A D-vitamin (más néven kalciferol) egy zsírban oldódó vitamin, amely egyes élelmiszerekben természetes, míg másokban hozzáadott formában van jelen, emellett étrend-kiegészítőként is kapható. Kiemelendő továbbá, hogy előanyagaiból a szervezetünkben is képződhet, méghozzá UV-sugárzás hatására.
A napozásból, élelmiszerekből és étrend-kiegészítőkből származó D-vitamin ugyanakkor biológiailag inaktív, és ahhoz, hogy aktívvá váljon, keresztül kell mennie a szervezetben két folyamaton. Először a máj megváltoztatja a kémiai szerkezetét, és egy kalcidiol nevű molekulát hoz létre (ebben a formában tárolódik a szervezetben a D-vitamin). A kalcidiol ezután a vesékben tovább módosul, így alakul ki a kalcitriol, ami a D-vitamin aktív formája (a kalcitriol felelős a D-vitamin biológiai hatásaiért).
Így segít a D-vitamin
Egyik fontos előnye, hogy elősegíti a kalcium felszívódását a bélben, és fenntartja a megfelelő szérum kalcium- és foszfátkoncentrációt, lehetővé téve a csontok egészséges mineralizációját (azaz a kalcium csontba való terelését, beépítését) és megelőzve a hipokalcémiás tetániát (vagyis a csökkent kalciumszint okozta izomgörcsöket). Szükséges továbbá a csontnövekedéshez, valamint a csontépítő sejtek (oszteoblasztok) és a csontlebontást végző sejtek (oszteoklasztok) normális működéséhez. Elegendő D-vitamin nélkül a csontok elvékonyodhatnak, törékennyé válhatnak vagy eldeformálódhatnak. A megfelelő ellátottság azért is lényeges, mert csökkenti a gyerekeknél a tachycardia (felgyorsult szívverés), a felnőtteknél pedig a csontritkulás kialakulásának kockázatát. Sőt, a kalciummal együtt a D-vitamin az idősebb felnőtteket is védi a csontritkulástól. A D-vitamin ezenkívül képes a szervezetben lévő gyulladás enyhítésére, illetve modulálja az olyan esszenciális folyamatokat, mint a sejtnövekedés, az izom-idegrendszeri és immunfunkció, valamint a glükózanyagcsere.
Miben mi van?
A D-vitaminnak két fő formája létezik, a D2- (ergokalciferol) és a D3-vitamin (kolekalciferol). Amikor a bőrt napfény éri, akkor D3-vitamin kezd el termelődni – egészen pontosan az UVB-sugárzás indítja el a D3-vitamin képződését, méghozzá a bőrben lévő 7-dehidrokoleszterin vegyületből. Hasonló folyamat játszódik le a növényekben és a gombákban is: az UVB-sugárzás hatására a növényi olajokban található ergoszterol nevű vegyületből D2-vitamin képződik. A D2-vitamin egyébként növényi (élesztő, egyes gombafajok, anyarozs), míg a D3-vitamin állati forrásokban (olajos halak, máj, tojás) található meg nagy mennyiségben. Mindkét típus elérhető étrend-kiegészítő formájában is.
A Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szerint a D-vitamin esetében az ajánlott étrendi bevitel a következőképpen alakul:
- 0-12 hónapos korig: mindkét nemnél 10 mikrogramm (400 NE, azaz nemzetközi egység);
- 1–13 éves korig: mindkét nemnél 15 mcg (600 NE);
- 14–18 éves korig: mindkét nemnél 15 mcg (600 NE), terhesség és szoptatás idején is ez a javasolt dózis;
- 19–50 éves korig: mindkét nemnél 15 mcg (600 NE), terhesség és szoptatás idején is ez a javasolt dózis;
- 51–70 éves korig: mindkét nemnél 15 mcg (600 NE);
- 70 év felett: mindkét nemnél 20 mcg (800 NE).
