Pszichiátriai betegségek : Asperger-szindróma
A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.
Asperger-szindróma tünetei és kezelése
Mi az Asperger-szindróma?
Az Asperger-szindróma nem külön betegség, hanem az autizmus spektrum zavar egyik típusának, vagy inkább "szeletének" ma már nem hivatalos elnevezése. Az érintetteknek komoly kommunikációs, a társas világ megértésével kapcsolatos problémáik vannak, illetve gondokkal küzdenek azokon a területeken, ahol viselkedésük megfelelő megszervezésére, gondolkodásuk rugalmasságára lenne szükség.
Tünetek
Viszont jó a beszédkészségük, jók az intellektuális képességeik. Utóbbi miatt magát a szindrómát gyakran titulálják "enyhe autizmusnak", de ez nem igaz: attól, hogy az érintettek folyékonyan beszélnek és ugyan egyenetlen, de jó intellektuális képességekkel rendelkeznek, autizmusuk még lehet markáns. Viszont azt - persze nem tudatosan - jól tudják kompenzálni és elfedni egyéb képességeikkel. De ettől még az Asperger-szindrómás emberek "furcsasága" föltűnik a környezetnek.
Az Asperger-szindróma előfordulása
Nehéz meghatározni a pontos előfordulási gyakoriságot. Az autizmus előfordulása az óvatos becslések szerint is több mint 1 százalékos, tehát elég gyakori. Vannak arra vonatkozó vizsgálatok is, hogy ezen belül hányan lehetnek Asperger-szindrómások: nagyjából 20 százalékuk tartozhat ebbe a csoportba. Ez azt jelenti, hogy míg hazánkban nagyjából 100 ezer ember lehet érintett autizmus spektrum zavarban, addig közülük 20 ezer lehet jól beszélő, jó képességű Asperger-szindrómás. Problémáikat a laikusok, vagy gyakran akár a pedagógusok sem ismerik fel, sokszor csak "rossz magaviseletű gyereknek" tartják őket. Az érintettek gyakran válnak kiszolgáltatottakká, iskolai vagy munkahelyi zaklatás, bántalmazás célpontjává.
Az autizmus spektrum zavar családon belüli halmozódása nagyon erőteljes, ezt sok vizsgálat kutatja jelenleg is. Ha például egy családban már van autizmussal élő gyerek, akkor annak esélye, hogy a következő kicsi is érintett lesz, a friss tanulmányok szerint 15-20 százalékos.
Az Asperger-szindróma okai
Az autizmus okai általában biológiaiak. Maga a zavar genetikailag erősen, de nem 100 százalékban meghatározott. Utóbbi nagyon összetett, több gén, azoknak is többféle konstellációja határozza meg. A bonyolult hátteret a kutatók máig nem látják át, egyedül abban biztosak, hogy több gén áll a szindróma megjelenésének hátterében.
A környezeti tényezők is szerepet játszhatnak kialakulásában, de a legerőteljesebb mindenképpen a genetikai háttér. Jelenleg intenzíven kutatják, hogy mi játszik még szerepet a szindróma kialakulásában. Azt már tudják, hogy a gyereknevelés ebből a szempontból nem számít. Viszont a génmutációt okozó, vagy a méhen belüli agyfejlődést befolyásoló környezeti ártalmaknak már lehet szerepük. Ennek mikéntjét most vizsgálják. Kutatják a légszennyezettség esetleges hatását is. A kutatók már látják azt is, hogy az idősebb apai életkor megnöveli a rizikót, vezethet olyan génmutációhoz, ami növeli az autizmus megjelenésének esélyét.
Az Asperger-szindróma diagnózisa
Az Asperger-szindróma diagnózisának mikéntje megegyezik az autizmuséval. Megbízhatatlanná egyedül az teheti, ha a gyereket vagy a felnőttet csak "keresztmetszeti képben" nézik, tehát csak fél óráig, pár napig vagy egy hétig vizsgálják. Ez nem elegendő, a teljes fejlődési képet nézni kell, interjúvolni kell a szülőket is, több területről kell adatokat, információkat gyűjteni. Tehát a keresztmetszeti kép mellett hosszmetszetire is szükség van.
