Ortopédia : Carpalis alagút-szindróma
A hosszan tartó fájdalom és a mozgáskorlátozottság hátterében leggyakrabban a csont- és izomrendszer betegségei állnak. A csontok, izmok és ízületek sérülései rendkívül gyakoriak, súlyosságuk az enyhe izomhúzódásoktól az ízületi szalaghúzódásokon, ízületi ficamokon át egészen a csonttörésekig terjed. Az erős mechanikai hatás következtében kialakuló sérülés helyreállítása az ortopédia traumatológiai ágának feladata.
Carpalis alagút-szindróma tünetei és kezelése
Mi a Carpalis alagút-szindróma?
A carpalis alagút-szindróma olyan idegleszorítást jelent, ami a csukló területén történik, eredményeként pedig zsibbadni és fájni kezdenek az ujjak. Az ideget (nervus medianus) a mellette futó inak szorítják le amiatt, mert valamilyen oknál fogva bedagadnak.
Tünetek
A Carpalis alagút-szindróma előfordulása
Mivel a betegség kiváltó okai jellemzően valamilyen életkorhoz kötődnek, a probléma megjelenési időszaka is jól körülhatárolható: jellemzően a terhes és változókorban lévő nőket, a klimaxon épp áteső férfiakat, az idősebb reumás beteget érint. Illetve bárkit bármilyen életkorban, amennyiben bármilyen hatás a kéztőalagút beszűkülését okozza. Ebből az is következik, hogy a betegség előfordulása viszonylag magas, ráadásul a kórkép ismertté válásával egyre inkább növekszik a fölismert esetek száma is.
Húsz évvel ezelőtt például itthon egy megyei kórház szakrendelésén havi egy-két ilyen beteget láttak csak az orvosok, de nem azért, mert ez a probléma nem létezett, hanem azért, mert nem ismerték fel. Ilyenkor a háziorvosok gyakran értágítót javasoltak a zsibbadásra. Idővel aztán rájöttek, hogy ez a típusú zsibbadás nem a keringéssel van összefüggésben: mára már nálunk is hetente hetente öt-hat Carpalis alagút-szindrómában szenvedő beteget fedeznek fel a nagyobb megyei, nagyvárosi kórházak.
A Carpalis alagút-szindróma okai
Ahhoz, hogy a carpalis alagút-szindróma kialakulásának oka érthető legyen, ismerni kell a csukló szerkezetét. A kórkép nevében szereplő carpus szó magyarul csuklót jelent, a csuklócsontok elrendeződése pedig vályúszerű: ezek a csontok a tenyér felé nyitott vályút alkotnak. Ennek tetején egy hártya van, amit retinaculum flexorumnak neveznek. Az általa lezárt vályúban kilenc hajlítóin fut, ebből kettő a mutatóujjhoz, kettő a középső ujjhoz, kettő a gyűrűsujjhoz, kettő a kisujjhoz, egy pedig a hüvelykujjhoz vezet. Ebben az alagútban fut az úgynevezett középideg (nervus medianus) is, ami a nyaki gerincből érkezik, végigfut a vállon, a hónaljon, a könyökön és a csuklónkon is.
A zsibbadáshoz vezető probléma oka az, hogy az alagútban található kilenc ín és egy ideg 20-40 évig tökéletesen megfér egymással, viszont egy idő után előfordul, hogy valami miatt az inak megduzzadnak, az alagút pedig szorossá válik.
A gond ilyenkor az, hogy az inak szorulása szorítja az ideget is, ami miatt az általa ellátott terület zsibbadni kezd. Előfordul, hogy az ujjak nem mindegyike zsibbad, csak közülük valamelyik. A kezdetben csak nappal és bizonyos helyzetekben jelentkező zsibbadás idővel állandósul, és főleg éjszakaivá válik. Ennek oka, hogy az inak éjszaka nem mozognak, így jobban bedagadnak, jobban szorítják az ideget. A betegség harmadik fázisában az ideg leszorítása már nem csak zsibbadást és fájdalmat okoz, hanem a tenyéri izmok sorvadását is kiváltja. Emiatt lötyögőssé, sorvadttá válik a tenyérpárna.
