Mi ez a beavatkozás?
A látásjavító lézeres szemműtétek során a szem fénytörési hibáit úgynevezett excimerlézerrel javítják. A beavatkozások lényege, hogy a szem fókuszpontját a rövidlátóknál hátrébb tolják, a távollátóknál pedig előrébb hozzák. Az erre alkalmas eljárások közül a napi gyakorlatban a PRK (Photorefraktív Keratektomia), a LASIK (Laser-Assisted in Situ Keratomileusis), valamint a femto-LASIK technikát alkalmazzák. Létezik a LASEK (Laser-Assisted Sub-Epithelial Keratectomy) nevű eljárás is, de a posztoperatív fájdalom miatt már nem nagyon használják.
A lézeres szemműtétek segítségével elérhető, hogy embereknek ne kelljen szemüveget viselniük, illetve nagyobb fénytörési hibák esetén jóval gyengébb lencsére legyen csak szükségük. A kezelések a rövidlátás, a távollátás, bizonyos esetekben pedig a szemtengelyferdülés (asztigmia) korrigálására is alkalmasak. Rövidlátásnál a szaruhártya centrális részét vékonyítják el, teszik laposabbá, ezáltal csökken a szaruhártya törőereje. Távollátásnál a centrális rész körül vékonyítják el a szaruhártyát, így a központi rész emelkedik ki, ezáltal pedig nő a szaruhártya törőereje. Szemtengelyferdülésnél az eljárás azon alapul, hogy ilyenkor egy domborúbb és egy laposabb görbület alakul ki, így a fénysugarak nem egy pontban találkoznak. Ilyenkor a lézer úgy változtatja meg a szaruhártya domborzatát, hogy szabályossá váljon, és csak egy fókuszpont alakuljon ki.
Mikor van szükség rá?
Abban az esetben alkalmaznak látásjavító szemműtétet, ha a látást korrigálni akarják, ki akarják váltani a szemüveget vagy a kontaktlencsét.
Mit kezelnek vele?
A lézeres szemműtétek egyaránt alkalmasak lehetnek a rövidlátás, a távollátás és bizonyos dioptriahatárig a szemtengelyferdülés korrigálására. Ma az ilyen műtétek pontossága plusz-mínusz 0,5 dioptria (ez a határ a két évtizeddel ezelőtti induláskor plusz-mínusz 1 dioptria volt). Az elvárható maximális pontosság 0,25 dioptria körüli, ez alá nem nagyon lehet menni, mert az eredmény a sebgyógyulástól is függ. Például ha egyetlen sejtsorral vastagabb lesz a szaruhártya 4-5 soros hámrétege, akkor az már negyed-fél dioptriát is jelenthet. A sebgyógyulási hajlamot viszont nem lehet előrelátni.
A rövidlátás mínusz 2 és mínusz 10-12 dioptria között kezelhető lézeres műtéttel, a mínusz 8 dioptriát meghaladó rövidlátás esetén viszont számítani kell arra, hogy a betegnek a műtét után is viselnie kell szemüveget - bár a korábbinál jóval gyengébbet. Távollátás esetén a kezelhető dioptriatartomány plusz 1 dioptriától plusz 3-4 dioptriáig terjed.
A LASIK eljárás a magasabb dioptriák kezelésére nem igazán alkalmas, mivel a szaruhártyát bizonyos mélységben el kell metszeni, és alatta kell elvégezni a fénytörést változtató kezelést. Ezzel szemben a PRK esetében a kezelés a felszínen történik. Ez a különbség azért számít, mert a szaruhártya önmagában körülbelül 0,5 mm vastag, és ugyan az excimerlézer-kezelés a mikrométeres tartományban történik, mégis fontos, hogy legalább a szaruhártya vastagságának fele érintetlen maradjon. A többi eljárásról is tudni kell, hogy távollátás esetében a refraktív kezelés felső dioptriahatára alacsonyabb, mint rövidlátásnál. Ennek oka, hogy távollátásnál más geometriai alakot kell rácsiszolni a szaruhártyára.
