Célja
A verőeres (artériás) vérnyomás (a vér érfalra gyakorolt nyomásának) vizsgálata. Hozzátartozik az általános orvosi vizsgálathoz. A beállított vérnyomáscsökkentő kezelés hatásossága is ellenőrizhető vele.
Leírás
Szabályszerűen minden ruhát el kell távolítani a páciens alátámasztott, a szív szintjébe felemelt karjáról. A vérnyomásmérő mandzsettáját körbetekerik a felkarján. A sztetoszkópot (fonendoszkóp, "hallgató") a karját ellátó verőér fölé helyezik a könyökárokba, és a vérnyomásmérő mandzsettát gyorsan felfújják, mintegy 30 Hgmm-rel magasabb nyomásúra, mint ami a páciens várható vérnyomása. A mandzsettát ezután lassan, másodpercenként 2-3 Hgmm-es sebességgel leengedik, miközben az áramló vér által keltett hangokat hallgatják. A hangok megjelenése az ún. szisztolés (a vérnyomásérték első száma, a "per" előtti érték), míg azok eltűnése az ún. diasztolés vérnyomás értéke (a vérnyomásérték második száma, a "per" utáni érték).
Előkészítés
A vizsgált személynek a vérnyomásmérést megelőző fél órában kerülnie kell a testmozgást, az étkezést, a dohányzást, a kávé-, a tea- és az alkoholfogyasztást. Az orvosi rendelőben nehezen megvalósítható, de otthon a helyiségnek, ahol a vérnyomásmérés zajlik, kellemesen melegnek, csendesnek kell lennie, és lehetővé kell tenni, hogy a beteg legalább 5 percig kényelmesen, a hátát megtámasztva ülhessen és pihenhessen egy széken. A karizmait el kell lazítania, és azt a karját, amelyen a mérés történik majd, a szívével egy magasságba kell felemelnie és alátámasztania, pl. egy asztalon. A beteg a gyógyszereit a szokott módon szedje.
Figyelem!
Ha a gyógyszereit a beteg netán nem az előírás szerint szedi, ne szedje a vizsgálat napján se másként! Nemcsak az orvosát, saját magát is becsapja, ha nem a tényleges gyógyszerelés melletti értékeket méri a készülék. Ha otthon, saját magának méri valaki a vérnyomását, automata vagy félautomata készülékkel, fontos, hogy pontosan ismerje, hogyan kell a készülékét használnia: hogyan kell felvennie a mandzsettát, hol van benne az érzékelő, és hova kell azt a felkarján helyeznie.
Jó, ha tudja
Az ember vérnyomása többek között a légzéstől, az érzelmektől, a testmozgástól, az étkezéstől, dohányzástól, alkoholtól, a hőmérséklettől, a húgyhólyag feszülésétől, fájdalomtól és bizonyos gyógyszerektől függően percről-percre változik. Ezt befolyásolja még az életkor és a huszonnégy órás napi ritmus, valamint a vérnyomásmérés körülményei is, pl. az ún. "fehérköpeny hipertónia". Befolyásolják továbbá olyan testi adottságok, mint az elhízás, vagy egyes betegségek, melyek megváltoztathatják a vérnyomást, vagy nehézzé, esetleg pontatlanná teszik a mérést. A mandzsetta, amit a felkar köré kell tekerni, nem nyújtható textíliából készül, és egy felfújható gumipárnát borít. A kar köré legtöbbször tépőzárral lehet rögzíteni. A túl kicsi gumipárnával kórosan magas, a túl naggyal kórosan alacsony vérnyomásértéket lehet mérni. A felnőttek számára ajánlott gumipárna szélességének 13-15 cm-nek, míg hosszának 30Ó35 cm-nek kell lennie, hogy körülérjen egy átlagos felkart. Vastag felkarhoz nagyobb, vékony vagy gyermekkarhoz kisebb mandzsetta szükséges. Ideális esetben a legelső vérnyomásméréskor mindkét felkaron elvégzik a vizsgálatot, majd a továbbiakban azon a karon mérik a vérnyomást, amelyiken a magasabb értéket mérték először. Megismételt mérés esetén az egymást követő mérések között legalább 2 perc szünetnek kell eltelnie. A köztudatban elterjedt nézettel szemben a "per" érték nem a pulzusszám.
Veszélye
Veszélytelen vizsgálat.
Fájdalom
Nem fájdalmas vizsgálat. A felfújt mandzsetta kellemetlenül szoríthatja a karját.
Lelet
Normális esetben a vérnyomása az élettani határértékek között mozog. Egy mérés eredménye alapján nem lehet azt mondani, hogy valakinek magasvérnyomás-betegsége van.