Úgy tűnik, a világjárványt kiváltó új koronavírus nyárra is velünk marad, a folytatást illetően viszont a szakértők is csak tapogatóznak. Elképzelhető egy második fertőzéshullám az őszi-téli időszakban, ami viszont azt jelentené, hogy a SARS-CoV-2 egyszeriben számos más, szintén légzőszervi megbetegedést kiváltó vírussal találná magát versenyhelyzetben.
Régóta szeretne már mindenki tudni, hogy a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus honnan került elő. Hogyan alakult ki egy olyan kórokozó, amely korábban látszólag soha nem fertőzött meg egyetlen embert sem, most pedig hirtelen százezrek életét követeli? Úgy tűnik, hogy megvan a válasz.
Arra már fény derült, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés sokkal veszélyesebb, mint a nátha, még akkor is, ha nincsenek érzékelhető tünetei. De ha kifejlődik a COVID-19 betegség, annak már hosszútávú következményei is lehetnek a szerveink károsodása miatt. Mitől kell leginkább tartanunk?
A koronavírus-fertőzéssel egyes betegeknél különféle és eltérően súlyos neurológiai tünetek jelentkeznek. Az orvosok azonban még nem tudják, hogy ezeket közvetlenül a vírus okozza, vagy a szervezet fertőzésre adott reakciójának következményeként alakulnak ki.
A koronavírus eddig közel 5,6 millió embert fertőzött meg és 350 ezer életet követelt a világon. Ugyanakkor 2,4 millió ember felgyógyult, pontosabban őket gyógyultnak tekintik, ám a betegség legyőzése csak az első volt az egészségükért folytatott csatákból, amelyeket a SARS-CoV-2 vírussal való találkozásuk miatt meg kell vívniuk.
Török Ádám videós újságíró is egyike azon emberek rohamosan növekvő táborának, akiket megbetegített Magyarországon az új típusú koronavírus-fertőzés. Őszintén mesélt tapasztalatairól a vele készült interjúban, beleértve a COVID-19 miatt átélt testi panaszokat, illetve a házi karanténnal kapcsolatos viszontagságokat.
Általában derült vagy fátyolfelhős idő valószínű, de a középső országrészben egy összeáramlási zóna mentén - mely éjszaka egyre nyugatabbra tolódik - erősebben felhős tájakra is számíthatunk. Hajnalban megnövekszik, megvastagszik a fátyolfelhőzet. Csapadék nem várható. A Dunántúlon többnyire mérsékelt marad a légmozgás, míg a Dunától keletre egyre nagyobb területen északkeleti, keleti irányba fordul a szél, melyet hajnalig többfelé kísérhetnek élénk, a keleti megyékben olykor erős lökések is. Hajnalra mindenütt gyengül, mérséklődik a szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 0 és +5 fok között várható, de a szélvédett, derült tájakon fagy is lehet, míg a tartósan felhős részeken 6, 8 fok között maradhat a hőmérséklet. Ez mindenesetre hidegfrontot jelent, így az arra érzékenyek számíthatnak tünetekre.
