Célja
A vérben lévő alakos elemek, köztük a vörösvértestek (vvt vagy RBC - red blood cells, angol röv.), a fehérvérsejtek (fvs vagy WBC - white blood cells, angol röv.) és a vérlemezkék vagy trombociták (thr vagy PLT - platelet, angol röv.) abszolút számának meghatározására végzik. Ezekből többek között vérszegénységre, vérvesztésre, kiszáradásra, a szervezetben lévő gyulladásos folyamatokra, a vérképzőszervekből kiinduló daganatos betegségre (leukémia, limfóma), illetve egyéb vérképzőszervi betegségekre (pl. csontvelő-elégtelenség), véralvadási zavarok okára lehet következtetni. Választ ad a vérben található vérfesték (hemoglobin - Hgb) mennyiségére, a vér alakos elemeinek döntő többségét adó vörösvértestek és a vér folyékony alkotórészének, a vérplazmának az egymáshoz viszonyított arányára (hematokritérték - Htk), valamint a vörösvértestek átlagos térfogatára (MCV - mean corpuscular volume, angol röv.). Tartalmazhatja még a vörösvértestekre vonatkozó, számított értékeket is: MCH - az egy vörösvértestre eső átlagos hemoglobinmennyiség (mean corpuscular hemoglobin - angol röv.) MCHC - az egy vörösvértestre eső átlagos hemoglobinkoncentráció (mean corpuscular hemoglobin concentration - angol röv.) A számítás az alábbi képletek alapján történik: MCH = Hgb/vörösvértestszám MCHC = Hgb/Htk Általában szerepelnek a laboratóriumi rutinvizsgálatok közt.
Leírás
A vizsgálathoz vérvételre van szükség. Ehhez a gyermeket leültetik egy székre, a kart szabaddá kell tenni. A felkart egy gumiszalaggal elszorítják, ettől a gyűjtőerekben (vénákban) megszűnik a véráramlás, azok megtelnek vérrel, faluk kitágul, könnyebben szúrhatók. Arra is kérhetik a gyermeket, hogy többször egymás után szorítsa ökölbe a kezét. Ezáltal több vér áramlik a karjába, a vénái jobban telítődnek. Általában a könyökhajlatban vagy a kézháton futó gyűjtőerek egyikét szúrják meg. A szúrás helyén lévő bőrfelületet lefertőtlenítik. Egyszer-használatos steril tűt vezetnek a vénába, és fecskendővel vagy speciális, zárt rendszerű, vákuumos vérvételi csővel leszívják a kellő mennyiségű vért. Ezt követően megkérik, hogy nyissa ki lassan az öklét, felengedik a felkarjára felhelyezett gumiszalagot, és a tűt kihúzzák a vénából. Csecsemőknél a fejvénákat is használhatják vérvételre, síráskor ezek kidagadnak. A szúrás helyét leragasztják, és arra kérik, hogy pár percig nyomja a kötést a szúrás helyére, hogy mielőbb megszűnjön a vérzés.
Előkészítés
Nem szükséges.
Figyelem!
Ha a gyermek vérzékenységben szenved vagy véralvadásgátló gyógyszert szed, a vérvétel előtt feltétlenül a szülő közölje ezt az orvossal. Ilyenkor a szokottnál erősebb, hosszabb ideig tartó vérzés léphet fel. A vérvételt követően perceken át nyomja türelmesen a gézt vagy papírvattát a szúrás helyére, így kisebb a bőralatti bevérzés kialakulásának esélye.
Jó, ha tudja
A vérkép nagyon gyorsan képes változni, órák, napok alatt jelentős eltérés észlelhető benne.
Veszélye
Vérzés, véraláfutás, gyulladás kialakulása a szúrás helyén. Szédülés vagy ájulás a vérvételt követően.
Fájdalom
A vérvételhez szükséges tűszúrás az egyéb tűszúrásokhoz hasonló fájdalommal jár.
Lelet
Rendszerint feltüntetik, és az értékek körülbelül az alábbi tartományokba eshetnek: