Rövid leírás
A könnytermelés-mérés standard módszere a Schirmer-teszt, amelynek során azt nézik meg, hogy a könnymirigyek mennyi könnyet termelnek. A vizsgálatnál csak a mértéket nézik, a könny összetételét nem, így az nem derül ki segítségével, ha a könny összetétele nem megfelelő. Ezt azért kell kiemelni, mert a problémát sok esetben nem a könny elégtelen mennyisége, hanem a minősége okozza.
Mikor alkalmazzák/Mikor van rá szükség?
A Schirmer-teszt régi módszer, bármilyen szemszárazsággal járó problémánál tudják használni, segítségével fölmérhető a beteg állapota. Alapesetben olyan esetekben végzik el, ahol feltételezhető, hogy a panaszok hátterében könnytermelés-csökkenés húzódik meg. Mivel a Schirmer-teszt semi-invazív (kisebb külső) beavatkozás – lehúzzák hozzá az alsó szemhéjat – ma már csak akkor használják, ha az elkerülhetetlen.
A Sjögren-szindróma diagnózisának felállításakor mindenképp szükség van erre a vizsgálatra. Ez egy több szervrendszert érintő autoimmun betegség, ami főként szem- és szájszárazsággal, reumatológiai tünetekkel jár. Fennállásakor a külső elválasztású mirigyek – például a nyálmirigyek, a könnymirigyek és a nyálkahártyák nedvesítéséért felelős mirigyek – elkezdenek sorvadni, emiatt működésük elégtelenné válik. Emiatt alakul ki a szemszárazság is. A betegség gyanújakor azért van szükség Schirmer-tesztre, mert a vizsgálat adja az autoimmun kórkép egyik diagnosztikus kritériumát.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
Ha a könnytermelést klasszikus módon mérik, akkor a termelődő könnyet egy papírcsíkon gyűjtik össze. Ez egy standard módszer, mindig egy gyári, jó nedvszívó képességű, milliméteres beosztással ellátott papírcsíkot használnak hozzá. A papírt az alsó szemhéj lehúzása utána a külső szemzug közelében, kötőhártyazsákban helyezik el, majd 5 percig követik a könny folyadékcsíkjának papíron megtett távolságát. Vannak olyan esetek, amikor a papír 1 perc után teljesen végignedvesedik, ilyenkor természetesen kiveszik, de alapvetően a helyén hagyják 5 percig. Ezalatt a beteg nyugodtan pisloghat, nem kell a szemét csukva tartania. Súlyos szemszárazságnál 5 perc alatt sem termelődik 2-3 milliméternél több könny. Ha a nedvesedés mértéke 10 milliméter alatt van, mindenképpen felmerül a száraz szem gyanúja, míg 5 milliméter alatt a diagnózis már egyértelmű.
A vizsgálat előtt az érintettek kaphatnak érzéstelenítő cseppet is, de erre nem mindig kerül sor. Az érzéstelenítés alkalmazása vitatott, ha ugyanis elmarad, fölmerülhet, hogy a mérés csak a reflexes könnytermelést mutatja, nem a ténylegeset.
Mennyi időt vesz igénybe?
A könnytermelés mérése nem tart sokáig, elegendő hozzá 5 perc.
Milyen szakorvos végzi?
A vizsgálatot szemész szakorvos vagy szakasszisztens végzi.
Hogyan kell rá készülni?
Nem kell különösebben készülni a könnytermelés mérésére, aki műkönnyet használ, annak azt sem kell mellőznie. Ennek oka, hogy a műkönnyek magát a könnytermelődést nem befolyásolják.
Mire kell utána figyelni?
A vizsgálat után a beteg távozhat, különösebb teendője nincs. Hasznos lehet a beavatkozás után műkönnyel pótolni a papírral eltávolított filmréteget.
Jár vele fájdalom?
Nem jár fájdalommal a Schirmer-teszt elvégzése, de a beavatkozás nem kellemes.
Kinél nem végezhető
Mivel a kisebb gyerekek nem együttműködőek, náluk a vizsgálatot nem lehet a hagyományos módon elvégezni. Esetükben a könnytermelést nem invazív módon mérik, aminek egyik módja a könnymeniszkusz magasságának meghatározása. Ilyenkor azt nézik, hogy az alsó szemhéj fölött, a látható szemfelszínen milyen magasságban van a könny – ami tulajdonképpen egy nedvesítő folyadék – íves felülete. Ezt úgy tudják vizsgálni, hogy a szemet fehér fénnyel megvilágítva nézik meg.
Milyen szövődményi lehetnek?
Mivel a vizsgálat során a papírral a szemfelszínhez érnek, képződhet egy kis erózió, de komolyabb problémára nem kell számítani. Mivel ez invazív beavatkozás, a szemészek gyakran ezzel zárják a vizsgálati sort, majd utána a beteg szemébe műkönnyet csepegtetnek. Ezzel pótolható az a nedvesség, amit a papír eltávolított a szemből.
Hasznos tudnivalók
Ma már vannak olyan szaruhártya-térképező műszerek – úgynevezett keratográfok –, amelyek a szemfelszínről kis videót képesek fölvenni. Ezekkel meg lehet nézni egy-két pislogás hatását, meg lehet segítségükkel határozni, mennyi könny van a szemfelszínen, és az hogyan mozog.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Barcsay-Veres Amarilla PhD szemész szakorvosnak.