A diagnózis felállításakor megfelelő diagnosztikus eszközöket kell használni. Ilyen a standardizált szülői interjú (ez az úgynevezett autizmus diagnosztikus interjú, Autism Diagnostic Interview-Revised, rövidítve ADI-R), amit az ADOS (Autizmus Diagnosztikus Obszervációs Séma), a gyerekkel vagy az érintett felnőttel végzett standard, játékos-beszélgetős teszt egészít ki. A szakemberek ezeket értékelik ki megadott szempontok szerint, majd - többek között - ezek alapján alakítják ki véleményüket. Magát a diagnózist ideális esetben egy több szakemberből - az érintettől függően gyerek vagy felnőtt pszichiáterből, autizmushoz értő pszichológusból és gyógypedagógusból - álló team állítja fel. Ez Magyarországon csak kevés helyen történik így, de szerencsére fejlődés tapasztalható ezen a területen.
Az Asperger-szindróma tünetei és kórlefolyása
Az Asperger-szindrómát viszonylag későn szokták észrevenni, jellemzően nem derül ki kisgyerekkorban, inkább csak 6-7 évesen. Ennek oka, hogy nem jár vele olyan beszédfejlődési elmaradás, ami a szülő számára nagyon erős jel lenne. A kicsik időben elkezdenek beszélni, sokat és jól beszélnek, sőt kicsit felnőttesen is kommunikálnak: túl pedáns a szóhasználatuk, érdekes kifejezéseket használnak. Ezt egy darabig aranyosnak tartják a felnőttek, de idővel "koravénnek" titulálják miatta a kicsiket.
A legárulkodóbb jel az, ahogy a gyerekek társas környezetben, különösen a kortársaik között viselkednek: míg felnőttekkel egész jól kijönnek, addig gyerekek közt már látványos, hogy szociális megértésük nem megfelelő. Nem vagy nehezen érik kortársaik viselkedését, érzelmeit és szándékait, emiatt furcsán reagálnak közeledésükre.
Bár van ilyen is, az érintettek - gyerekek és felnőttel egyaránt - társaságban jellemzően nem visszahúzódnak, hanem próbálkoznak beilleszkedni, csak éppen "rosszul". Odamennek másokhoz, és furcsa dolgokat kérdeznek: elsősorban olyasmit, ami iránt ők érdeklődnek. Például megkérdezik, kinek milyen mosógépe van otthon, tudja-e, hogy melyik bolygó milyen távol van a Földtől. Tehát kezdeményeznek, de mások nem tudnak mit kezdeni furcsa, szokatlan kérdéseikkel, emiatt inkább elhúzódnak tőlük.
A nem kellőképpen toleráns környezet a furcsán viselkedő, a szociális szabályokat, különösen az íratlanokat nehezen érzelmező, gyakran nem követő, olykor túl őszinte vagy folyton csak a saját érdeklődési köréről beszélő gyerekeket, felnőtteket nem kezeli jól. Vagy megjegyzéseket tesznek viselkedésükre, vagy kerülik, kiközösítik őket. A problémát az adja, hogy a zavar mögött nincs "címke", nem tudják a választ arra a kérdésre, hogy a szembetűnő problémákat mi okozza. Pedig sok jó képességű autizmussal élő ember megpróbál mindent megtenni annak érdekében, hogy a lehető legkevésbé lógjon ki a többségi társadalomból. Ez viszont rengeteg energiát igényel tőlük, az pedig nem elvárható, hogy tökéletesen be tudjanak olvadni egy-egy közösségbe.
