé, fűszerek, tea, kávé, gyümölcslevek fogyasztását . A szigorú diéta azonban fölösleges. Különösen fontos, hogy a napi utolsó étkezés ne késő este, közvetlenül lefekvés előtt történjék. Étkezés után 2-3 óráig nem szabad lefeküdni.
Kezelhető a refluxbetegség?
A refluxbetegség enyhébb eseteiben az életmódbeli változásokkal (is) jelentős javulást lehet elérni. Amennyiben az életmódban bevezetett változtatások nem járnak kellő eredménnyel, gyógyszeres kezelésre van szükség. A refluxbetegség tünetei az esetek jelentős részében gyógyszerrel sikeresen megszüntethetők.
Többféle gyógyszercsoport is sikerrel alkalmazható refluxbetegségben. Egyesek megkötik a gyomor savtartalmát, mások csökkentik a sav termelődését, illetve elősegítik a gyomortartalom továbbhaladását a belek felé. A refluxbetegségben alkalmazható gyomorsavképződést csökkentő készítmények a H2-receptor gátlók, a betegek legnagyobb hányadában sikerrel alkalmazhatók enyhe és középsúlyos esetekben. Ritkán okoznak mellékhatást, tartósan szedhetők. A betegség súlyosabb formáiban a sav képződését legjobban megakadályozó ún. protonpumpa-gátló gyógyszereket ajánlhatók. Recept nélküli, és receptre felírandó szerek egyaránt forgalomban vannak, melyek közül az orvos a beteg panaszainak súlyosságától függően választja ki a megfelelőt. Orvosi javallat nélkül, önállóan ne gyógyszereljük magunkat.
Ez is érdekelhet
Nagyon ritkán, amennyiben gyógyszeres kezelés ellenére a panaszok továbbra is fennállnak, vagy ha szövődmények alakultak ki, sebészi kezelés is szóba jön. A sebész ilyenkor műtéti úton állítja helyre a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom normális működését.
Legjobban: