Mikor alkalmazzák/Mikor van rá szükség?
A szaruhártya a szem átlátszó, érmentes szövete, ez biztosítja óraüvegszerűen a fény szembe jutását, és egyben megfelelő törését. Bizonyos esetekben elhomályosodik, elszürkül, ilyenkor az egyetlen megoldás a cseréje. Bár a csere egyes vélemények szerint szervátültetésnek számít, valójában szövetátültetés történik, hiszen nem a szervet, csak annak egy részét cserélik ki. A beavatkozást régóta sikerrel alkalmazzák, Magyarországon is közel száz éve végeznek ilyen műtéteket. Az eredményesség oka éppen az, hogy a szaruhártya – szemben például a vesével, és egyéb szervekkel – nem erezett. Emiatt a szervezet nagyobb eséllyel fogadja be az új szövetet (más esetben a sikertelenség oka gyakran az erek elzáródása). Magyarországon évente átlagosan 4-500 ilyen műtétet végeznek a szemészek.
Mit kezelnek vele?
A szaruhártya cseréjére több betegség miatt is szükség lehet. A leggyakrabban a leghátsó, legbelső, úgynevezett endothel rétege megy tönkre. Ennek a rétegnek a szaruhártya tisztán tartása a feladata, sejtjei apró pumpaként működnek, a szembe pumpálják vissza a folyadékot a szaruhártyából. Erre azért van szükség, mert a szaruhártyának relatíve dehidrált állapotban kell lennie, csak így lehet átlátszó. Amint ezek a sejtek nem működnek, vizenyőssé, és egyben homályossá válik az egész szaruhártya. Ez történik akkor is, amikor valaki meghal, és azt mondják rá: „megtört a szeme fénye”. Az endothel réteg gyakran tönkremegy az életkor előrehaladtával, mert nem képesek osztódni a sejtjei: amennyivel születünk, annál mindig csak kevesebb lesz életünk végéig. Vannak olyan betegségek, amelyek kifejezetten ezek sorvadásával járnak, de károsodhatnak műtétek, sérülések miatt is.
Károsodhat a szaruhártya alapállománya, a stróma is. Ezt okozhatják olyan lerakódások, amelyek anyagcsere-betegségek miatt alakulnak ki, és homályosságot okoznak. Ide tartoznak azok a hegek is, amelyek sérülések miatt jönnek létre, vagy szaruhártya-gyulladás következtében keletkeznek. Ilyen például egy bakteriális szaruhártya-fekély, de kialakulhat kontaktlencse-viselőknél is baktériumok, gombák vagy amőbák miatt. Ezek gyógyíthatók helyi (pl. szemcsepp) kezeléssel, de maradhat utánuk heg. Ilyen esetben a szaruhártyát cserélni kell.
Sürgős szaruhártya-átültetésre annyira súlyos szaruhártya-gyulladás miatt is lehet szükség, aminek következtében a szaruhártya kilyukad.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A szaruhártyát cserélhetik egyben, de cserélhetik annak csak egy részét is. Klasszikus esetben a szaruhártyát teljes vastagságában cserélik (ez átlagosan 500-550 mikrométer), ezt nevezik perforáló keratoplasztikának. Megesik, hogy csak bizonyos rétegeket kell cserélni (a szaruhártyának 5 rétege van), azokat, amelyek nem működnek jól. Ezt nevezik lamelláris, más néven réteges keratoplasztikának. Ez technikailag bonyolultabb, mintha a szaruhártyát teljes vastagságában cserélnék, de a betegnek – mivel ez kisebb beavatkozás jelent – sokszor jobb ez a megoldás. A leggyakoribb, hogy a leghátsó réteg cseréjére van szükség. Ez kisebb nyílásokon keresztül is kivitelezhető, kevesebb varratra van szükség, emiatt a gyógyulás is gyorsabb.
