A koronavírus elleni globális vakcinakísérletekkel párhuzamosan megy a találgatás, hogy milyen lesz az elsőként piacra kerülő, tömegesen elérhető oltóanyagok hatékonysága, ez ugyanis - egyéb tényezők mellett - nagyban befolyásolhatja a COVID-19 járvány végét. Amit egyelőre még csak megbecsülni lehet, azt is csak óvatosan. A politico.com írásában hozzáértő orvosok, szakemberek véleményét alapul véve összegzi a járvánnyal kapcsolatos kilátásokat.
2021-ben jöhet a tömeges oltás
Noha számos ismeretlen körülmény nehezíti a SARS-CoV-2-vírus elleni hatékony védekezést - és ez egy darabig még biztosan így lesz - optimista elképzelések szerint Amerikában legalább egy, COVID-19 ellen védő vakcina engedélyezése megtörténhet 2021 elejéig. Ugyan Donald Trump elnök már hónapokkal ezelőtt - minden tudományos és reális alapot nélkülözve - belengette, hogy az amerikai elnökválasztás idejére kész lesz az első vakcina, amit 2021 áprilisáig minden amerikai megkap, egyre inkább látszik, hogy ez a politikai okokból kívánatos céldátum irreális. Még akkor is, ha a Pfizer amerikai gyógyszergyár néhány hete azt ígérte, hogy októberre elkészül az első biztonságos és hatékony SARS-CoV-2-vírus elleni oltóanyag. Ez jól hangzik, de mivel a klinikai tesztelés harmadik fázisa jelenleg is zajlik - szeptember közepén nyolc készítmény volt ebben a fázisban világszerte -, valójában kicsi rá az esély.
Larry Corey, az amerikai kormány által finanszírozott klinikai tesztek koordinálásáért felelős virológus, immunológus szakértő is csak találgatni mer: mint mondja, február előtt valószínűleg nem lesz széles körben elérhető, engedélyezett vakcina az Egyesült Államokban. Az engedélyezés után pedig újabb versenyfutás kezdődik az idővel: csak Amerikában két részoltással számolva összesen 660 millió adag vakcinát kell legyártani, fecskendőbe tölteni, felcímkézni, betegtájékoztatóval ellátni, becsomagolni. És akkor még ott van a szállítás és a tárolás kérdése: a Pfizer vakcináját például mínusz 70 fokon kell tárolni, ez pedig az orvosi rendelőkben, a háztartásokban, vagy az iskolákban lehetetlen feladat, amit rövid idő alatt szintén meg kell oldani. Mindezeket figyelembe véve szakértők szerint legkorábban kora tavasszal vagy nyáron lehet széles körben elérhető és hozzáférhető koronavírus elleni oltás. "Hatalmas logisztikai kihívás, hogy a lakosság többsége négy héten belül megkaphassa a két részoltást" - folytatta a sort Ezekiel Emanuel onkológus, Barack Obama amerikai elnök egykori tanácsadója, aki már csak ezért sem tartja valószínűnek, hogy 2021 novembere előtt eredményes lehet a tömeges vakcináció.
Így kontrollálható a koronavírus-járvány
A logisztikai nehézségek és a szoros határidők ellenére viszont a legtöbb legtöbb szakértő egyetért abban, hogy az Egyesült Államok 2021 novemberére eljuthat odáig, hogy a lakosság nagy része átesik a védőoltásokon. Ami azt jelentheti, hogy a COVID-19 járvány 2021 második felére bizonyos feltételekkel kontrollálható lesz. "Ehhez két dolog kell: a kötelező higiéniai szabályok betartása és a megfelelő oltóanyag. Egyik sem működhet a másik nélkül" - emelte ki a két legfontosabb tényezőt Paul Offit amerikai gyermekorvos, a Vaccine Education Center igazgatója. Ehhez jön még persze néhány feltétel: a zárt térben való kötelező maszkhasználat , a távolságtartás (és a tömeges rendezvények elkerülése).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hasonló nézetet vall Florian Krammer virológus is: véleménye szerint 2021 novemberére a SARS-CoV-2-vírus lényegesen kevesebb megbetegedést okoz majd Amerikában, és jelentős visszaesés várható a halálos áldozatok számában is. Ehhez azonban arra is szükség lesz, hogy megfelelő mennyiségű, gyorsan elvégezhető és pontosan kiértékelhető teszt álljon rendelkezésre.
Mikor térhet vissza az élet a normál kerékvágásba?