Az Asperger-szindróma kezelése
Az Asperger-szindróma kezelésének alapelvei azonosak az autizmuséval, hiszen a zavar mögötti kognitív információfeldolgozási nehézségek nagyon hasonlóak. Kezelését mindössze másképp "hangolgatják". Több a verbális segítség, mellette pedig mindent megjelenítenek vizuálisan is, lerajzolva vagy leírva. Ennek oka, hogy a vizuális támogatás a nagyon jól beszélő autizmussal élőknél is fontos. Nélkülözhetetlen a strukturáltság is, tehát az, hogy az érintettek lássák, mi feléjük az elvárás, hogyan jutnak el a célig, azt követően mi történik, mi jelenti a sikerélményt. Ennek megtapasztalásában éppen úgy segíteni kell egy gyengébb képességű érintettet, mint egy jobb intellektuális képességűt.
Fontosak a társas készségeket fejlesztő finom módszerek is. Asperger-szindrómánál ezek speciálisabbak, lévén a szakemberek olyan módszereket alkalmaznak, amelyekhez nagyobb értelmi kapacitásra, jobb verbális képességekre van szükség. Ilyen a szociális történet-technika, vagy az úgynevezett videó feedback-tréning. Ezek olyan fókuszált módszerek, amelyek segítik csiszolgatni a gyerekek szociális képességeit, társas megértését.
A terápia, a fejlesztés és az oktatás célja mindig az, hogy a gyerekek és felnőttek a lehető a legönállóbb emberként élhessenek. Kerülendő, hogy a környezet és a pedagógusok addig "passzírozzák" őket, amíg összetörnek annak súlya alatt, hogy pont ugyanolyanok legyenek, mint a többség. Ennek érdekében az "egyensúlyozás" folyamatos kell legyen, a cél pedig nem a "normalizálás", hanem annak segítése, hogy az érintettek eljuthassanak a sikerélményekig, az önállóságig.
A fejlesztést segítő szakemberek oktatásában komoly előrelépést jelent, hogy a ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán - Európában egyedülálló módon - van olyan képzés, amelyen alapképzésben, autizmus szakirányos gyógypedagógusokat képeznek. Eddig látássérülésre, hallássérülésre, értelmi akadályozottságra, tanulásban akadályozottságra, mozgássérülésre, logopédiára és pszichopedagógiára szakosodhattak a hallgatók. Az első autizmus szakosok 2015-ben kapták meg diplomájukat. Ezzel lehet a leginkább segíteni azt, hogy az ellátás a lehető legjobb legyen. Persze nem csak a gyógypedagógusokat kell képezni, de azon a területen az legalább már megoldott.
Az Asperger-szindróma gyógyulási esélyei
A fejlesztés drámai javulást hozhat, de csak akkor, ha időben elkezdődik, jól felkészült, autizmushoz értő szakemberek végzik, egyénre igazítják. Teljes gyógyulás azonban nem várható, lévén a zavart a teljes neurobiológiai fejlődésre ható bonyolult genetikai háttér határozza meg. Bár ez is nagyon egyéni, abban mindenképpen lehet előrelépés, hogy valaki mennyire intenzív támogatásra és fejlesztésre szorul: van, akinek felnőtt korában is folyamatos figyelemre, támogatásra van szüksége, míg másnak elég lehet az, ha kéthetente egyszer találkozik a terapeutájával.
Az érintettek tanulhatnak, sok köztük az egyetemista, a végzettek a nyílt munkaerőpiacon is megállhatják a helyüket. Az életük akkor lehet különösen nehéz, ha munkahelyükön nem tudnak problémájukról, vagy az egyetemeken nem megfelelően támogatják őket. A felsőoktatásban már léteznek "fogyatékosügyi koordinátorok", akiktől regisztráció után segítséget lehet kapni. A munka világában a helyzet már nehezebb, mert noha autizmusra is létezik támogatott foglalkoztatottság, külön módszertana is van, de egyelőre kevesen csinálják jól. Az Asperger-szindrómásoknak a családalapításra kisebb esélyük lehet, lévén éppen a finom szociális jelzéseket olvassák nehezen. Bár vannak pozitív példák, a partnerkapcsolatok keresése és találása a többségnél komoly nehézségekbe ütközik.