Bár dolgoznak a kutatók azon, hogy szaruhártyát mesterségesen is létre lehessen hozni, egyelőre donoroktól érkező szaruhártyára cserélik a tönkrementet. A nagy különbség itt az, hogy míg egyéb szerveket, így például a vesét vagy a hasnyálmirigyet nagyon gyorsan át kell ültetni, addig a szaruhártya megfelelő technikákkal néhány napig konzerválható.
Az országban több szaruhártyabank is működik, ezek szakemberei járnak a patológiákra, és ellenőrzik, majd eltárolják a felhasználható szaruhártyákat. A felhasználhatóságnak sok kizáró oka lehet, ilyenek egyes szembetegségek, szemműtétek, például a szürkehályog-műtét. Mivel a látásjavító lézeres műtét éppen a szaruhártyán történik, az is kizáró ok, mert megváltoztatja a szövet vastagságát, geometriáját. A szaruhártya donorának vércsoportja nem kell egyezzen a betegével, de ha valakinek a szervezete már a sokadik szaruhártyát sem fogadja be, szükség van speciális immunológiai egyeztetésre. Alapesetben ilyet nem végeznek, itt a szabályok nem olyan szigorúak, mint más szerveknél.
A donortól szerzett szaruhártya tárolására nagyjából 10 napig van mód, a szövetek addig lehetnek a raktárban. A tárolás azért hasznos, mert a műtétek egy része sürgős, más részük viszont tervezhető. Utóbbinak adnak remek hátteret a szaruhártyabankok.
Magát a műtétet helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végzik, így a betegek fájdalmat nem élnek át. Az orvosok nem a szaruhártya teljes egészét cserélik, csak a középső (optikailag fontos) részét. A teljes szaruhártya nagyjából 12 milliméter átmérőjű, ebből szoktak egy kb. 7-8 milliméteres kört kivágni. Ezt a részt speciális körkéssel vagy lézeres módszerekkel vágják körbe, majd kiemelik. Ennek helyére illesztik be a donortól származó szaruhártya pontosan ugyanolyanra vágott darabját, majd varratokkal rögzítik. A varratok nagyon finomak, szabad szemmel szinte nem is láthatók, csak mikroszkóppal. A műtét után az új szaruhártya sejtjeit átépíti a befogadó szövet, a kollagén alapállomány pedig befogadja őket. Ezáltal fokozatosan lecserélődnek a sejtek.
Ha csak egy réteget kell cserélni, más technikát használnak: ilyenkor a réteges leválasztásról a mikrokeratom nevű eszközzel, lézerrel, speciális mechanikus eszközzel, vagy akár manuálisan gondoskodnak az orvosok. A munkát ez esetben is mikroszkóp alatt végzik.
Ritkán, de előfordul, hogy a szövetet a szervezet nem fogadja be, ilyen esetben az átültetést ismételni kell. Erre akkor szokott sor kerülni, ha valakinél nagyon akut gyulladás alakul ki, vagy a donor idős, így a szaruhártyája nem olyan életképes.
Mennyi időt vesz igénybe?
Ha minden rendben zajlik, a műtét fél óra alatt elkészül, de komplex esetekben (pl. súlyos maródásos sérülés esetén) több órát is igénybe vehet.
Milyen szakorvos végzi?
Szaruhártya-átültetést ilyen műtétekben jártas szemész végezhet. A beavatkozás nem rutinműtét, Magyarországon csak nagyobb központokban folyik, ilyen szakirányban képzett szemsebész szükséges az elvégzéséhez. A műtét után több napig a fekvőbeteg intézményben kell tartózkodni, nem egynapos sebészeti beavatkozásról van szó. A műtét sikerét a műtét előtti és utáni kezelés is nagyban meghatározza.
Hogyan kell rá készülni?
