Szájszárazság

Ha csak időnként tapasztalunk szájszárazságot, még nem jelent nagy problémát: a folyadékbevitel növelésével egyszerűen orvosolhatjuk az átmeneti panaszt, megszüntetve a kellemetlen szájszagot. Vannak azonban, akik krónikus szájszárazsággal, más néven xerosztómiával küzdenek.

A hirtelen jelentkező gyengeség, erőtlenség és fáradékonyság csak néhány a vashiány számos tünete közül. Ilyenkor a test vörösvérsejt-száma lecsökken, és a szövetek nem jutnak elegendő oxigénhez. Csakhogy a gyengeség mellett vannak még más, néha egészen furcsa jelek, amik szintén azt mutatják, hogy ez a fontos ásványi anyag hiányzik a szervezetünkből.

A szájszárazság egy gyakran elhanyagolt tünet, dacára annak, hogy a többi között súlyos betegségekre is figyelmeztethet, illetve sok esetben az életminőségre is komoly kihatással van - mutatott rá dr. Márton Krisztina fogorvos a Semmelweis Egészség Napok programsorozat keretében tartott előadásában. Lássuk, milyen tényezők húzódhatnak meg a probléma hátterében a szakember elmondása alapján.

Krónikus szájszárazságról, más néven xerosztómiáról akkor beszélünk, amikor a szájüregben található nyálmirigyek nem termelnek elegendő nyálat. Amellett, hogy ettől a szánkat folyamatosan száraznak érezzük, rossz leheletet, a torok kiszáradását és az ajkak berepedését is okozhatja.

Túl keveset ittunk, túl sok sós vagy nehéz ételt ettünk, futottunk egy kiadósat - ezekkel már mindenki találkozott, és mind olyan okok, amelyektől szomjasnak érezhetjük magunkat. Emellett viszont vannak olyan betegségek, egészségügyi problémák, amelyek szintén fokozott szomjúságérzetet okozhatnak.

Senkinek nem újdonság, hogy közvetlenül ébredés után leheletünk nem éppen rózsaillatú. De vajon miért van így? Hosszú órák telnek el az esti fogmosás és az ébredés között, de mindössze ennyiről volna szó?