"Nem egy bizonyos napon ér majd véget a koronavírus-járvány" - hangsúlyozza Angela Rasmussen virológus, utalva arra, hogy hiába kapják meg az emberek a védőoltást, nem érdemes azzal számolniuk, hogy azonnal visszatérhetnek majd korábbi életükhöz. Hozzáteszi: jelenlegi tudásunk szerint ez egy évekig elhúzódó folyamat lesz. Óvatos becslések szerint a nyájimmunitás eléréséhez Amerikában - belekalkulálva azt is, hogy a reprodukciós ráta egy alatt marad, vagyis a fertőzöttek egy embernél kevesebbnek adják át a betegséget - akkor valósulhat meg, amikor a lakosság 60-70 százaléka immunitást szerez. Ehhez viszont kutatók szerint arra van szükség, hogy a vakcina hatékonysága legalább 75 százalékos legyen.
A legtöbb szakértő viszont kételkedik benne, hogy az első generációs védőoltások elég hatékonyak lesznek, egy új vakcina gyors engedélyezése magában hordozza ugyanis - éppen a klinikai tesztek harmadik fázisának rövidsége miatt - annak kockázatát, hogy nem várt mellékhatások lépnek fel, ha a vakcina túl hatékony immunválaszt okoz. Ezt a gyógyszergyártók nem szívesen vállalják be, ezért inkább azt választják, hogy vakcinájuk kevésbé hatékony immunválaszt keltsen.
Amennyiben az első COVID-19 ellen védettséget nyújtó oltás hatékonysága csak 50 százalékos lesz - erre utalt nemrégiben Anthony Fauci, a Fehér Ház járványügyi főtanácsadója -, akkor a járvány kontrollálása érdekében kiemelkedően magas átoltottságot kell elérni. Az is meghatározza ugyanis a járvány lassulásának ütemét, hogy hányan hajlandóak beadatni maguknak a védőoltást. Ez viszont annak fényében, hogy felmérések szerint az amerikaiak kétharmada nem tervezi magát az első elérhető vakcinával beoltatni, szakértők szerint nem lesz egyszerű menet.
Homokszemek a gépezetben
Az immunitás megszerzéséhez két részoltás szükséges, ami Ezekiel Emanuel szerint további kételyekre adhat okot. "A védőoltást kísérő lehetséges mellékhatásokat bekalkulálva - láz, hidegrázás, megfázásos tünetek - kérdéses, hányan jelentkeznek majd önként a második részoltásért" - magyarázza Emanuel, attól tartva, hogy sokan csak egyetlen oltáson esnek majd át. És ehhez jön még az egyik legfontosabb és máig legnagyobb bizonytalanságot okozó tényező: hogy átlagosan meddig tart majd a COVID-19 fertőzés következtében kialakuló természetes védettség és a vakcina által megszerzett mesterséges immunitás. (E kettő eredményezi a nyájimmunitást.)
A járvány terjedésének lassítása már siker
A sok kérdőjel még nem ok a pánikra. Bármennyire is hatékony egy vakcina, ha biztonságos, jobb a semminél - vélik a szakemberek. "Még akkor is, ha nem sikerül a nyájimmunitás elérése. Minél közelebb kerülünk ehhez, annál jobban lassíthatjuk a járvány terjedését" - mondja Florian Krammer, hozzátéve, hogy azért az 50 százalékos hatékonyságú oltóanyag veszélyeket is rejt magában. Hamis biztonságérzetet kelt az emberekben, mondván, megkapták az oltást, védettek. Felszabadulnak, felhagynak az óvatossággal, visszatérnek korábbi társasági életükhöz - színházba, moziba, étterembe, szórakozóhelyekre, koncertekre járnak - és minden kezdődhet elölről.
Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy noha a WHO és a Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (GAVI) 2 milliárd vakcinát ígért a legveszélyeztetettebbek számára 2021-ben, ez azt jelenti, hogy a világ lakosságának körülbelül 60 százaléka nem jut védőoltáshoz 2022-ig. "A legtöbb ember azt hiszi, hogy a vakcina egyszer s mindenkorra megszünteti a járványt" - mondja Angela Rasmussen. "De nem fogja. Eddig hivatalosan mindössze két vírust sikerült teljesen felszámolni. A COVID-19 valószínűleg örökre itt marad velünk" - teszi hozzá. A bizonyos ideig tartó immunitás csupán annyit jelent, hogy a SARS-CoV-2-vírus kontrollálhatóbb, kezelhetőbb lesz, és szövődményei ritkábban vezetnek majd súlyos egészségkárosodáshoz , esetleg halálhoz.
Ahogy egyre többen szereznek majd védettséget a koronavírus ellen, és egyre hatékonyabb lesz a fertőzöttek kezelése - a gyakorlati tapasztalatoknak köszönhetően a kezelési módok és a rendelkezésre álló gyógyszerek is specifikusabbak lesznek -, a COVID-19 lassan belesimul majd a hétköznapi betegségek közé, amin az emberek többsége minden télen átesik - olvasható a politico.hu cikkében.
Ez is érdekelhet
Noha ezek a szakértői vélemények az Egyesült Államok járványkezelési stratégiáját tükrözik, és az ottani statisztikákon, tapasztalatokon alapulnak, a tendencia nagyon hasonló lehet a világ minden táján.
