Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte körülbelül kétmilliárdan szenvednek vashiányban. Ők könnyen kifáradnak, nehezebben választják ki a méreganyagokat és vérszegénységtől is szenvedhetnek.
Főként a fejlődő országokbeli nők és gyermekek érintettek, ahol a fő táplálék a rizs, mivel a hántolt rizsben nincs meg a napi vasszükséglet, a kiegyensúlyozott táplálkozás vagy a vaskészítmények pedig rengeteg ember számára elérhetetlenek. A rizs maghéja vasban gazdag, ám a trópusi országokban ezt tárolás előtt a penészedés miatt eltávolítják.
Christof Sautter és Wilhelm Gruissem, a növény-biotechnológiával foglalkozó ETH Zürich cég munkatársai két gén átültetésével sikeresen növelte meg a hántolt rizsben található vas mennyiségét. A nikotianamin-szintáz enzim mobilizálja a vasat, a ferritin pedig tárolja azt, együttműködésük segítségével a rizsnövény több vasat vesz fel a talajból és a magban tárolja azt. A kutatók megoldották, hogy a nikotianamin-szintáz az egész növényben termelődjön, azonban a ferritin csak a magban, így a vas felszaporodik a magban és a vastartalom az eredeti hatszorosára növekszik.
Ez is érdekelhet
A kísérleti növények rendben növekednek az üvegházban. "A következő lépésben meg kell győződnünk arról, hogy a szántóföldön is jól teljesítenek" - mondta el Gruissem. A növények nem merítik ki a talaj vastartalmát, mivel az bőségesen jelen van, azonban még számos vizsgálatra van szükség, mielőtt a növények a farmerek számára is elérhetővé válnak. A kutatók még növelni szeretnék a növények vastartalmát, mivel a vashiányban szenvedők jó része csak egyetlen étkezést engedhet meg magának naponta. Bár a fejlesztés költségei nagyon magasak, az ETH Zürich térítésmentesen bocsátja majd a növényeket a kis területen gazdálkodó és az önellátó farmerek rendelkezésére.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
