A nyugtalan alvás megnehezíti a szervezet regenerálódását, ami hatással van a nappali teljesítőképességre és a szervezet cirkadián ritmusára, azaz azokra a biológiai folyamatokat, amelyek mindennap szabályos ütemben ismétlődnek. Ilyen ritmust követnek például az étkezések, az alvás, valamint a testhőmérséklet és a sejtmegújulás ciklikus változásai. Ha nem alszunk eleget, az hatással van a szervezet teljes működésére, így az étvágyra és a tápanyag felszívódására is. Következtében a többi között felborulhat az emésztés, megnőhet a gyulladásos bélbetegségek, fekélyek, az irritábilis bél szindróma vagy például a reflux kialakulásának kockázata.
Gyomorsav-visszaáramlás
A reflux ráadásul nem minden esetben nyilvánvaló: alvás közben akár teljesen észrevétlen maradhat. Az érintett gyakran csak kialvatlanságot, rekedtséget, köhögést vagy émelygést tapasztal, amelyet a – fekvő helyzetben jóval könnyebben – visszaáramló gyomorsav vált ki, amely a savérzékeny nyelőcsövet, torkot vagy akár száj- és orrüreget is irritálhatja. Az éjszakai reflux hatásai a nappalinál akár jóval erőteljesebbek lehetnek, mivel csökken a nyáltermelés és nyelési intenzitás, így a sav tovább és töményebb formában marhatja a nyálkahártyát. Ha a kórkép tartósan fennáll, nem tud regenerálódni, ezért fekélyek alakulhatnak ki, amelyek akár súlyos szövődményeket is okozhatnak.
A tünetek enyhítése
A túlzott gyomorsavtermelést és -visszaáramlást életmódbeli változásokkal is csökkenthetjük. Mivel a tüneteket fokozhatják a túlságosan zsíros, fűszeres vagy magas savtartalmú ételek, a szénsavas, koffeint vagy alkohol tartalmazó italok, valamint a dohányzás, ezért ezeket célszerű lecsökkenteni vagy teljesen elkerülni, különösen lefekvés előtt. Javasolt az utolsó étkezést úgy időzíteni, hogy legalább két órával a lefekvés előtt befejeződjön, alvásig pedig kerülni a fekvőhelyzetet.
Mivel a pszichés feszültség is nagyban fokozhatja a tüneteket, szükség esetén érdemes különböző stresszoldó technikákat elsajátítani, valamint célirányosan gondoskodni a megfelelő fekhely megteremtéséről. Savvisszaáramlás esetén ajánlott az alváshoz a matrac fejvégét megemelni, vagy beszerezni olyan speciális refluxpárnát, amely megemeli nemcsak a fejet, hanem fokozatosan az egész felsőtestet is. Mivel a derékban szűk öltözékek szintén képesek a gyomorsavat a nyelőcső irányába terelni, ezért alváshoz javasolt kényelmes, laza öltözéket választani.
Gyomorsavcsökkentők
Amennyiben ezek az előkészületek mégis kevésnek bizonyulnak, a szövődmények elkerülése érdekében gyógyszeres segítség is a rendelkezésre áll, amely kapcsán érdemes megemlíteni a hisztamin emésztésben betöltött szerepét is. Bár a hisztaminról általában allergiás megbetegedéseknél esik szó, számos élettani folyamatban részt vesz: szabályozza például az alvást és az ébrenlétet, a testhőmérsékletet, a vérnyomást, a hormonháztartás, valamint a gyomorsavtermelést és a gyomor-bél működését is. A gyomorsav segít előkészíteni a táplálékot az enzimek számára, amelyek a lebontását végzik. Azonban túlzott termelődés esetén gyógyszeres korlátozására lehet szükség.
Míg az allergia esetén alkalmazható készítményeket H1-receptor-blokkolók közé soroljuk, a gyomorsav termelését csökkentő gyógyszerek a H2-receptor-blokkolók. A H2-receptor-blokkoló vegyületek képesek kötődni a gyomorsavtermelésben részt vevő 2-es típusú hisztaminreceptorokhoz anélkül, hogy savkiválasztást okoznának, megakadályozva a szükségesnél több gyomorsav-termelődést. Alkalmazásukkal nemcsak megelőzhető a fekélyek kialakulása, hanem a már meglévő gyulladásos folyamatok gyógyulása is nagyban felgyorsulhat. A tüneti kezelésre alkalmas savlekötők mellett a refluxbetegség esetén is javasolt H2-receptor-gátlók rövid időn belül tartósan – akár kilenc órán keresztül – képesek csökkenteni a gyomorsav termelődését. Ilyenek a patikában vény nélkül is kapható famotidin hatóanyag-tartalmú gyógyszerek, amelyek folyamatos szedésére sincs szükség: akár alkalmanként – például nehezebb ételek, alkoholos italok elfogyasztása vagy fokozott stressz esetén – is segítséget nyújtanak.