Mi ez a beavatkozás?
A csőgyomorképzés - vagy más néven sleeve-műtét - a kóros elhízás kezelésére szolgáló műtéti megoldás. Az operáció során a gyomor jelentős részét eltávolítják, aminek eredményeként a nyelőcső és a nyombél között csak egy gyomorból készített szűk cső marad vissza. Emiatt korlátozottá válik az elfogyasztható táplálék mennyisége, a beteg egy alkalommal csak a korábbinál kevesebb ételt tud magához venni. Ez a műtét technikailag egyszerűbb, mint a komolyabb beavatkozást jelentő gyomor-bypass műtét, de hatása kevésbé tartós. Ugyanakkor előny, hogy ilyen műtét elvégezhető 200 kiló feletti betegnél is, míg bypass nem.
Mikor van szükség rá?
A csőgyomorképzés műtéti indikációja a kóros elhízás, ami azt jelenti, hogy a testtömegindex 40 fölötti. Viszont az operáció ilyenkor is csak akkor indokolt, ha a túlsúlyt egyéb módon - diétával, tornával - nem lehet csökkenteni. A módszer arra alkalmas, hogy a beteg testsúlyfeleslegének 60-70 százalékát leadja. Ez azt jelenti, hogy aki például 170 centi mellett 140 kiló, a 70 kilós testsúlytöbbletéből 40-50 kilót tud leadni.
A kóros elhízáshoz társuló diabétesz az esetek 70 százalékában gyógyszer nélkül tünetmentessé válik a műtét után. Az operációt követően a magas vérnyomásra szedett gyógyszerek az esetek 50 százalékában elhagyhatók lesznek. Ennek oka, hogy a túlsúly csökkentésével a vérnyomás is csökken. A koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek szintén nagy arányban elhagyhatók a műtét után.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A csőgyomorképző műtétet narkózisban, teljes altatásban végzik, minimál invazív módszerrel, laparoszkóposan. A gyomor eltávolított részét a hason vágott nyíláson keresztül veszik ki, míg a megmaradó részéből a nyelőcső és a nyombél között egy szűkebb csövet alakítanak ki. A műveletet olyan sebészi varrógéppel végzik, amelyet a 13 milliméteres hasi nyíláson be tudnak vinni a műtéti területre. Ezzel a szerkezettel tesznek be egy kapocssort a metszési sík két oldalára.
Mennyi időt vesz igénybe?
A műtét általában 1-2 órát vesz igénybe.
Milyen szakorvos végzi?
A csőgyomorképző műtét nincs külön szakvizsgához kötve, általános sebészek végezhetik. Hivatalosan metabolikus sebészeknek hívják azokat, akik jártasak az ilyen beavatkozásokban.
Hogyan kell készülni rá?
A műtét előtt a beteget alaposan kivizsgálják: nézi belgyógyász, kardiológus és tüdőgyógyász is. Az operációra éhgyomorra kell érkezni.
Mire kell figyelni utána?
A műtét utáni felépülési idő általában 2 hét, ebből a beteg 2-4 napot szokott a kórházban tölteni. Az érintett az első héten csak folyadék formában fogyaszthat tápszereket, utána pedig 2-3 hétig pépes diétát kell tartania. Ezt követően nincsenek ilyen jellegű megszorítások, de a beteg képtelen lesz túl sokat enni. Ha mégis megteszi, kellemetlen teltségérzet jelentkezik. Az éhségérzés a műtét után jellemzően csökken. Ennek oka, hogy a gyomor egy részének eltávolításával nemcsak a térfogat csökken, hanem az éhségérzetért felelős hormon szintje is, mivel azt a gyomorrészt, amely termeli, úgyszintén eltávolítják.
A műtét után 3 hónapig nem szabad komoly fizikai munkát végezni és 10 kilónál nehezebb súlyt emelni.
Jár vele fájdalom?
A műtét az altatás miatt nem jár fájdalommal, másnap pedig már fölkelhetnek, sétálhatnak a betegek. Fájdalomcsillapítóra persze szükség lehet.
Kinél nem végezhető?
A csőgyomorképzésnél kontraindikációt jelentenek az evészavarok, például a bulimia, illetve a különböző függőségek. Ugyan nem alapszabály, de 60 éves kor fölött sem szokták ilyen műtétnek kitenni a betegeket. Általános szabály az is, hogy ha lehet, a cukorbetegség miatti elhízásnál inkább gyomor-bypass műtétet végeznek.
Milyen szövődményei lehetnek?
A műtét halálozási kockázata 3-5 ezrelék, ami megfelel a vakbélműtét halálozási rizikójának. Az operáció leggyakoribb komplikációja a hasi vágás helyén kialakuló gyulladás, amely kezeléssel 1-2 héten belül megszüntethető.
A csőgyomorképzésnek refluxbetegség lehet a szövődménye. Ennek oka, hogy amikor a gyomrot agresszívan gyomorcsővé alakítják, a gyomorba ömlő gyomorsav továbbítása zavart szenvedhet. Ha nem tud lefelé menni, akkor fölfelé megy, és refluxot okoz. Emiatt van, hogy csőgyomorképzés után a savas reflux aránya pár év után 30 százalékos, tíz év után pedig fölmegy 55-60 százalékra. Ilyen esetben a csőgyomrot gyomor-bypass műtéttel át lehet alakítani olyanra, amelynél a reflux nem okoz problémát.
Az esetek mintegy 30 százalékában - főleg, ha a beteg nem együttműködő, és egyre többet próbál enni - a gyomorcső kitágul, így a beteg testsúlya ismét gyarapodni kezd. A gyomorcső kitágulásának esélye annál kisebb, minél szűkebb keresztmetszetű gyomorcsövet készítenek, ugyanakkor a szűkebb gyomorcsőnél nagyobb egy esetleges szűkület vagy elzáródás kialakulásának esélye, illetve nő a veszélye, hogy a varrat nem tudja összetartani a csőgyomrot.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Mohos Elemér PhD sebésznek.