Felnőttkori fertőző betegségek : E. coli fertőzés
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
E. coli fertőzés tünetei és kezelése
Mi az E. coli fertőzés?
(másnéven: Escherichia coli csoportba tartozó baktériumok okozta fertőzés, vastagbélgyulladás)
Tünetek
E. coli fertőzés alatt az Escherichia coli csoportba tartozó baktériumok okozta fertőzést, vastagbélgyulladást értjük. Ez a baktérium a normális bélflóra legfontosabb tagja, a születés után néhány nappal telepszik meg a vastagbél nyálkahártyáján. Ezen a területen fontos élettani funkciót tölt be a B- és K-vitamin termelésével, illetve a normális bélflóra egyensúlyának fenntartásával. Viszont bármilyen fontos szerepe van a belekben, a bélcsatornán kívüli szervekben gennyes, gyulladásos kórfolyamatokat hozhat létre. Ismertek betegséget okozó (patogén) E. coli baktériumtörzsek is, amelyek leggyakrabban hasmenéssel járó bajokat okoznak.
Az E. coli fertőzés tünetei
Általánosságban nézve a betegség első tünete a lappangási idő után jelentkező hasmenés, majd ennek következtében a só- és vízháztartás felborulása. A széklet ez esetben nem vizes, inkább lágy, eléggé híg, nagyon gyakran jelentkezik.
Általában nem kíséri láz, kivéve akkor, ha toxintermelő típusról van szó. Ilyesmi az úgynevezett enteropatogén, toxint nem termelő változatnál nem jellemző. Utóbbinál általában görcsök sem jelentkeznek, a has nem fáj, hányás is csak ritkán kíséri a betegséget. Ezzel szemben a toxintermelő típus lázat, komoly hasi fájdalmat, véres hasmenést is okozhat. Utóbbinál a székletmennyiség is kevesebb.
Az E. coli fertőzés diagnózisa
A diagnózis felállítása mikrobiológiai vizsgálattal történik, széklettenyésztéssel. Ez különösen járványok, illetve súlyos, kórházi terjedés esetén lehet kiemelten fontos.
Az E. coli fertőzés kórlefolyása
A betegséget a baktérium különböző típusai okozzák, lefolyása is eszerint változik. Általános szabály, hogy a fertőzés kisgyereknél és idősebbeknél súlyosabb problémát jelent, mint egészséges felnőtteknél.
A legismertebbek, és egyben a leggyakrabban előforduló típusok a főként újszülötteket és kisgyerekeket megbetegítő, úgynevezett coli-dyspepsiát okozó törzsek (enteropathogen E.coli vagy EPEC). Ezeknél a fertőzés forrása beteg csecsemő és a tünetmentes felnőtt egyaránt lehet. A kórokozó főként széklet, orr- és torokváladék, illetve nyál közvetítésével, főleg emésztőszervi úton terjed, de közvetlen érintkezéssel, piszkos kézzel, szennyezett csecsemőápolási kellékekkel, például hőmérővel és cumival, élelmiszerekkel, tápszerekkel, fürdővízzel, legyek közvetítésével is átadható.
E betegség lappangási ideje bizonytalan, általában 1-7 nap, de a fertőzött csecsemő akár hosszabb ideig is tünetmentes maradhat. A betegség tünete az étvágytalanság, majd egy-két alkalommal hányás, illetve napi 3-6 alkalommal habos, nyálkás, laza széklet. Ez esetben a só- és folyadékveszteség nem túl nagy, a súlyos általános állapot inkább toxikus jellegű. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a csecsemő öntudatánál van, mégis érdeklődés nélkül, közönyösen fekszik, sápadt és kedvetlen. A betegséget kísérheti magasabb láz és véres széklet is. A kórkép nagy súlyvesztéssel jár, súlyos esetekben alultápláltság is kialakul miatta. Gyakori szövődménye a középfülgyulladás, ritkábban tüdőgyulladás. Ez a típusú fertőzés ma már jól kezelhetők antibiotikumokkal.
Gyakoriak a dysentheriaszerű, tehát véres, nyákos székletürítéssel járó megbetegedést okozó törzsek is (enteroinvazív E.coli vagy EIEC). Ez esetben a fertőzés forrása a beteg vagy a tünetmentes hordozó. Terjedése széklettel szennyezett ivóvízzel, élelmiszerekkel való közvetlen érintkezés útján történik, lappangási ideje pedig általában 10-18 óra. A betegség a kórokozó toxintermelő képessége miatt rendszerint hasi fájdalmakkal, vizes, nyákos, véres hasmenéssel jár, de görcsös hasi fájdalmak nélkül zajlik le.
Ki kell emelni a choleraszerű, tehát vizes hasmenést okozó törzseket, az enterotoxint termelő E.colit, és az ETEC-et is. Az utóbbival való fertőződés okozza az utazók hasmenése néven ismert betegséget. A kórokozó forrása ez esetben is a beteg, illetve tünetmentes hordozó, a terjedése pedig széklettel szennyezett élelmiszerrel, ivóvízzel történik. A betegség lappangási ideje 10-72 óra, ezt követően jelentkezik a vérhasszerű, híg, vizes hasmenés, és hasfájás. Ritkán hányinger, hányás is kíséri a kórképet, de láz rendszerint nem jelentkezik.