A szemtengelyferdülés plusz-mínusz 6 dioptriáig kezelhető, de a kezelési határ valamivel alacsonyabb, ha az asztigmia rövidlátással vagy távollátással kombinálódik.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
Ugyan az egyes műtéttípusok között vannak különbségek, magát a lézeres kezelést mindig a szaruhártya alsóbb, hámréteg alatti rétegében végzik, mert ez biztosítja a tartós eredményt.
A PRK néven emlegetett lézeres szemműtétnél cseppekkel végzet érzéstelítés után eltávolítják a szaruhártya hámrétegét, majd elvégzik alatta a szaruhártya kezelését, vékonyítását. Ezt követően az érintett területre kontaktlencsét helyeznek, hogy a védelmét azzal biztosítsák.
Létezik úgynevezett no touch PRK eljárás is, amely ugyanolyan, mint a hagyományos, csak a hámréteg eltávolítását lézerkészülékkel végzik.
A LASEK esetében a szaruhártya hámrétegét nem távolítják el, hanem alkoholos oldattal fellazítják, felhajtják, majd a lézeres kezelés után visszaillesztik. A beavatkozás után ez esetben is védő kontaktlencsét helyeznek fel. Ez a módszer egy időben nagyon népszerű volt, de utána elvetették, mert sokkal nagyobb fájdalmat okozott a PRK-nál, az alkoholtól ugyanis érzékenyebbé váltak az érzőideg-végződések.
A LASIK-eljárásnál az orvos egy számítógéppel vezérelt mechanikus vágóeszköz, a mikrokeratóm segítségével védőlebenyt képez a szaruhártya felső rétegeiből (tulajdonképpen az történik, hogy a szaruhártyát egyharmad vastagságban elmetszi, és ez adja a lebenyt). Az orvos ezt hajtja fel, majd az érzéketlen, felszín alatti területen elvégzi a lézerkezelést, a beavatkozás végén pedig visszahajtja a lebenyt. Mivel ez lapszerűen fekszik fel a vágási felületre, erős mechanikus hatásra (például légzsák, sérülés vagy ökölcsapás miatt) bármikor elmozdulhat, leszakadhat.
Az IntraLASIK/FEMTOLASIK eljárás lényegében megegyezik a LASIK eljárással, de a lebeny képzésének módjában van különbség. Ennél a módszernél nem mechanikus kés, hanem úgynevezett femtosecundumos lézer végzi a lebenyképzést, méghozzá úgy, hogy a szaruhártya lemezeivel párhuzamosan haladva olyan íves lebenyt alakít ki, amelynek pereme van. Ez a perem már megóvja a lebenyt az esetleges későbbi elmozdulásoktól.
Néhány éve a nagyobb dioptriaértékű fénytörési hibák kezelésére is van lehetőség. Ez a szemlencseműtét, amelynél a szemlencsét cserélik ki műlencsére. Ezt úgy végzik, mintha egy kontaktlencsét építenének a szemen belülre. Technikájában leginkább egy szürkehályog-műtéthez hasonlítható, amelynél egy 2 milliméteres seben szívják le a saját szemlencse anyagát, megtartva a hátsó és az elülső tok egy részét, majd a seben keresztül beillesztenek egy műanyag, összehajtogatható lencsét. Így a 10-12 dioptria feletti rövidlátás, illetve a plusz 5-6 dioptria feletti távollátás is kezelhető. Beültethetnek multifokális, tehát többfókuszú lencsét is, amivel a távoli és a közeli fénytörési hibát is lehet korrigálni. Ez az 50 év felettieknek teheti lehetővé azt, hogy ne kelljen sem olvasószemüveget, sem távolit viselniük.
Mennyi időt vesz igénybe?
A látásjavító beavatkozások elvégzése pár percet vesz igénybe, de előttük szükség van hosszabb szemészeti vizsgálatra is.
Hogyan kell készülni rá?
A lézeres szemműtétet több órás szemészeti vizsgálat előzi meg: a szakorvos ez alapján dönti el, hogy az érintett alkalmas-e a műtétre. A vizsgálat előtti héten a beteg nem viselhet kontaktlencsét.
Mire kell figyelni utána?
