Rövid leírás
A nőgyógyászati szűrővizsgálat preventív jellegű, elsődleges célja a rákmegelőző állapotok időbeni felismerés, a hüvely, a méh és a petefészkek eltéréseinek, rendellenességeinek kiszűrése, az esetleges fertőzések diagnosztizálása.
Mikor alkalmazzák/Mikor van rá szükség?
A szakorvosok évente javasolják a nőgyógyászati szűrővizsgálat ismétlést panaszmentes állapotban is. Maga a vizsgálat nem csak a méhnyak szűrését jelenti, annál szélesebb körű: nézik közben a külső nemi szervek, a hüvely, a méh és a petefészek esetleges eltéréseit is. Ez teszi lehetővé, hogy időben felismerjenek és kezelhessenek betegségeket. Ilyenek lehetnek például a hüvelyi fertőzések, a hüvelyflóra kóros elváltozásai, a hüvelyfal- és méhsüllyedés, a méhtest és a petefészkek jóindulatú vagy rákmegelőző elváltozásai, rosszindulatú betegségei.
Negyven éves kor alatt az emlők tapintásos vizsgálata is fontos része a szűrővizsgálatnak, eltérés, panasz esetén pedig emlőultrahangra is irányítják a pácienseket (ezt többnyire radiológus szakorvosok végzik). Negyven éves kor fölött már rendszeres mammográfiás szűrés javasolt, lehetőség szerint emlőultrahanggal kiegészítve.
Milyen betegség szűrhető vele?
A nőgyógyászati vizsgálat során alapvetően a méh, a méhnyak és a petefészek betegségei szűrhetők. Fény derülhet ezeket érintő fejlődési rendellenességekre, gyulladásokra, fertőzésekre és nemi betegségekre, daganatmegelőző állapotokra és daganatokra.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A nőgyógyászati szűrővizsgálat a kórelőzmény felvételével kezdődik. Ezt követően megtekintik a külső nemi szerveket, tehát a kisajkakat és a nagyajkakat, a hüvelybemenetet, a csiklót, a szeméremdombot és a gátat.
Ezt követően feltárják a hüvelyt a kacsa nevű eszköz segítségével, majd egy citobrush (citológiai kefe) segítségével a méhszájról mintát vesznek. Ezt tárgylemezre kenik, rögzítik, majd patológushoz küldik véleményezésre. A patológus egy közel egyoldalas véleményt állít ki a tárgylemez sejtjeinek vizsgálata alapján. A nőgyógyászati szűrővizsgálat jódos, illetve ecetsavas festéssel ér véget, aminek méhszájra gyakorolt hatását kolposzkóp (egy speciális nagyító) segítségével ellenőrizik. Rákszűréskor lehetőség van a hüvelyváladékból fertőző betegségek, így például HPV-fertőzés ellenőrzésére is.
A vizsgálat következő része tapintásos. Ennek során az orvos kesztyűs kezének két ujját a hüvelybe vezeti, majd másik kezével a has felől tapintja a kismedencét. Ezáltal a méhet két irányból tudja vizsgálni, fölmérheti nagyságát és alakját, állagát. A nőgyógyász áttapintja a méh környezetét is.
Kiegészítésként az orvosok többsége hüvelyi ultrahangvizsgálatot is végez, mert az pontosabb, részletgazdagabb képet ad a kismedencei viszonyokról. Látható lehet vele például egy méhben lévő egycentis mióma is, amit kitapintani gyakorlatilag lehetetlen. A petefészekrákok korai felismerését is segíti az ultrahang. Használata azért előny, mert ha a petefészek-daganat már kézzel is tapintható, jellemzően nagy a baj. Ha korai stádiumban fedezik fel ultrahanggal, még nagyobb az esély a gyógyulásra.
Mennyi időt vesz igénybe?
A nőgyászai szűrővizsgálat körülbelül 20-30 percig tart.
Milyen szakorvos végzi?
Nőgyógyászati szűrővizsgálatot nőgyógyász szakorvos végez. Az ultrahanghasználathoz külön licencvizsgára van szükség, a szakorvosok többsége ilyennel is rendelkezik.
Hogyan kell rá készülni?
- A vizsgálatot nem szabad a menstruáció időszakára időzíteni, a legszerencsésebb közvetlen az azt követő napokban elvégeztetni. Ilyenkor kicsit jobban nyitva van a méhszáj, magasabbról is lehet mintát venni.
- A betegnek jó fejben tartania az utolsó menstruáció idejét, át kell gondolnia, milyen gyógyszereket szed, milyen betegségei voltak. Ha már volt terhes, hasznosak az arról szóló információk is.
- A vizsgálatra szerencsés szoknyában érkezni, elkerülve azt, hogy a rendelőben alulról teljesen le kelljen vetkőzni.
- Irrigálni nem szabad a vizsgálat előtt – elég az alaphigiénia –, mert ha ezt teszik, a nőgyógyász nehezebben tudja megítélni a hüvelyváladék jellegét, milyenségét.
- A vizsgálatra üres húgyhólyaggal kell menni, az pontosabbá, kevésbé fájdalmassá teszi a beavatkozást.
Mire kell utána figyelni?
Vizsgálat után néha előfordul minimális vérezgetés, de csak egy-két csöpp a mintavétel miatt.
Jár vele fájdalom?
Nem jár fájdalommal a nőgyógyászati vizsgálat, de lehet kellemetlen.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Lőrincz Ildikó szülész-nőgyógyásznak.