A B12 a többi B-vitaminhoz hasonlóan vízben oldódik, és így jut a véráramba. A B12-vitamint az emberi test akár négy évig is képes raktározni, a felesleg pedig a vizelettel ürül ki a testből. Sok van belőle a húsfélékben, állati eredetű termékekben. Remek forrása a marhahús, a sertéshús, a sonka, a baromfi, a bárány, a halak közül különösen a tőkehal és a tonhal, a tejtermékek és a tojás is. Kaphatóak olyan szójatejek, illetve reggelizőpelyhek, amelyeket B12-vitaminnal dúsítanak.
Ha túl kevés, és ha túl sok
A B12-vitamin létfontosságú az agy és az idegrendszer normál működéséhez és szerepet játszik a vörös vérsejtek termelődésében, a zsírsavak szintézisében és az energiatermelésben is. B12-hiány esetén a vörösvérsejtek száma kritikusan lecsökkenhet és vérszegénység léphet fel.
14 éves kor fölött a B12-vitamin napi szükséges mennyisége 2,4 mikrogramm. Várandós nők, illetve szoptató anyák esetében kicsivel több.
Bár a vitamin túlszedésének nincsen ismert káros vagy mérgező hatása, érdemes egyeztetni orvosunkkal, mielőtt táplálékkiegészítő formájában szedni kezdjük. Bizonyos gyógyszerek hatással lehetnek a B12-vitamin szintjére, felszívódására: ilyenek például a metformin, a protonpumpa inhibitorok, bizonyos antibiotikumok, illetve gyomorfekélyre szedett gyógyszerek.
A vitaminok szerves vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára, főként sokszínű, változatos étrenddel juthatunk hozzájuk, ám vitaminkészítmények segítségével is pótolhatjuk. Nem mindegy azonban, milyen szempontok alapján választunk vitamint.
Miből ismerhető fel a B12-vitamin-hiány?
A vitamin hiányának tünetei közé tartozik a depresszió, a zavarodottság, a memóriaproblémák, a kimerültség, emellett a székrekedés, az étvágyvesztés és a fogyás is. Súlyosabb esetekben idegrendszeri tünetek, például a karok, lábak bizsergése, zsibbadása, illetve egyensúlyvesztés is előfordulhat. Ilyen esetekben azonnal forduljunk orvoshoz, mert a vitaminhiány okozta idegi károsodás maradandó is lehet.