Emésztőrendszeri megbetegedések : Crohn-betegség
Táplálkozásunk igen összetett és bonyolult életfunkció. Feladata a szervezet minden sejtjének ellátása energiával és egyéb tápanyagokkal, amelyeket azok anyagcseréjük során használnak fel. Az emésztőrendszer megbetegedései gyakoriak, és az alapbetegségen túl általában további súlyos szövődményekhez is vezethetnek, a tápanyagok felszívódásának zavara vagy hiánya miatt. A fertőzéseken kívül életvitelünk - például nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód vagy az alkoholizmus - következménye is lehet ilyen megbetegedés. Jelenleg az emésztőrendszeri megbetegedések hazánkban az ötödik leggyakoribb haláloknak számítanak.
Crohn-betegség tünetei és kezelése
Mi a Crohn-betegség?
A Crohn-betegség autoimmun eredetű gyulladásos bélbetegség, amely általában hasmenéssel, véres hasmenéssel, hasi fájdalmakkal jár. A gyulladás jellemzően a vékonybél utolsó szakaszát és a vastagbelet érinti, de megjelenhet a tápcsatorna más szakaszán is - a szájtól egészen a végbélnyílásig. A gyulladások ritkán érintik a bélnyálkahártya és a bélfal teljes hosszát: jellemző, hogy normális és beteg nyálkahártya váltja egymást. Ez a szegmentáltság a vastagbéltükrözés során is látható. A Crohn-betegség (ellentétben a másik gyulladásos bélbetegséggel, a fekélyes vastagbélgyulladással, azaz colitis ulcerosával) a bélfal teljes mélységét érinti. Tehát nem csak a nyálkahártyát - ez az oka a sipolyképződésnek is.
Tünetek
A Crohn-betegség előfordulása
A betegség gyakorisága jellegzetes földrajzi eloszlást mutat: Észak-Amerikában, Észak- és Nyugat-Európában gyakoribb, míg Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában ritkább. Európában 100 ezer lakosra 322 beteg jut, és évente 100 ezer lakosból 13 új beteget diagnosztizálnak. Ázsiában és a Közel-Keleten 100 ezer lakos közül évente csak 5 új érintett kerül ki. A betegség megjelenésében rasszbeli és etnikai különbségek is kimutathatóak. A kaukázusi és afro-amerikai eredet nagyobb kockázatot jelent, míg a hispán és ázsiai emberek között ritkább a betegség.
A Crohn-betegség bármilyen életkorban kialakulhat, de a leggyakrabban fiatal felnőtt korban és korai idős korban, 50 éves kor után jelentkezik. A Crohn-betegség nőknél picivel gyakrabban alakul ki, de érdemi különbség nincs a férfiak és nők érintettsége között.
A Crohn-betegség okai
A Crohn-betegséget autoimmun okokra vezetik vissza, de kialakulásában a bélflórának is komoly szerepe lehet. Ennek hátterét még nem térképezték fel pontosan, de valószínű, hogy a bélflóra megváltozására adott kóros immunreakció vezet a bélfal gyulladásához. A betegségre családi hajlam is van, vannak ugyanis génváltozatok, génegyüttállások, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát. A családi előfordulás az egyik legfontosabb hajlamosító tényező: a Crohn-betegek családjában 5-10 százalékos eséllyel található szintén érintett elsőfokú rokon.
A Crohn-betegség tünetei
A betegség legfontosabb tünete a hasmenés, a véres hasmenés, a görcsös hasi fájdalom, valamint a fogyás. A testsúlycsökkenés akár jelentős is lehet. A Crohn-betegség vashiányos anémiához is vezethet a vérvesztés miatt. Felszívódási problémák akkor jelentkezhetnek, ha a gyulladás a vékonybelet is érinti, de ez kevésbé jellemző. A bélgyulladással akár láz is együtt járhat.
Súlyosabb esetben a gyulladás szűkületeket és összenövéseket, esetleg sipolyokat (járatokat) is okozhat. Sipolyok kialakulhatnak különböző bélszakaszok között, de akár a bél és a hólyag, a bél és a hüvely, a bél és a bőr között is. A leggyakoribbak a végbél körüli sipolyok.
