Gyermekgyógyászat : Kanyaró
A kisgyermek nem "kis felnőtt", aki csak a méreteiben különbözik tőlünk, hanem teljesen más anyagcserével és immunrendszerrel rendelkező, sokkal sebezhetőbb ember. A gyerekeknél bizonyos betegségek szinte kizártak, ilyenek az immunológiai és reumás betegségek, nagyon ritkák az epekő és a vesekő. Az anyatejjel táplált babáknál az első félévben ritkák a fertőző betegségek, mivel az anyai ellenanyagok megakadályozzák ezek kialakulását, de bakteriális eredetű, főként az idegrendszert és a légutakat megtámadó betegségek jelentkezhetnek. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek általában egészségesebbek, mint a felnőttek, de bizonyos szempontból sérülékenyebbek, érzékenyek is lehetnek.
Kanyaró tünetei és kezelése
Mi a kanyaró?
Az egész világon elterjedt, igen ragályos fertőző betegség, amelyre lázas, hurutos bevezető szakasz és az azt követő kiütéses fázis jellemző.
Tünetek
A kanyaró előfordulása
A fertőzésnek kitett fogékony emberek közül csaknem mindenki megkapja a betegséget (kontagiozitási indexe csaknem 100%). Egy-egy járvány alatt a gyermekközösségekben a betegségen át nem esett, fertőzésnek kitett gyermekek több mint 90%-a megbetegszik. Mindezek alapján érthető, hogy - védőoltás nélkül - a népesség nagy része átesik a betegségen 5-10 éves életkorban.
A kanyaró Magyarországon is egyike volt a gyermekkor leggyakoribb fertőző betegségeinek. Amióta minden egyes gyermek számára kötelező a morbilli elleni védőoltás, ez a betegség is szinte teljesen eltűnt a magyar családok hétköznapjaiból. Hasonlóan a fejlett országokhoz, ahol a védőoltás elterjedt, csak elszórt kanyarós esetekkel lehet találkozni.
A kanyaró okai
A betegség kórokozója a paramyxovírusok családjába tartozó RNS-vírus, melynek egyetlen szerotípusa (fajtája) ismert. A vírus a külvilág hatásaira érzékeny, 1-1,5 nap alatt szobahőmérsékleten is elveszti fertőzőképességét. Elsősorban közvetlen cseppfertőzéssel terjed, de zárt légtérben a légáram a kórokozókat tartalmazó nyálcseppecskéket, porszemeket tovasodorja, így nem csupán a beteg közvetlen környezetében lévők, hanem a távolabb tartózkodó fogékonyak is megfertőződhetnek.
A vírus a légutakon, esetleg a szem kötőhártyáján keresztül kerül a szervezetbe, majd a hámsejtekben és a környező nyirokcsomókban szaporodik. Több fázisban egyre nagyobb mennyiségű kanyaróvírus kerül a véráramba, a kórokozók elárasztják az egész szervezetet. Bonyolult gyulladásos és immunfolyamatok következtében olyan biokémiailag aktív anyagok (mediátorok) szabadulnak fel, amelyek a később részletesen leírt általános és légúti tünetek kiváltásában, és a kiütések létrehozásában játszanak szerepet
A kanyaró tünetei, kórlefolyása
Klasszikus formájában a kanyaró egy 9-11 napos lappangási időszakkal kezdődik. Ennek második felében bágyadtság, levertség, étvágytalanság, fejfájás, hőemelkedés, hurutos tünetek, hányás, hasmenés. Az ezt követő 4-5 napban a hurutos tünetek kifejezetté válnak, a torok, garat vérbő, ezért piros színű. Magas láz kíséretében köhögés, rekedtség, erős orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik. A beteg gyermek kerüli a fényt, közérzete igen rossz, nagy beteg benyomását kelti. Megjelennek az igen jellegzetes nyálkahártya-tünetek: a szájban és a garat egészén ún. nagyfoltú kiütés, a kisőrlő fogak magasságában pedig a szájnyálkahártyán az ún. Koplik-folt, amely egy apróbb elemekből álló, grízszerű, sárgásfehér felrakódás.