A betegek a műtét után azonnal távozhatnak a klinikákról, másnapra már nagy valószínűséggel jó lesz a látásélességük. Akármelyik műtétről legyen azonban szó, legalább néhány napot rá kell szánniuk a szem pihentetésére. Nem szabad azonnal megerőltetni, sokat olvasni, autót vezetni. Ahhoz, hogy a PRK után vissza lehessen térni a megszokott életvitelhez, nagyjából 1 hétnek kell eltelnie. Az érintetteknek a kezelés után néhány hónapig szemcseppet kell használniuk, valamint UV-szűrős napszemüveget célszerű viselniük napos időben. A refraktív műtétek utáni napozásnak vagy szoláriumhasználatnak káros hatása lehet, ugyanis az ultraibolya-sugárzás az esetek 4-5 százalékában a szaruhártya sejtjeinek aktiválódásához vezethet. Emiatt azt javasolják, hogy a beavatkozások után fél évig ne napozzanak és ne szoláriumozzanak az érintettek.
Ha a beavatkozások után nem következik be rendellenes sebgyógyulási reakció, akkor a műtétek hatása mindenképp tartós. Ha a szemgolyó hosszában sem lesz változás, akkor 20-30 évig állandó lehet az eredmény. Ezt azért kell kiemelni, mert a szemtengely hossza az élet során változhat, a szemlencse alakja is domborodhat, vastagodhat. Emiatt 100 százalékos garanciát nem lehet vállalni rá, hogy nem következik be semmilyen változás. Az újraműtések aránya viszont így is csak 1-1,5 százalék körüli. Idősebb korban a műtéttől függetlenül is szükség lehet közeli szemüvegre, ugyanis 45 éves kor felett az egyébként hibátlan szeműek is gyakran olvasószemüvegre szorulnak.
Jár vele fájdalom?
A PRK kezelés után a ledörzsölt hámsejtek 2-3 nap alatt nőnek vissza, ez idő alatt a szaruhártyát ingerli a könnyréteg (a szem fokozottan könnyezik), illetve idegentestérzés, fényérzékenység tapasztalható. Az ilyenkor jelentkező panaszokat fájdalomcsillapítók szedésével csökkenteni lehet. A gyógyulás ezt leszámítva ugyanolyan, mint a LASIK műtét után, amelynél a lebeny visszatételével az érzőidegek nincsenek már szabadon. Utóbbi, valamint a femto-LASIK emiatt általában fájdalommentes eljárás. A LASEK sokkal nagyobb fájdalmat okoz, mint a PRK, ugyanis az alkoholtól érzékenyebbé válnak az érzőideg-végződések. A módszert emiatt már nem is nagyon alkalmazzák.
Milyen szakorvos végzi?
A lézeres szemműtétet ebben jártas szemész szakorvosok végzik.
Kinél végezhető?
Excimerlézeres beavatkozást 18 éves kortól lehet végezni, az eljárás pedig akár 60-70 éves korban is alkalmazható. A műtéti indikációknál a legfontosabb szempont a dioptriaérték, illetve a műtét előtti szaruhártyavastagság. Ha utóbbi elég vastag, és eléri az 530-560 mikront, akkor gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy milyen műtét történik.
Ha a szaruhártya szabálytalan, és a két egymásra merőleges tengely között különbség van, akkor csak plusz-mínusz 6 dioptriáig lehet kezelést végezni.
Kinél nem végezhető?
A LASIK eljárás nem alkalmas a magasabb dioptriák kezelésére, csak az alacsonyabbakéra. Tudni kell azt is, hogy 45 éves kor felett a nők hormonális állapota változik, és a könny összetétele is más lesz náluk. Ilyenkor a filmréteg hamarabb elpárolog, emiatt jelentkeznek a nőknél a száraz szem szindróma tünetei. Ehhez a LASIK úgy kapcsolódik, hogy annak során elvágják a mélyebb szaruhártyaidegeket is, amelyek regenerációja 40-50 éves kor körül már problémás lehet. Emiatt a száraz szem szindróma tünetegyüttese felerősödhet, ami akár a látásélességben is megnyilvánulhat. Ez a beavatkozás így inkább fiataloknak, illetve kisebb hibák kezelésére való. A másik probléma, hogy ha tompa sérülés éri a szemet, akkor a LASIK-műtéttel kezelt lebeny elmozdulhat.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Nagy Zoltán Zsolt egyetemi tanárnak, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán működő Szemészeti Klinika igazgatójának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