Magát a betegséget bármilyen olyan hatás kiválthatja, amitől az inak megdagadnak. Ezt leggyakrabban valamilyen hormonális változás, azaz nőknél a terhesség és a menopauza, férfiaknál a klimax. Ezek mellett gyakori kiváltó okok a reumatikus, illetve az autoimmun betegségek. Ugyancsak eredményezheti az inak megdagadását a fokozott mechanikai igénybevétel, azaz minden olyan munka, ami az inakat túldolgoztatja.
A Carpalis alagút-szindróma diagnózisa
Normál esetben a diagnózis felállítása az anamnézis felvételével, a beteg kikérdezésével kezdődik. Utána egy vizsgálat következik, amelynél azt nézik, hogy a csuklótájra gyakorolt nyomás kivált-e hasonló tüneteket. Létezik egy olyan objektív vizsgálat is (ez az ENG, azaz electroneurographiás vizsgálat), amellyel a perifériás idegek vezetési sebességét lehet mérni. Ennek segítségével mérhető, hogy az ideg milyen gyorsan vezeti az elektromos impulzust: ahol az ideg le van szorítva, ott lassabban vezeti ezt az ingerületet.
A Carpalis alagút-szindróma tünetei, kórlefolyása
A betegség fő tünete az ujjzsibbadás és fájdalom, ami leggyakrabban az első három ujjon és a gyűrűs ujj első ujjak felé eső oldalán jelentkezik. A tünetek kezdetben napközben jelentkeznek, majd éjszaka válnak állandóvá, végül pedig teljesen állandósulnak. Előrehaladott fázisban már tünet a tenyéri izmok sorvadása, a tenyérpárna lötyögőssé, sorvadttá válása.
A Carpalis alagút-szindróma kezelése
Amióta a betegséget az orvosok jobban fölismerik, a pácienst megfelelő szakorvoshoz, majd pedig kézsebészhez irányítják, könnyen gyógyíthatóvá vált ez a probléma: a panasz ma már egy 15 perces műtéttel végleg megszüntethető. Ennek során a sebész szikével átvágja a csukló vályúját befedő hártyát, aminek eredményeként az inak és az idegek felszabadulnak, a panaszok közül a fájdalom azonnal, a zsibbadás pár nap, illetve pár hét alatt megszűnik. A kéz izmainak sorvadása sajnos végleges. A műtétet követően a betegnek egy hétig kell kötéssel fednie a sebet, a kezet pedig kímélni. Maga a beavatkozás egynapos sebészeti műtét keretében is elvégezhető.
Ha a beteg nem olyan orvoshoz kerül, aki a panasz kiváltó okát felismeri, akkor a megfelelő kezelést értágítók, fizikoterápiás eljárások és egyéb módszerek fölösleges és eredménytelen alkalmazása késlelteti. Ilyen jellegű eljárásokkal a carpalis alagút-szindróma nem gyógyítható, ahogyan gyógyszeresen sem. Ezen módszerek csak átmeneti javulást eredményeznek, jellemzően azt is csak pszichésen.
Jelenleg a műtét mellett egyetlen olyan megoldás jöhet szóba, ami tartósan hatásos lehet. Ez az úgynevezett szteroidos infiltráció, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beteg egy erős gyulladáscsökkentő injekciót kap közvetlenül az inak közé, a szorosan feszülő területre. Ennek beadása nagyon nehéz és kockázatos, a hatóanyag ugyanis nem kerülhet sem az inakba, sem az idegbe. Ezt azért kell elkerülni, mert ha a szer az inakba jut, akkor azok később elszakadhatnak. A megoldás azért is vitatható, mert a nagy mennyiségű hormonszerű anyag főleg többször alkalmazva a szervezetnek alapvetően nem tesz jót.
A Carpalis alagút-szindróma megelőzése
A betegséget nem lehet megelőzni.
A Carpalis alagút-szindróma szövődményei
Ha a középideg leszorítását nem kezelik, annyira erős éjszakai zsibbadás és fájdalom jelentkezhet, hogy a beteg aludni sem tud, emiatt krónikus kialvatlanság alakul ki. Előrehaladott állapotban már a kéz kisizmai is sorvadnak és zsugorodnak, nagyon lecsökken a kéz szorítóereje, funkciója leromlik.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szabó Zsolt kézsebész főorvosnak, a Kézsebészeti Centum intézetvezető főorvosának, a Magyar Kézsebész Társaság elnökének. A főorvos egyben az Európai Kézsebész Társaság vezetője, az európai kézsebészeti szakvizsga bizottság volt elnöke, a Kézsebészeti Világtársaság megválasztott elnöke.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