A bőrkiütés általában a 14. napon jelenik meg. A fül mögött és a halántékon kezdődik, majd rövidesen az arcon is láthatóvá válnak a lencsényi, gombostűfejnyi, vörös árnyalatú bőrjelenségek, melyek a duzzadt bőrből kissé kiemelkednek. 2-3 nap alatt lefelé terjedve ellepik az egész testet. A kiütések helyenként összefolynak, de ép bőrszigeteket is hagynak. A bőrelváltozás nem viszket, ujjnyomásra eltűnik. 4-5 napos fennállás után barnás árnyalatú lesz, majd eltűnik. Ezt követően néhány hétig barnás pigmentáció maradhat, mely korpázó hámlással szűnik meg. A kanyaró nem okoz maradandó hegképződést.
A láz a kiütéses szakban végig magas marad, és általában az elhalványodással együtt hirtelen szűnik meg.
A kanyaró lefolyása természetesen eltérhet az eddig leírt klasszikus menettől: megjelenése, a kiütések típusa, az egész betegség súlyossága szerint többféle formát különíthetünk el. Az egész enyhe kanyaró (abortív forma) járványos időben főleg a részlegesen védetteken észlelhető, míg a súlyos, rosszindulatú forma (toxikus morbilli), mely gyakran halálos kimenetelű lehet, leginkább a fejletlen egészségüggyel rendelkező országokban üti fel a fejét.
Szövődmények: A szövődmények egy részét maga a kanyaróvírus okozza. Ezek közé tartozik az agyvelőgyulladás (encephalitis), mely a betegség legsúlyosabb szövődménye, valamint az egyéb, ritkán megjelenő idegrendszeri kórképek. Baktériumok által okozott szövődményként észlelhetők légúti kórképek: gége-, légcső-, tüdőgyulladás, hörghurut, valamint egyéb bakteriális fertőzések: középfül-, melléküreg-gyulladás, gyomor-bélhurut, szájgyulladás, kötőhártya-gyulladás, szívizomgyulladás.
Régi, de ma is érvényes tapasztalat szerint átlagosan 500 kanyarós betegből egyet elveszítünk.
A komplikációkkal járó esetek közül pedig az idegrendszert érintők egy része maradandó károsodással gyógyulhat.
A kanyaró kezelése, gyógyulási esélyei
Hatékony antivirális (vírusellenes) kezelés nem áll rendelkezésre. Szövődmény nélküli esetben a tünetek kezelése szükséges: láz- és köhögéscsillapítás, sok folyadék fogyasztása, ágynyugalom. Amennyiben baktériumok okoznak szövődményt, a megfelelő antibiotikumot alkalmazza a kezelőorvos.
Az elszórtan előforduló megbetegedések esetén a gyógyulási esély kifejezetten jó. Fejlődő országokban azonban a kanyaró halálozása ma is számottevő a gyakran előforduló súlyos lefolyás és a szövődmények kialakulása következtében. A higiénés viszonyok javításával és a másodlagos bakteriális fertőzések antibiotikum-kezelésével a súlyos kanyaró kimenetele is kedvezőbbé válik.
A kanyaró megelőzése
Magyarországon a kanyaró elleni védőoltás a kötelező oltások közé tartozik. Trivalens, azaz háromkomponensű oltást alkalmaznak, amellyel egyidejűleg immunizálnak a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen. Az oltóanyag, a morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) vakcina a három kórokozót élő, attenuált (gyengített) változatban tartalmazza. A szervezetbe bejuttatott oltóvírusok szaporodásnak indulnak, gyengített voltuk miatt klinikai tüneteket azonban csak igen ritkán és igen enyhe formában, az oltottak csekély hányadában hoznak létre. Láz fordulhat elő az oltás utáni 6. naptól kezdődően, a 8-10. nap táján pedig néhány kiütés jelenhet meg.
