Ismerjük meg!
A brokkoli (Brassica oleracea) vagy spárgakel a keresztesvirágúak családjába tartozik, neve is mutatja, hogy káposztafélével (Brassicaceae) van dolgunk. A brokkoli név olasz eredetű, jelentése káposztabimbó. Mintegy harminc fajtája ismert. A tavasszal vetett zöldségnövény élénk, haragoszöld hajtásain fejlődnek ki a virágrózsák. Vannak világos, sőt fehéres változatai is. Attól függően, hogy milyen tenyészidejű fajtáról van szó, 40-100 nap alatt jelenik meg a virágrózsa. A virágzatban lazán álló virágok külön-külön száron helyezkednek el. A karfiolhoz hasonlóan a brokkolinak is a virágát fogyasztjuk, és a virágokat tartó szárakat. Kevesebben tudják, hogy a virágzatot körülzáró levelek közül a zsenge, belső levelek is felhasználhatók étkezési célokra. A fogyasztásra alkalmas virágzat 250-700 g-ot tesz ki. A virágrózsákat bimbós állapotban 10-15 cm-es szárral szedik le. Főhajtása a legfinomabb, az ennek kivágása után hajtott oldalhajtás valamivel kisebb élvezeti értéket nyújt.
Nálunk még kevésbé ismert, de a világon esztétikus zöld színe és egyéb kedvező tulajdonságai miatt, például, hogy egy tőről a virágrózsa többször is szüretelhető, már megelőzte a karfiolt, mind a termőterületet, mind a felhasználást tekintve. Hidegtűrőbb, mint a többi káposztaféle vagy a kelbimbó. Szezonja őszre és a tél elejére esik.
Miért jó?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ásványi anyagai közül említésre méltó a kálium (300 mg fölött), a kalcium (100 mg körül), a magnézium, nátrium, a vas, a cink és a foszfor. A főtt brokkoliban már nincs meg a nyers növény A-vitaminja, de mintegy 90 mg C-vitamint tartalmaz. A nyers növényben B1-, B2-, B6-vitamin és E-vitamin is kimutatható, valamint az A-vitamin provitaminja, a karotin. Gazdag növényi flavonoidokban, indolokban és izotiocianátokban.
Kutatások bizonyítják, hogy a brokkolinak a többi káposztafélével együtt jelentős szerepe van a rákos megbetegedések kialakulását megakadályozó étrendben. A kemopreventív anyagok képesek megelőzni, megállítani, illetve akár visszafordítani a daganatok kialakulását. Többek között a brokkoliban megtalálható az a szulforafan nevű anyag is, ami állatkísérletekben már bizonyított. Ez az ún. kemopreventív molekula segíti a szervezetnek a daganatos sejtek elpusztítását célzó természetes folyamatainak beindulását, a programozott sejthalálnak nevezett jelenséget. Ezen kívül a szervezet méregtelenítésében fontos enzimek működését is támogatja, s ezáltal hamarabb eltűnnek a szervezetből a rákkeltő anyagok, továbbá lassítja az öregedést.
Eddig a végbél-, hólyag, a prosztatarák , egyes - főként női - daganatok és az áttétképződés megelőzésében játszott szerepét vizsgálták. A férfiaknak jó szívvel tanácsolható, hogy hetente legalább egyszer egyenek karfiolt vagy brokkolit. A nőknek nem kevésbé! A brokkoliban található, ún. indolok közül az indol-3-karbinollal végeztek kísérleteket, s kiderült, hogy inaktivál egy tumornövekedést serkentő ösztrogénszármazékot, a 4-hidroxi-ösztront. Így különösen az ösztrogénfüggő emlő- és egyéb daganatok esetében játszhat szerepet a rákmegelőzésben. A brokkoli anyagai az áttétképződés esélyét is csökkentették.
A brokkoliban bőségesen található kampferol a petefészekrák kialakulását gátolja.
A brokkoli szulforafanja a gyomorfekély kialakulásának főbűnösét, a Helicobacter pylorit is segít visszaszorítani. Gastritis ellen napi 100 g brokkolit volna érdemes felírni.
Alighanem, számtalan jótékony egészségügyi hatás bújik még meg a növényben, melyek felkutatása pusztán idő és pénz kérdése. Még a végén gyógyzöldséggé válik!
Hogyan fogyasszuk?
Fogyasztásának fő szezonja az őszi és téli hónapokban van. Vásárláskor frissességét leginkább üde, vízzel telt levelei garantálják. Az apró virágok bimbósan a legfinomabbak, tehát a sárgászöld virágok megjelenése a brokkoli fején nem éppen a kiváló minőség jele. Nyáron a mélyhűtve kapható áruból készíthetjük el brokkolis ételeinket.
Fogyasztása sok szempontból megegyezik a karfioléval vagy a kelbimbóval, a szár esetében pedig a spárgával. A leszedett zöldség a növényről leválasztva is kivirágzik, így bár hűtőben eláll 1-2 napig, sokat veszít jó minőségéből. Ha nem tudjuk azonnal elkészíteni, 3-4 perces előfőzést (blansírozás) követően fagyasszuk le.
Felhasználás előtt gondosan, több vízben megmossuk. Célszerű huzamosabb ideig áztatni, hogy az apró rovarok vagy férgek távozzanak belőle. Egyszerűen párolhatjuk vajon, kevés sóval köretnek. Készülhet belőle zöldségleves vagy tejszínes krémleves, sűrű mártás. Számtalan előétel-féleség készülhet belőle, de töltelékek és mártások alkotójaként is felhasználható. Zsenge leveliből főzelék készíthető. Sajtmártással vagy kirántva főételnek is megteszi.
Főzéskor ügyelni kell, hogy a szárnak több időre van szüksége a megpuhuláshoz, a bimbók viszont pillanatok alatt szétfőnek. Ezért a bimbós részeket csak a forrás után kezdődő 8-10 percnyi főzés után tegyük a főzővízbe, és ne hagyjuk benne 4-6 percnél tovább. A főzővízbe tett só mellett kevés citromlé különlegesen finom ízt ad a zöldségnek. A párolt brokkoli nagyon finom különböző főtt tésztás ételek elkészítéséhez, és jól illik hozzá a pirított zsemlemorzsa.
Úgy tűnik, nyers hajtásaiban még több rákellenes anyag található, ezért újabban nyersen, salátának, salátaösszetevőnek is fogyasztják.
Tippek, tanácsok
Az első szüret után növő oldalhajtásokon fejlődő virágrózsák egy kicsivel kevésbé ízletesek, mint az első termések. A piacon ezt legfeljebb a háztáji termelőktől kérdezhetjük meg. Az ősz eleji brokkoli nagy valószínűséggel az első szüretből származik, ha ebből veszünk többet, érdemes ilyenkor eltenni belőle a mélyhűtőbe. A másik lehetőség, hogy ha van, saját kiskertben is próbálkozunk brokkolitermesztéssel.
Ez is érdekelhet
Érdekességek
Ősének egy kaukázusi őskáposztát tartanak, mások egy krétai vadkáposztát feltételeznek felmenői között. Jelenlegi formájában - úgy tartják - a Földközi-tenger vidékéről származik. Már a rómaiak is kultúrnövényként termesztették. Medici Katalin jóvoltából került a XVI. századi Franciaországba, majd Angliába, de Európában lényegében csak a XVIII. századtól vált egyre ismertebbé, és csak a II. Világháború óta közismert és közkedvelt zöldségfélévé. Leginkább Franciaországban és Olaszországban kedvelt, utóbbiban igen nagy mennyiségben termesztik.
