Bőr- és nemi betegségek : Aktinikus keratózis
Az emberi szervezet legnagyobb szerve a bőr, amely a test felszínét a külvilág felé fedi. Egy felnőtt embernél 1,6-1,8 négyzetméter, a testsúly 15 százalékát teszi ki. Sokrétű feladatot ellátó, bonyolult szerv, működése az élet sok szempontjából pótolhatatlan. Betegségei amellett, hogy kellemetlenek, de jól láthatók, feltűnőek is, nemcsak egészségi, hanem esztétikai, lelki problémát is jelentenek. A bőr és a szervezet egyéb részeinek szoros kapcsolata miatt a bőrbetegségeknek csupán egy része önálló bőrelváltozás , jelentős részük a szervezet egyéb betegségével függ össze.
Aktinikus keratózis tünetei és kezelése
Mi az aktinikus keratózis?
Az aktinikus keratózis (AK) egy napsugárzás okozta, gyakori bőrbetegség, mely nemcsak esztétikai problémát jelent, hanem akár bőrrákhoz is vezethet. Fontos tehát a korai felismerés és az idejében elkezdett kezelés. A pikkelyes, hámló, nehezen gyógyuló bőrelváltozást gyakran "napfoltoknak", "nap okozta keratózisnak" vagy „szoláris keratózisnak” is nevezik.
Tünetek
Az aktinikus keratózis okai
A tünetek a napfény, a káros UV-sugárzás által okozott károsodás következtében alakulnak ki.
Az aktinikus keratózis előfordulása
Leggyakrabban idősebb felnőtteknél fordul elő, különösen azoknál, akik évekig voltak kitéve napsugárzásnak. Elsősorban a világosabb bőrű, szőke hajú vagy szeplős embereknél jelentkezik, akik könnyen leégnek, illetve akik a munkájuk miatt többet tartózkodnak a szabadban, napsütésben. Azoknál is gyakrabban fordul elő, akik rendszeresen napoznak vagy szoláriumoznak.
Az aktinikus keratózis tünetei
Az UV-sugaraknak nagyobb dózisban kitett bőrfelület először szárazzá, ráncossá válik. Az aktinikus keratózis lassan növekszik, és általában 40 év felettieknél jelenik meg először. A ruhával nem fedett bőrfelületek jobban ki vannak téve az UV-sugárzás káros hatásainak, így elsősorban az arcon, a homlokon, a füleken, az orron, a felső ajakon, a homlokon, a tarkón, az alkarokon, a kézfejeken és a fejbőrön jelenhetnek meg pikkelyes plakkok, hámló, lemezes felületek, foltok, amelyek nehezen gyógyulnak.
Ezek lehetnek lapos vagy a bőr felszíne fölé kiemelkedő, pikkelyes, lemezes vagy vöröses, rózsaszínes, barnás, szürkés foltos hegek, illetve sebek is. Méretük lehet néhány milliméteres, de akár 2-2,5 centiméteres is. Előfordulhat érzékenység, fájdalom vagy égő érzés a bőrön, de az érintett terület megvastagodhat, illetve viszkethet is. Az érintetteknél előfordulhat az ajkak folyamatos szárazság érzete, illetve fehéres elszíneződés az alsó ajkakon, amely érdes, kirepedezett lehet.
Az aktinikus keratózis diagnózisa
Az aktinikus keratózis diagnózisa általában a klinikai tünetek fizikális vizsgálata alapján történik. A bőrgyógyász megvizsgálja az érintett bőrfelületet, és szükség esetén bőrbiopsziát végezhet, hogy kizárja a bőrrákot. Ez azért indokolt, mert az aktinikus keratózis idővel laphámsejtes karcinómává alakulhat.
Az aktinikus keratózis kezelése
Mivel a betegség nem jelentkezik komolyabb tünettel a bőrön megfigyelt változásokon túl, a páciens ritkán fordul vele orvoshoz. Szűrővizsgálaton a bőrgyógyász szakorvos ugyanakkor felfedezheti a problémát, melyet a sérült bőrfelület eltávolításával orvosolnak. Ha a keratózisos bőrfelület túl nagy kiterjedésű, akkor azt nem távolítják el teljesen, ilyenkor a leginkább sérült, megkérgesedett részeket metszik ki. Emellett alkalmazhatnak kémiai hámlasztást, lézeres kezelést, fotodinámiás terápiát – mely során a bőrt speciális fénynek teszik ki – krémeket, illetve fagyasztásos módszert (krioterápiát) is.
Az aktinikus keratózis szövődményei
Az érintetteknél nagyobb eséllyel alakul ki újra a betegség, de a bőrrákos megbetegedések kockázata is magasabb. A bőrbetegség tehát egyfajta rákmegelőző állapot: a megfigyelések szerint mintegy 10-15 százalékban alakulhat át laphámsejtes bőrrákká.
Az aktinikus keratózis megelőzése
- Használj naptejet még a felhős napokon és télen is! Fontos, hogy azt 20-30 perccel azelőtt kend fel, mielőtt a napra mennél!
- Mindig a bőrtípusodnak megfelelő faktorszámú készítményt válassz! Magyarországon tavasszal vagy nyár elején minimum 30-as faktorszámú naptejet érdemes használni, majd később a bőr barnulásával alacsonyabb faktorszámú is elég lehet. A gyerekeknek az erősebb, 50-es fényvédő használatát javasolják a bőrgyógyászok, mert felhámjuk – a bőr legfelső rétege – még nagyon vékony.
- Bizonyos időközönként újra és újra kend be magad!
- Délelőtt 10 és délután 4 óra között kerüld a direkt napfényt!
- Ne feledd a fényvédő ajakbalzsam használatát sem!
- Rendszeresen végezz önvizsgálatot, aminek során végignézed a bőrödön található esetleges elváltozásokat!
- Rendszeresen végeztess bőrgyógyászati szűrést!
- Kerüld a szolárium használatát!
- Amennyiben a fent felsorolt tünetek bármelyikét tapasztalod, keress fel egy bőrgyógyászt!
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+8 °C
Minimum:
-2 °C
Északnyugat felől a Dunántúlon, valamint északkelet felől a keleti országrészben tovább szakadozik, csökken a felhőzet. A középső és déli tájakon azonban tartósan felhős marad az idő, ott még az esti órákban is előfordulhat zápor, havas eső zápor, illetve hózápor. Az északias szél késő délutántól elkezd veszíteni az erejéből. Késő estére többnyire -3 és +5 fok közé hűl le a levegő. Orvosmeteo: hidegfront, hózápor és viharos szél nehezíti a hétfőt
