A káposztának több fajtája honos és felhasználása is igen sokrétű. Eredendően a mediterrán vidékről származik, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger térségéből. Már az ősi egyiptomiak és a görögök is értékelték, mint tápláléknövényt. A görögök és a rómaiak nem csak étkezési növénynek tartották a káposztát, hanem úgy gondolták, hogy véd a részegség ellen is.
Hogyan építi egészségünket?
Gazdag C- és A-provitaminban, rostokban, ásványi sókban, valamint magas B9-vitamin-tartalma. Kevés kalóriát tartalmaz. 200 gramm káposzta háromszor annyi C-vitamint tartalmaz, mint egy közepes narancs, ezért mindenképpen érdemes rendszeresen fogyasztani belőle, főként a téli időszakban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Külsőleg is használható
A káposzta levét a népgyógyászatban külsőleg is használják. Megfázás esetén a mellkasra tesznek belőle, hólyaggyulladás esetén pedig a hasra. Jól alkalmazható pattanás, herpesz, csípés, harapás enyhítésére, kezelésére is.
Elkészítése
A káposzták közül a leggyakrabban használt fajta a fejes káposzta, a kelkáposzta és a lilakáposzta. Salátákhoz leginkább a fejes- és a lilakáposzta illik, a kelkáposzta kiváló főzelékekhez, levesekhez és tölteni is. A lilakáposzta sokszor megjelenik a vadhúsok, liba- és kacsasültek mellett is, mint párolt köret. Mindegyik fajta jól pirítható wokban is, a téli időszakra savanyított formában tehetjük el.
A káposzta kiváló téli alapanyag. Sokáig eltartható és vitamintartalmát is jó ideig megőrzi. Vásárláskor mindig figyeljünk arra, hogy ne legyen rothad a torzsája körül, levelei pedig épek legyenek, és harsány színűek.