D-vitamin-hiány: kockázatok és tünetek
D-vitamin-hiány jellemzően akkor alakul ki, amikor valaki nem visz be a szervezetébe elég D-vitamint, a napfénynek való kitettség korlátozott, esetleg a D-vitamin nem megfelelően szívódik fel az emésztőrendszerből. A hiány kockázatát a többi között az alábbiak növelhetik:
- D-vitaminban szegény étrend. Ez különösen tejallergiás vagy laktózérzékeny embereknél jellemző, valamint azoknál, akik vegán étrendet folytatnak.
- Életmódbeli tényezők. Egyesek kevés időt töltenek a szabadban például munka vagy betegség miatt, így a bőrüket csak nagyon ritkán éri napfény. Ugyanez a helyzet azokkal, akik kulturális, vallási vagy egyéb okból kifolyólag olyan ruhát viselnek, amely az egész testüket eltakarja.
- Légszennyezés. A levegőben lévő részecskék blokkolhatják az UVB-sugarakat, és megakadályozhatják, hogy azok elérjék a bőrt. Az erősen szennyezett területeken élők emellett nagyobb valószínűséggel kerülhetik a szabadban töltött időt, így pedig napfényből is kevesebbet „kapnak”.
- Felszívódási problémák. A Crohn-betegség, a cöliákia és más betegségek befolyásolhatják a tápanyagok, köztük a D-vitamin belekben történő felszívódását.
- Bőrtípus. A sötétebb bőrű embereknek több napfényre van szüksége a D-vitamin előállításához, mint a világosabb bőrűeknek – ezt a megnövekedett igényt azonban nem mindig könnyű kielégíteni. A világosabb bőrűek, illetve azok, akiket korábban bőrrákkal diagnosztizáltak, nagyobb valószínűséggel kerülik a napon való tartózkodást, hogy megvédjék bőrüket a károsodástól.
- Életkor. A D-vitamin kalcitriollá történő átalakításának képessége a kor előrehaladtával veszíthet hatékonyságából a csökkent veseműködés miatt. Ennek következtében csökken a kalcium felszívódása.
A D-vitamin-hiányban szenvedők többségének nincsenek tünetei. A krónikus hiány azonban hipokalcémiát, azaz kalciumhiányos betegséget, illetve mellékpajzsmirigy-túlműködést okozhat (a mellékpajzsmirigyek olyan hormonális egyensúlyhiányt hoznak létre, amely megemeli a vér kalciumszintjét). Ezek az állapotok másodlagos panaszokhoz vezethetnek, így például a csontok törékenységének fokozódásához (különösen idősebb felnőtteknél), csontritkuláshoz, csontfájdalomhoz, fáradtsághoz , izomrángásokhoz, izomgyengeséghez, izomfájdalomhoz és ízületi merevséghez. Amennyiben a D-vitamin-hiány hosszú ideig fennáll, olyan szövődmények alakulhatnak ki, mint a szív- és érrendszeri betegségek, autoimmun problémák, neurológiai betegségek, gyakori fertőzések, sőt, bizonyos rákos megbetegedések, beleértve az emlő-, prosztata- és vastagbélrákot is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Egészségünk érdekében tehát célszerű évente legalább egyszer megnézetni a D-vitamin-szintünket, így folyamatosan nyomon követhetjük, nem ürültek-e ki a raktáraink. Mindig figyeljünk oda arra, hogy az étrendünk szerves részét képezzék a D-vitaminban gazdag finomságok, amennyiben pedig a D-vitamin-hiány szempontjából kockázati csoportba tartozunk, étrend-kiegészítő szedése is szükségessé válhat (ez egyébként télen, amikor nagyon kevés napfény ér minket, mindenkinek ajánlott). Mielőtt azonban kiválasztunk egy készítményt, egyeztessünk kezelőorvosunkkal a szedés részleteiről, a D-vitamint ugyanis túl lehet adagolni.
