A D-vitamint nem véletlenül hívja a köznyelv napfényvitaminnak, hiszen napfény hatására bőrünkben szintetizálódik. Egy korábbi spanyol kutatás szerint nyáron az is elegendő vitaminszintünk fenntartásához, ha naponta 10-20 percet a szabadban töltünk rövid ujjú ruházatban, esetleg fürdőruhában – ügyelve persze közben a megfelelő fényvédelemre a káros UV-sugárzással szemben. A késő őszi, téli időszakban viszont egészen más a helyzet, hiszen egyfelől ilyenkor sokkal több időt töltünk a négy fal között, másfelől a szabadba is jellemzően alaposan beöltözve, bőrünk felszínét szinte teljes egészében eltakarva mozdulunk ki. Emellett ezekben a hónapokban a napsütéses órák száma is lényegesen alacsonyabb. A Semmelweis Egyetem 2013-as reprezentatív felmérése szerint tél végére a hazai lakosság 95 százaléka valamilyen mértékű D-vitamin-hiánnyal küzd.
Zsírban oldódó vitaminként hiába tudja szervezetünk tartalékolni a D-vitamint, elegendő utánpótlás nélkül előbb-utóbb kiürülnek a raktáraink. Mivel pedig a vitamin számos testi folyamatban kulcsszerepet tölt be, így hiánya is megannyi probléma forrása lehet. Az immunrendszer működésének gyengülésétől, ezáltal fertőző és daganatos betegségek megnövekedett kockázatától szív-érrendszeri és anyagcserezavarokon át meddőségi panaszokig, illetve a fogak és a csontozat állapotromlásáig többféle következménye is lehet annak, ha testünk nem jut kellő mennyiségű D-vitaminhoz. Éppen ezért fontos figyelmet szánni a pótlásra.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) egyaránt napi 600 nemzetközi egység (NE) D-vitamin bevitelét javasolja felnőttek számára. A hazai szakmai ajánlás a téli időszakra ennél magasabb értékeket fogalmaz meg, egészséges felnőttek számára naponta 2000 NE-t. Napfény hiányában elsősorban táplálékkiegészítőkre támaszkodhatunk e téren. Bár az olyan élelmiszerek is tartalmaznak D-vitamint, mint a zsírosabb húsú halak, az állati belsőségek, kiemelten a máj, továbbá a tojás, valamint a tej és tejtermékek, ezekből azonban csak viszonylag kis mennyiségben fedezhetjük a szükségletünket. A növényi élelmiszerek pedig elsősorban a D-vitamin provitaminját biztosítják, amelynek hasznosulásához nélkülözhetetlen a napfény.
Nyáron is lehetünk D-vitamin-hiányosak?
Ugye a hosszú nyári nappalok során az is elegendő tartalékaink feltöltéséhez, ha naponta 10-20 percet kint töltünk a szabad ég alatt úgy, hogy a napfény közvetlenül és minél nagyobb felületen éri bőrünket. Érdemes azonban belegondolni, hogy modern életvitelünk mellett ez valóban teljesül-e mindennap. A hőség elől is behúzódva rengeteg időt töltünk az év ezen szakaszában is beltéren, de a társadalom nagy részére jellemző fizikai inaktivitás önmagában is gátat szabhat a napfény áldásos hatása érvényesülésének. Mint arra dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem professzora egy korábbi interjúban felhívta a figyelmet, a fejlett országokban még nyáron is nagy problémát jelent a D-vitamin-hiány. Ebben a magyar felnőtt lakosság mintegy fele érintett, és ha a lehetséges következményeket nézzük, akkor bátran lehet állítani, hogy a D-vitamin-ellátottság népegészségügyi jelentőségű kérdés.
Természetesen az UV-sugarak káros hatásai mindenképpen óvatosságra intenek. Ezzel együtt jól látható, mennyire fontos megtalálni az arany középutat, és kihasználni nyaranta a napfény hozzájárulását testünk vitaminkészletének biztosításához. Emellett érdemes lehet célzottan is pótolni a D-vitamint étrend-kiegészítők segítségével, főként, ha ismert, hogy hiányállapottal küzdünk . Utóbbit egyébként egy egyszerű vérvétellel és laboratóriumi vizsgálattal ellenőriztethetjük, így választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy életmódunk mennyiben felel meg a testünk által támasztott igényeknek. Némi tudatossággal rengeteget tehetünk egészségünk megőrzése érdekében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