A Crohn-betegségnek lehetnek úgynevezett extraintesztinális (bélen kívüli) megnyilvánulásai is, amelyek közül a legrosszabbak a reumatoid arthritishez hasonlatos mozgásszervi problémák. Lehet bélen kívüli, de a gyulladásos bélbetegséggel összefüggő megnyilvánulás szemprobléma (uveitis, a szem különböző területeinek gyulladása) és májprobléma is (ez a máj speciális gyulladása).
A Crohn-betegség diagnózisa
A Crohn-betegség gyanúját már a klinikai kép felveti, de a biztos diagnózist vastagbéltükrözéssel állítják fel. Ennek során szövettani mintát vesznek a vastagbélből, és bemennek a vékonybélbe is, ahonnan szintén vesznek szövetmintát. A patológiai vizsgálat azért fontos, mert a Crohn-betegség granulómaképződéssel jár, aminek a mélyben speciális szövettani jele van, ezt pedig a szövettanász észreveheti. Megesik, hogy a szövettani mintába (mélysége miatt) nem kerül granulóma, de a klinikai kép és az endoszkópos kép ilyenkor is nagyon jellegzetes, az esetek jelentős részében már azok alapján azonosítani tudják a betegséget. Vannak olyan laboratóriumi jelek is, amelyek Crohn-betegségre utalnak, a diagnózist azok is erősítik.
A Crohn-betegség kezelése és kórlefolyása
A betegséget gyógyszeresen kezelik, mindig a betegség stádiuma szerint. Súlyos esetben szteroidokkal kezdik a terápiát, aztán 5-aminoszalicilátokkal (5-ASA) folytatják. Ha ezek nem hoznak eredményt, a betegek immunológiai gyógyszereket, biológiai terápiákat kapnak. Műtét akkor jön szóba, ha a gyulladás szűkületet vagy összenövéseket, esetleg sipolyokat okoz. A diétának a kezelésben kevés szerepe van, de az étkezésre azért figyelni kell. A lényeg, hogy az érintettek kiegyensúlyozottan táplálkozzanak, gyakran egyenek keveset, a nagy lakomákat mellőzzék.
A Crohn-betegség eléggé kiszámíthatatlan: vannak könnyű esetek, amikor valaki minimális gyógyszeres kezelésre is jól reagálnak, míg másoknál a problémák folyamatosan kiújulnak. Nem tudni, hogy ez mivel függ össze, de az kizárható, hogy a táplálkozással. A dohányzással való kapcsolat még furcsább. Régen azt gondolták, a dohányzás rosszabbítja a betegek állapotát, de az új kutatások paradox módon azt mutatják, a tüneteket inkább enyhíti.
A Crohn-betegség gyógyulási esélyei
Mivel a Crohn-betegség szisztémás betegség, a sikeres kezelést követően kiújulhat, még akár 10 éves tünetmentes időszak után is. Gyakori az is, hogy az érintetteket életük során többször is meg kell operálni.
A Crohn-betegség megelőzése
A Crohn-betegséget megelőzni nem lehet.
A Crohn-betegség szövődményei
Szövődményként vérszegénység alakulhat ki a vérzések miatt, de a gyulladás következményeként létrejövő sipolyok, összenövések is szövődménynek számítanak.
A gyulladásos bélbetegségek esetében gyakoribb a vastagbélrák és az egyéb bélrendszeri daganat, emiatt a szűrésekre (a rendszeres időközönkénti vastagbéltükrözésre) jobban figyelni kell. A rizikó függ a betegség kiterjedtségétől is: minél nagyobb területet érint a gyulladás, és minél régebb óta áll fenn, a daganatos elfajulás rizikója annál nagyobb.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. László András PhD belgyógyász, gasztroenterológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Jellemzően erősen felhős idő várható kevés napsütéssel, de főként a délnyugati, déli tájakon szakadozottabb, vékonyabb lehet felhőzet, arrafelé több napsütésre számíthatunk. Északkeleten néhol gyenge vegyes csapadék előfordulhat. A déli szelet az ország délnyugati kétharmadán többfelé kísérik élénk, néhol erős lökések. A csúcshőmérséklet az északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 12 fok között valószínű. Késő estére -4 és +7 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