Fontosak az enterohaemorrhagiás E. coli vagy EHEC törzsek is, ezeknek igen nagy a jelentősége. E baktérium toxinja véres, gennyes hasmenést, súlyos esetben akut veseelégtelenséget és vérszegénységet okoz, akár halálos kimenetelű is lehet. Ez a baktériumtörzs volt a kiváltója a Németországban néhány éve kialakult hasmenéses járványnak is. A fertőzés többnyire szennyezett, nem kellően hőkezelt élelmiszer - hús, tej - fogyasztása vagy érintése, illetve fertőzött állattal való érintkezés útján terjed, de közvetlen testi kapcsolat útján emberről emberre is átadódhat. Forrása lehet széklettel szennyezett élelmiszer, például saláta, gyümölcslé, ivó-, illetve fürdővíz, szennyezett tárgyak, piszkos kéz. Lappangási ideje 3-4 napos, de lehet akár 1-8 napos is. A fertőzés az érintettek többségében enyhe vagy közepesen súlyos lefolyású és spontán meggyógyul.
Az E. coli fertőzés kezelése
A kezelés főként tüneti, feladata a kiszáradás megelőzése, az ionháztartás rendbetétele. Az elektrolit pótlásban nagy szerepük lehet a patikákban kapható rehidráló szereknek: ezek lerövidíthetik a hasmenés időtartamát, segíthetnek megelőzni a szövődményeket. Ha a kórokozó nem toxintermelő típus, akkor a beteg bélmozgást csökkentő, székfogó gyógyszert is kaphat. Emellett indokolt esetben - ha a hasmenés pár nap alatt nem csillapodik, és emiatt esetleg szövődmények is kialakulnak - antibiotikus kezelés szóba kerülhet.
A toxintermelő baktériumoknál gyakran kórházi kezelésre van szükség. Ezen esetekben fontos, hogy antibiotikumot ne kapjon a beteg, mivel a baktériumok szétesése miatt rövid idő alatt nagy mennyiségű toxin szabadulhat fel, ami súlyos állapotot eredményezhet. Kórházi kezelés során a folyadékpótlás hatékonyabban megoldható, hányás, illetve a folyadékbevitel nehezítettsége esetén infúziós kezelésre lehet szükség.
Az E. coli fertőzés megelőzése
Az alapos, szappanos, folyó vízzel történő kézmosással jelentősen csökkentheti a fertőzés kockázatát. Ez különösen az E. coli enteritis esetében fontos, annak terjesztésében ugyanis a piszkos kéznek döntő jelentősége van. A kézmosásra fokozottan ügyelni kell élelmiszerekkel való érintkezés előtt és után, étkezés előtt, WC használat után, állatokkal, állatok eszközivel és ürülékével való érintkezést követően.
Fontos az is, hogy hasmenéses vagy hányásos megbetegedésben szenvedő ember ne vegyen részt élelmiszer feldolgozásában.
Mivel a kórokozót főképp fertőzött élelmiszer, fertőzött víz terjeszti, nagyon fontos a higiéniai, élelmiszer-biztonsági szabályok betartása. Erre a trópusokra utazóknak kiemelten figyelniük kell. Nem szabad például olyan élelmiszert fogyasztaniuk, ami nem ellenőrzött helyről származik, ahogyan nem szabad csapvizet sem inniuk. Nem kellően hőkezelt húsokat itthon sem célszerű fogyasztani, valamint nem tanácsos nem megbízható helyről származó élelmiszereket sem vásárolni.
Kulcsfontosságú, hogy a húsféléket alaposan át kell sütni vagy meg kell főzni fogyasztás előtt, mert a sütés-főzés elpusztítja a kórokozókat.
Fogyasztás vagy feldolgozás előtt minden héjas gyümölcsöt és zöldséget meg kell mosni folyó vízben, különösen azokat, amelyeket nyersen fogyasztunk.
A keresztszennyeződés elkerülés érdekében külön vágódeszkát kell használni a nyers húsokhoz és a megfőzött, megsütött húsokhoz, illetve a friss zöldségekhez. Az ételkészítéshez használatos eszközöket használat után mosószeres vízzel alaposan meg kell tisztítani és ki kell szárítani.
Az E. coli fertőzés szövődményei
A hasmenés szövődménye a kiszáradás lehet, ennek megelőzése nagyon fontos.
Ismertek tápcsatornán kívüli E.coli fertőzések is. Ezek közül a húgyúti fertőzés az egyik leggyakrabban előforduló, de okozhat a kórokozó epehólyag gyulladást, kitenyészthető műtéti sebekből, tályogokból is.
Újszülött korban, csökkent immunitás esetén a coli okozhat agyhártyagyulladást, középfülgyulladást és tüdőgyulladást is.
Az EHEC fertőzés súlyos esetekben a kiválasztó (vese-húgyúti) rendszer károsodása idézheti elő, hajszáleres vérzéseket hozhat létre.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Harasta Edit sebész, gasztroenterológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-3 °C
Délelőtt többnyire erősen felhős lesz az ég, de a déli területeken akár hosszabb időre is csökkenhet a felhőzet. Elsősorban az északkeleti határszélen lehet kis mennyiségű vegyes halmazállapotú csapadék. A délutáni órákban északnyugat felől elkezd csökkenni a felhőzet, estére sokfelé kiderül az ég, és ködfoltok képződnek. A déli szelet az ország délnyugati kétharmadán többfelé kísérik élénk, néhol erős lökések. A csúcshőmérséklet az északi, északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 13 fok között valószínű. Késő estére -4, +7 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