Az Asperger-szindróma megelőzése
Klasszikus értelemben vett megelőzés ugyan nem létezik, de a korai felismerés és fejlesztés nagyon sokat segít. A zavart a legkorábban másfél éves korban lehet észlelni, de ha a kicsi már ekkortól, tehát másfél, kettő vagy három éves kortól megfelelően profi és intenzív korai autizmus-specifikus fejlesztést kap, nagyon sok későbbi probléma és nehézség megelőzhető. Az egyedüli gond az, hogy a nagyon jól beszélő Asperger-szindrómás gyerekeket ebben az életkorban nehéz kiszűrni, többségüket csak 6-7 éves korban fedezik fel. Emiatt az ELTE Gyógypedagógiai Kara olyan szűrőeszköz kifejlesztésén dolgozik, amely segíti a korai felismerést. Fejleszteni ugyanis később is lehet, de annál nagyobb sikereket lehet elérni, minél korábban megkezdik ezt.
Hasznos tudnivalók az Asperger-szindrómáról
Az autizmust 1943-ban, illetve 1944-ben írták le először: Leo Kanner amerikai gyerekpszichiáter 1943-ban 11 esetet írt le, egy évvel később pedig egy Asperger nevű bécsi gyerekgyógyász rögzített 4 esetet. Asperger esetei jól beszélő, jó intellektusú páciensek voltak, de kommunikációjukban, társas interakciójukban, érdeklődésükben rendkívül szokatlan viselkedéseket mutattak. Asperger már ekkor olvasta Kanner cikkét (ő maga németül publikált, cikkét a világ jóval később ismerte meg), és már akkor úgy gondolta, hogy mindketten ugyanarról a szindrómáról beszélnek, csak két külön "szeletét" találták meg.
Amikor a tudósok az 60-as években megkezdték az autizmus kutatását és létrejött a megbízható autizmus diagnosztika, még azokat az eseteket fedezték fel, akik tankönyvi példái voltak az autizmusnak: gyengébben beszéltek az átlagnál, intellektuális képességzavarban (értelmi fogyatékosságban) is érintettek voltak az autizmus mellett. Tehát markánsabb esetek voltak. Később kerültek szakemberek elé azok, akik jó intellektuális és verbális képességekkel rendelkeztek. Az ő szüleik nehezen vették tudomásul, hogy gyerekük diagnózisa ugyanaz, mint a "sarokban ülő, nem beszélő, kezeit nézegető" gyereké.
Lorna Wing angol gyerekpszichiáter - aki az autizmus kutatásának nagy szaktekintélye volt, és akinek magának is autista gyereke volt - a klinikai gyakorlatban ekkor különítette el az Asperger-szindrómát az autizmustól. Nem azt mondta, hogy külön fejlődési zavarról van szó, de az elválasztással könnyebben feldolgozhatóvá tette a szülők számára a diagnózist.
Később az Asperger-szindróma fontos tényező lett szakmán belül is, de a társadalom számára még inkább az lett. Ezt mutatja azt is, hogy amikor a legfrissebb diagnosztikus kézikönyvet (DSM-5) szakmai vitára bocsátották, legjobban az Asperger-szindrómás közösségek tiltakoztak az ellen, hogy problémájukat, identitásuk egy fontos részét "egy kalap alá vegyék" az autizmussal.
Az alcsoport megszüntetésének előzménye az volt, hogy nagyon sokat kutatták, hogy az úgynevezett magasan funkcionáló autizmus és az Asperger-szindróma között van-e lényeges különbség, és azt látták, hogy nincs. Ennek megfelelően a DSM-5 az Asperger-szindrómát már nem különíti el az autizmustól. Tehát ma már autizmusról, pontosabban autizmus spektrum zavarról beszélünk, amikor az Asperger-szindrómát emlegetjük.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Stefanik Krisztina pszichológusnak, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar adjunktusának, tudományos és nemzetközi dékánhelyettesének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-3 °C
Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +7 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.