A transzplantációra várólista van, így a betegeknek folyamatosan készenlétben kell állniuk. A műtétről általában egy nappal korábban értesítik őket. Szerencsés, ha a várakozás időszakában nem viselnek kontaktlencsét. A betegeknek bizonyos esetekben immunrendszert gyengítő, vagy pl. vírusellenes gyógyszert kell szedniük a műtét előtt, de erre nincs minden esetben szükség.
Mire kell utána figyelni?
A szaruhártya-átültetés során nem felszívódó varratokat használnak, így azokat idővel el kell távolítani. Ennek időpontját az határozza meg, hogy a szaruhártya nem erezett szövet. Emiatt kisebb az esély a kilökődésre, ami előny, viszont a sebgyógyulás tovább tart: a varratokra akár fél-egy évig is szükség lehet, csak utána távolítják el őket. A varratok a látást nem zavarják, szépen behámosodnak.
A műtét után többféle gyógyszerre is szükség lehet attól függően, hogy milyen alapbetegség miatt kellett átültetni a szaruhártyát. Szemcseppeket mindig kell használni, és szükség van védőszemüvegre is. A gyógyszerekre hosszú hónapokig, esetenként évekig szükség van.
A betegeknek életük végéig kell ellenőrzésre járniuk, szemük pedig sérülékenyebb marad. Az például nagyobb rizikót jelent, ha belecsapódik egy ág, vagy belekapnak. A betegek vízbe jó darabig nem mehetnek, de idővel azért visszatérhetnek korábbi életmódjukhoz.
Jár vele fájdalom?
A szaruhártya-átültetés a helyi érzéstelenítés vagy altatás miatt nem jár fájdalommal, de műtét után a varratok miatt egy-két hétig szúró érzés jelentkezhet. Ha a műtét nem tervezetten történik, hanem súlyos gyulladás miatti szaruhártya-kilyukadás miatt sürgősen van rá szükség, a gyulladt szövetek miatt komolyabb fájdalmak is felléphetnek.
Kinél nem végezhető?
Súlyos immunológiai betegség esetén a műtét kimenetele rosszabb lehet, így ilyenkor mindig mérlegelni kell az elvégzésének lehetőségét. A gyerekek műtétje szintén komoly dilemmát jelent, ők ugyanis nehezen állják meg, hogy műtét után megdörzsöljék a szemüket. Hasonló a helyzet mindenkivel, aki nem jól kooperál, mert például mentálisan sérült. Ilyenkor nem csak az esetleges sérülések megelőzése nehéz, hanem a műtét után elengedhetetlen rendszeres szemcsepegtetés megoldása is.
Milyen szövődményi lehetnek?
Mivel műtét közben a szem középső része nyitva van, keletkezhetnek vérzések, csökkenhet a szemnyomás, sérülhet a szem szivárványhártyája. Kijöhet a szem belsejéből akár az üvegtest, vagy egyéb szövet, aminek a helye bent lenne.
A műtét legnagyobb rizikóját az adja, hogy a szaruhártyát úgy kell bevarrni, hogy a felszíne tökéletesen zárjon. Erre azért van szükség, mert a szem belsejében folyamatosan termelődik a csarnokvíz, így elengedhetetlen, hogy a seb vízzáró legyen. Ha nem az, kórokozó juthat be a szembe, emiatt belső gyulladás alakulhat ki. Ritkán, de megeshet, hogy a szaruhártyát a szervezet nem fogadja be. Műtét után kialakulhat szemnyomás-emelkedés is, ami torkollhat akár glaukómás rohamba is. Kialakulhat az átültetés után szürke hályog is.
A műtét után gyakran alakul ki szemszárazság, mivel a szaruhártya körbevágásakor körbevágják annak idegeit is. Ezek felelősek a könnytermelés szabályozásáért, így ha átvágják őket, és nem regenerálódnak, akár életre szóló szemszárazság is kialakulhat. Ilyenkor műkönnyek használatára van szükség.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Resch Miklós szemész szakorvosnak.