Magyarországon a 15. hónapot betöltött kisdedek oltandók. Emlékeztető oltást a 11 évesek kapnak az általános iskola 6. osztályában. Elmaradt oltás bármely életkorban pótolható!
Az oltás nem adható be akut lázas betegség esetén, fertőző betegség lappangási időszakában, károsodott immunrendszer, immunszuppresszív kezelés, terhesség esetén. A HIV/AIDS azonban nem képez ellenjavallatot. Előzetes immunglobulin (gamma-globulin), vérkészítmény az oltóvírust közömbösítheti, ezért az MMR oltás az adott immunglobulin mennyiségétől függően 3-11 hónapos várakozás után adható. Az MMR-oltással egy időben vagy 1 hónap különbséggel adható más, élő kórokozót tartalmazó vakcina (pl. bárányhimlő, sárgaláz). Az OPV (szájon át adott, gyermekbénulás elleni vakcina) ez alól kivétel, mert az bármikor adható.
Az utóbbi évtizedben az Amerikai Egyesült Államokban és több nyugat-európai országban nagy sajtónyilvánossággal kísért vita folyt arról, hogy lehet-e kapcsolat az MMR oltás és az autizmus (ismeretlen eredetű, psychiátriai kórkép, melynek lényege a kisdedkortól kezdődő viselkedés-, ill.kommunkációs zavar), ill. egyes gyulladásos bélbetegségek kialakulása között. Napjainkra ez a vita nyugvópontra jutott, tudományos bizonyítékok, megfelelően nagy esetszámon végzett statisztikai elemzések az ok-okozati összefüggést kizárták. A vita és az azt kísérő, érzelmi kitörésektől sem mentes médiaháború következtében több országban elmaradtak MMR-oltások, majd ezt követően pl. Írországban, Belgiumban, Olaszországban kisebb-nagyobb, általában több száz gyermeket érintő, helyi kanyaró járványok léptek fel, halálesetekkel, komplikációkkal.
Amint a bevezetőben említettük, a fejlett országokban a kötelező védőoltás eredményeként a gyermekeknél előforduló különféle bőrkiütések, lázas, hurutos állapotok hátterében a legritkább esetben szerepel a kanyaró. Minden olyan országban azonban, ahol az átoltottság bármilyen okból csökken, helyi járványok kialakulására lehet számítani, melyek mind lefolyásukban, mind kimenetelükben (halálesetek!) a korábbi, védőoltás előtti időkre emlékeztetőek.
Számos vírus- és bakteriális fertőzés okozhat lázat, felső légúti hurutot, kötőhártya-gyulladást. Kiütést az említett kórokozókon kívül természetesen különféle allergiás állapotok is előidézhetnek. Fontos tehát, hogy "kanyarószerű" tünetek esetén a gyermeket mindenképpen vizsgálja meg kezelőorvosa, és ő döntsön a további teendőkről.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-3 °C
Északnyugat felől átmenetileg nagyobb területen megvastagszik a felhőzet, amely délutántól ugyanebből az irányból vékonyodni, szakadozni kezd. A legtöbb napsütés a Dunántúl délnyugati részén valószínű. Északkeleten néhol kis mennyiségű vegyes halmazállapotú csapadék előfordulhat. Estétől az Északi-középhegység tágabb környezetében egyre többfelé képződik köd. Az ország délnyugati kétharmadán kezdetben többfelé élénk, néhol erős déli, délnyugati szél késő délutánra, estére fokozatosan mérséklődik, miközben a nap folyamán az északi, északkeleti harmadban keletire fordul a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap az északi, északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 13 fok között valószínű - délnyugaton számíthatunk a legmagasabb értékekre. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
